Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Másfél millió magyar él krónikus vesebetegséggel, de a legtöbbjük nem tud róla

Érdekességek2024. április 02.

Az idült vesebetegség (CKD) a cukorbetegséghez és a magasvérnyomás betegséghez hasonlóan népbetegség; hazánkban mintegy 1,5 millió embert érint, mégis kevés szó esik róla, pedig hatékony kezelésével megelőzhetők a szövődményei – hívták fel szakértők a figyelmet a közelgő Vese Világnap alkalmából rendezett mai sajtóbeszélgetésen. Hangsúlyozták: 65 év felett minden harmadik ember él a CKD valamilyen formájával, amelynek felismerése a korai, tünetmentes időszakban azért fontos, mert még az enyhe krónikus vesebetegséggel élőknél is növekszik más súlyos problémák kockázata. Ilyenek például a szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktus és a stroke, a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása pedig 1,5-szer magasabb a krónikus vesebetegek körében.

Fotó: 123rf.comA Magyarországon néma népbetegségnek számító, mintegy 1,5 millió embert érintő idült vesebetegség időben felismerve jól kezelhető és a betegség súlyos szövődményeinek kialakulása megelőzhető – hívták fel szakértők a figyelmet a március 14-ei Vese Világnap alkalmából. Az idült vesebetegség korai diagnózisa lehetőséget ad arra is, hogy az elérhető korszerű terápiák alkalmazásával elkerülhető legyen az életminőséget jelentősen rontó dialízis, illetve a veseátültetés. A becslések alapján 10 krónikus vesebeteg közül 9 azonban nincs tisztában azzal, hogy beteg. A krónikus vesebetegség bármely életkorban bárkit érinthet, de minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy a betegség valamilyen formája kialakul nála.

Az idült vesebetegség világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent. A legfrissebb szakmai becslések szerint globálisan ma már a felnőtt lakosság 15-20 százalékát érinti, előfordulása valamivel gyakoribb a nőknél és az idősebbeknél – 65 év felett, különböző mértékben, de minden harmadik embert érint. A betegség előfordulása   és a halálozásban játszott szerepe az elmúlt három évtizedben drámaian megnőtt, ami elsősorban a társadalom elöregedésének a következménye.

Az idült vesebetegség azt jelenti, hogy a vesék rendellenesen működnek és ez az állapot három hónapnál tovább fennáll. Az „idült” szó nem jelenti azt, hogy a betegség ’súlyos’, mivel a megnevezést a vese szerkezetének vagy működésének bármilyen rendellenességére használják, még abban az esetben is, ha csak nagyon csekély károsodásról van szó. A sokáig tünetmentes betegség csak akkor ismerhető fel idejekorán, ha keressük, ugyanis az idült vesebetegség épp olyan észrevétlenül alakulhat ki, mint a magasvérnyomás betegség vagy a cukorbetegség.

Felismerhető kockázatok

Számos oka lehet annak, hogy valakinél kialakul a betegség. A leggyakoribb okok közé tartozik a cukorbetegség, a magasvérnyomás betegség (hipertónia), a szívbetegség, a vesében fellépő gyulladás, a magas koleszterinszint, illetve vizeletelfolyási akadály vagy nehezítettség, például vesekövek vagy prosztataproblémák miatt. Bizonyos gyógyszerek, például fájdalomcsillapítók tartósan és rendszeresen történő használata is vesekárosodást okozhat. Családi halmozódás is előfordulhat, vannak ugyanis örökletes vesebetegségek.,

„Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy akinél ismert kockázati tényező áll fenn – például cukorbetegség vagy magasvérnyomás betegség –, magas a vesebetegség kialakulásának a kockázata. Ilyen esetekben rendszeres vér- és vizeletvizsgálat elvégzése indokolt ahhoz, hogy az esetleges betegséget korai stádiumban felfedezzék hangsúlyozta Dr. Ladányi Erzsébet, a B.-A.-Z. Vármegyei Központi Kórházban a TritonLife Miskolci Nefrológiai Központ osztályvezető főorvosa, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke. – A hazánkban ugyancsak népbetegségnek számító cukorbetegség és magasvérnyomás betegség megelőzése és megfelelő kezelése csökkenti a vesebetegségek rizikóját. Az életmódváltás fontos eleme a dohányzás mellőzése, mivel a dohányzás miatt a vese is károsodik, illetve a vesebarát diéta és a megfelelő testsúly kialakítása, az elhízás elkerülése.”

Dr. Ladányi Erzsébet hozzátette, hogy 10 CKD-s esetből kevesebb, mint 1-nél alakul ki dialízist vagy veseátültetést igénylő veseelégtelenség. Még az enyhe krónikus vesebetegséggel élőknél is növekszik más súlyos szövődmények, például szív- és érrendszeri betegségek, a szívroham és a stroke kialakulásának a kockázata. Az idült vesebetegséggel gyakran társul különböző olyan szív- érrendszeri betegség, mely alapvetően meghatározza a betegek életkilátásait, életminőségét. Ezért a vesebetegek számára akkor is indokoltak lehetnek a vizsgálatok, ha a későbbiekben sem alakul ki úgynevezett végstádiumú, művesekezelést indokló veseelégtelenség, hiszen így időben/korábban felismerhetők a szív- érrendszeri betegségek. Az elégtelen veseműködés magas vérnyomást okoz és hajlamosít a szívelégtelenség kialakulására is. A magas vérnyomást nemcsak azért kell kezelni, hogy megóvják a veséket a további károsodástól, hanem a stroke és a szívinfarktus kockázatának csökkentése érdekében is.


