Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Már reggel fáradt vagyok...

Érdekességek2019. április 22.

Fotó: 123rf.com

Reggelente nehezen kelünk fel, amikor is csak egy dologra gondolunk: visszabújni az ágyba!  Fáradtak vagyunk már ébredés után, majd napközben sem javul a helyzet. De mit fogyasszunk reggelire, és mit szerepeltessünk a napi étrendünkben, hogy visszanyerjük energiánkat? Íme néhány javaslat hozzá.

Vaspótlás fáradtság ellen

A vashiány a nőknél nagyobb arányban jelentkezik, mint a férfiaknál, mivel a menstruáció idején a szervezet minden hónapban veszít vastartalékából. Márpedig a vas számos, a szervezetünknek energiát adó folyamatban vesz részt: biztosítja az oxigén eljutását a sejtekhez, hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, segíti a dopamin-szintézist, pótolja az energiát. Amikor nehezünkre esik a reggeli felkelés, vagy folyamatosan fáradtak vagyunk, az a vashiány egyik tipikus jele.

A vasat a szervezet nem képes előállítani, ezért táplálkozásunkban a vasat pótolni kell. Pl. spenót, lencse, egyéb száraz hüvelyesek, a belsőségek közül főként a máj, tojássárgája, búzakorpa, a tökmag-szezámmag-lenmag hármas, tojássárgája, belsőségek mind-mind bővelkednek benne. Így rendszeresen fogyasszunk belőlük, egy nap, beleértve a reggelit, 2-3 részre osztva.

Az energiaszintet emelő magnézium

A magnézium, hasonlóképpen a vashoz, jelentős, energiát adó nyomelem. Elősegíti a cukrokat és zsírokat energiává átalakító enzimek működését. Támogatja az idegi impulzusok transzmisszióját (közvetítését), és részt vesz.az ingerületátvivő anyagok szintézisében. Bővelkednek benne pl. a sötétzöld levelű zöldségek, olajos magvak, citrusfélék, fekete csokoládé, mandula, joghurt-kefir…


Energizáló vitaminok

A C-vitamin támogatja az immunrendszert, javítja a vas felszívódását, élénkíti az agyat, hozzájárul az energiatermeléshez, segíti a mellékvese működését. Gazdag benne pl. a paprika, petrezselyem, fekte ribizli, papaya-kivi-narancs, brokkoli, kelbimbó, grapefruit, karfiol…

A B-vitaminok, mint az ingerületátvivő anyagok kofaktorai, jelentős szerepet játszanak többek közt az agysejtek élénkítésében, az idegműködésben, az energia felszabadításában a fehérjékből, a fáradtság elűzésében.

Főbb B-vitamin források: élesztő, búzacsíra – pl. salátára rászórva, levesekben vagy joghurtban –, továbbá halak, szárnyasok, csicseriborsó, avokádó, burgonya, banán, szója…

A jó szénhidrátok, mint energiaellátók

A szénhidrátok „üzemanyagot”, fontos tápanyagokat jelentenek a szervezet számára, ezért jól kell megválasztani őket, hogy energiát biztosítsanak szervezetünknek. Ha nagyon cukros a reggelink. pl. gabonapehely, narancs dzsúsz, édes péksütemény szerepel benne, , bizonyára energialöketet adunk a szervezetünknek. De ügyeljünk a „bumeráng” hatásra: ez az energia-bomba tartalmú reggeli csak délelőttre szól, és később „visszaüt”…. A hosszan tartó energikusság elérése érdekében alacsony glikémiás indexű ( GI – az egyes élelmiszerek vércukoremelő képessége) táplálékokat fogyasszunk: pl. teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret, zabpelyhet, quinoa magot, hajdinát… És ez a tanács egész napra szól: kerüljük a cukros ételeket, édes tésztákat, cukros italokat, fehér kenyeret, melyek miatt „ugrál” a vércukorszint, és végül lezuhan az energiaszint, miáltal elfárad, kimerül a szervezet.

A hangulatjavító és erőt adó proteinek

Tojás, sonka, netán füstölt lazac reggelire.. Még ha nem is szoktunk reggel ilyesmit enni, napi energiánk visszanyerése érdekében fontos, hogy beiktassunk proteineket a reggeli étkezésbe. A proteinek építőkövei az aminosavak, melyek részt vesznek az ingerületátvivő anyagok termelődésében. Ezek a kémiai hírvivő molekulák (neurotranszmitterek) többek közt hatnak a hangulatunkra, fáradtság-érzetünkre. Az állati eredetű proteinek aminosavai pedig elősegítik a dopamin (boldogsághormon) kiválasztódását az agyban. Jobb kedvünk lesz tőle, és energiánk is nőni fog, ami miatt kedvezően indíthatjuk a napot.

A proteinek a fogyás szempontjából is hasznosak, köszönhetően a hosszabb emésztési időnek, mivel elűzik az éhséget, és jóllakatnak. Ebből következően elkerülhetjük pl. 11 óra körül az édesség utáni vágyat, mely indíttatás a reaktív hypoglikémia (étkezés után pár órával alacsony vércukorszint) veszélyével jár. Ami pedig fáradtságot, gyengeséget, nassolást von maga után….

Az étrendünkbe ajánlottan beiktatandó: sovány hús, hal, szárnyasfélék, tojás, zsírszegény sajt, dió-mogyoró-quinoa, görög joghurt stb.

Nem csak a kávé élénkít

Egész nap a kávézástól várni az energiát – rossz elképzelés. Igaz, a kávé egy ideig élénkít a benne lévő koffeinnek köszönhetően, mely segíti a dopamin és az adrenalin hormon kiválasztását. De ez nem tart sokáig, mert nagyon hamar növelni kell a mennyiséget, hogy ugyanazt a hatást érjük el vele.

A fáradtság pedig eközben csak halmozódik… Ráadásul a kávéban lévő metilxantin nevű vegyület pl. gátolja a vas felszívódását. Egy meleg ital energizáló, frissítő hatásából profitálhatunk úgy is, hogy pl. zöld teát (erős antioxidáns hatás), élénkítő gyömbér teát vagy fáradtság ellen ható bojtorján teát iszunk kávé helyett.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.