Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Már megint görcsbe rándult az izmom...

Érdekességek2019. január 16.

Fotók: pixabay.comAz izomgörcsök okozta kellemetlenséget sokan ismerik. Ők úgy írják le, mintha egy kést vágtak volna a vádlijukba, a talpukba vagy egyéb helyen lévő izmukba, és az egy pillanat alatt kőkeménnyé vált. Megnyugtató tudni, hogy az esetek döntő többségében mindez ártalmatlan, és léteznek megelőzési lehetőségek.

A felnőttek több mint harmada szenved az izomgörcsöktől. A sportolók és a kismamák gyakran panaszkodnak arra, hogy görcsbe rándul a lábszáruk vagy a talpuk. A kor előrehaladtával az izomgörcsök egyre gyakoribbá válnak, és a 65 év felettiek mintegy fele már heti gyakorisággal szembesül az izomgörcs jelentette fájdalommal. Az elsősorban a vádlikat vagy a talpakat érintő izomgörcsök sok esetben éjjel jelentkeznek, megzavarva az alvás nyugalmát.

Miért görcsöl a vádlim?
Nem kizárt, hogy fizikai megerőltetést vagy nagy fizikai igénybevétellel járó sporttevékenységet követően lépnek fel a panaszok. A tapasztalatok alapján a meleg miatti fokozott verejtékezés és a következményes folyadékveszteség tovább ront a helyzeten. A folyadék- és sóháztartás egyensúlya megbillen, mindez a szervezetben található ionok (pl. kálium, magnézium, nátrium, kalcium) egyensúlyi koncentrációinak a megbomlásához, és az idegek és izmok közötti ingerületátvitel problémáihoz vezethet. Emellett, a B- és D-vitaminok hiánya, illetve az alkoholfogyasztás is az izomgörcsök kiváltói között szerepelhetnek.

Több krónikus betegség kedvezhet az izomgörcsök fellépésének. A májcirrózisosoknál, a dialízisre szoruló vesebetegeknél, a pajzsmirigy-alulműködéses betegeknél, illetve a vénák gyengeségével küzdőknél fokozott az izomgörcsök rizikója.

Számos gyógyszer szedése mellékhatásként vezethet fokozott izomgörcskészséghez. A vízhajtók, az antidepresszánsok, az ösztrogén hormont tartalmazó patikaszerek, a koleszterinszintet csökkentő, ún. sztatinok is vezethetnek izomgörcsökhöz. Erre is gondolni kell, ha az okok után kutatunk!

Az előzők alapján úgy vélik, hogy időskorban az egyoldalú táplálkozás és a várttól elmaradó mértékű folyadékbevitel állhat a panaszok hátterében. Érdemes tehát válto- zatosan táplálkozni, és a rendszeres vízfogyasztásra odafigyelni!

A terhes nőknél különösen gyakran tapasztalt izomgörcsöknek vélhetően hormonális okai lehetnek.


Fotók: pixabay.com

Mit tegyek, hogy megelőzzem az izomgörcsöt?
• A fittség segíthet az izomgörcsök megelőzésében. Az ágyban fekvés és a pihentetés rossz megoldás, a fizikai aktivitás hiánya ugyanis ronthat a helyzeten. Egy erős, edzett izom kevésbé hajlamos az izomgörcsre, mint egy gyenge, elsatnyult.

• Javasolt rendszeresen tornáztatni az izmokat. A neurológusokat tömörítő szakmai szervezetek nyújtógyakorlatok végzését javasolják az izomgörcsök megelőzése céljából.
• Az izomgörcsökre hajlamos sportolóknál nem szabad megfeledkezni a bemelegítésről!
• Tartós ülőmunka esetén lazító gyakorlatok segíthetik az izomgörcsök megelőzését.
• A kellő mennyiségű folyadékbevitel (izotóniás sportital, magnéziumban dús ásványvíz, hígított gyümölcslé) hozzájárulhat a fájdalmas izomgörcsök kivédéséhez.

• A megfelelő magnéziumellátottság hozzájárulhat ahhoz, hogy ritkábban lépjenek fel izomgörcsök. A magnéziumot (pl. magnézium-aszpartát, magnézium-citrát, magnézium-karbonát, magnézium-laktát, magnézium-orotát, magnézium-oxid) tartalmazó készítmények alkalmazása is javasolható az izomgörcsök megelőzésére. Ezek a készítmények a gyógyszertárakban vény nélkül kaphatók. Magnéziumból 375 mg a felnőttek számára ajánlott napi beviteli referenciaérték. Számos élethelyzetben (pl. terhesség esetén, aktív sportoláskor) azonban ennél nagyobb igénnyel kell kalkulálni. Segítség, izomgörcsöm van!

• Már kialakult izomgörcs esetén az érintett izom nyújtása segíthet a fájdalom oldásában.

• Meleg párna vagy géltasak érintett testrészre helyezése, valamint a kíméletes masszázs jótékony hatású lehet.

• Ha az izomgörcsök gyakran visszatérnek, rendkívül fájdalmasak vagy hosszan tartanak, esetleg egyéb panaszokkal (pl. halláskiesés, gyengeségérzés, egyéb testré-
szekben jelentkező izomgörcsök) együtt lépnek fel, orvosi kivizsgálásra van szükség.

Már megint görcsbe rándult az izmom…

Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész

A cikk a Patika Magazinban jelent meg!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)