Dr. Ladányi Erzsébet

Dr. Ladányi Erzsébet ismertette azt a 2016–2020. között készült, frissen publikált országos hazai kutatást is, amely megerősíti, hogy az idült vesebetegség felismerése kulcsfontosságú a 2-es típusú cukorbetegség fennállása esetén. A cukorbetegség okozta idült vesebetegség ugyanis a diabétesz egyik leggyakoribb mikrovaszkuláris szövődménye, amelyik a cukorbetegek 40 százalékát érinti.

A kutatás eredményei szerint a vizsgált időszakban a cukorbetegséggel élőknek mindössze 6,5 százalékát diagnosztizálták krónikus vesebetegséggel, ami ellentétes a nemzetközi trendekkel és jelentősen alulbecsüli a valós helyzetet. A krónikus vesebetegség epidemiológiájáról szóló első, országos adatbázis-elemzésen alapuló tanulmány szerint, amíg 2016-ban 48 902 idült vesebeteg, addig 2020-ban mindössze 38 347 fő CKD-s beteg szerepelt az országos adatbázisokban. A nagymértékű csökkenés azonban nem a betegség visszaszorulását, hanem vélhetően a felismerés és/vagy a jelentés hiányát tükrözi. “Ez különösen aggasztó, mivel a hazánkban is népbetegségnek számító 2-es típusú cukorbetegség és a krónikus vesebetegség gyakran együtt fordul elő, ezért a cukorbetegeknél nagyon fontos lenne a mielőbbi szűrés és a pontos diagnózis” – fogalmazott Dr. Ladányi Erzsébet.

Néma betegség – súlyos következményekkel

A szervezet egyik legfontosabb méregtelenítő szerve a vese. A vesebetegségnek a korai stádiumban általában nincsenek tünetei, ezért szokták „néma betegség”-nek is nevezni. A vesék akkor is termelhetnek normális mennyiségű vizeletet, ha már kialakulóban van a betegség, de a vesék ilyenkor már nem mindig képesek eltávolítani a méreganyagokat a szervezetből. Márpedig nem a termelt vizelet mennyisége, hanem a minősége számít. A tünetek általában a már előrehaladottabb fázisban jelentkeznek. Sok vesebeteg először gyengének érzi magát, fásult, könnyen elfárad és általában rossz a közérzete. További tünet lehet a nehézlégzés, alvási nehézségek, gyakori éjszakai vizelés, rosszullét, fejfájás, viszketés, csontfájdalom, valamint izomgyengeség, izomgörcsök.

A vesebetegség stádiumait laborvizsgálatok eredményei alapján állapítják meg. A vese működésének károsodását a becsült glomeruláris filtrációs ráta (bGFR) segítségével lehet megbízhatóan megítélni. Ennek értéke 90 felett normális, ha azonban 3 hónapon túl ismételten 60 alatti, akkor idült vesebetegségről beszélünk.  A vese szerkezeti károsodása jellemzően ultrahang-vizsgálattal ismerhető fel.

Prof. Dr. Wittmann István egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum vezetője, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke aláhúzta: „Az enyhe vagy közepesen súlyos krónikus vesebetegség néma, azaz gyakran szinte észrevehető tünetek nélkül alakul ki. Ezért sok esetben véletlenül derül ki, amikor az orvosok rutinszerű egészségügyi ellenőrzéseket, vér- vagy vizeletvizsgálatot kérnek más problémák kivizsgálására. A korai felismerés nagyon fontos, hiszen előfordulhat, hogy a betegség nem okoz tüneteket, a vesekárosodás mégis hatással lehet az egészségre. Növelheti például a magasvérnyomás betegség, a szívbetegség vagy a stroke kialakulásának az esélyét.”

Az idült vesebetegség-regiszter hiányára hívja fel a figyelmet egy másik, szintén tavaly publikált hazai tanulmány, amely Wittmann István professzor vezetésével az idült vesebetegség és a szív-érrendszeri betegségek összefüggését vizsgálta a Pécsi Tudományegyetem vonzáskörzetében élő pácienseknél, 2011. és 2019. között.

A tanulmány szerint nem egyezett meg a laboratóriumi mérésekkel és a diagnóziskódokkal igazolt CKD-betegek száma: a laboratóriumi határértékek alapján 296 781 egyén közül 13 596-nak (14 százalék) volt CKD-ja, de az adatok elemzését követően összesen 15 970 (16,4 százalék) CKD-s beteget azonosítottak, és észlelték, hogy az idült vesebetegek kétharmada nem került felismerésre.

Prof. Dr. Wittmann István kiemelte, hogy a laboratóriumi eredményekkel igazolt CKD-s eseteknek mindössze csak 28,6 százalékát jelentették BNO-kódokkal 2011–2019. között, ami megegyezik a nemzetközi adatokkal. Világszerte több vizsgálat is kimutatta, hogy a szükséges laboratóriumi mérések elmaradnak és a CKD felismerése hiányos még a nagy kockázatú betegeknél is. Egy kutatás szerint a tartósan alacsony bGFR-értékű betegek mintegy fele nem diagnosztizált. „Mindebből az a sajnálatos tény következik, hogy az előrehaladott CKD-betegek jelentős részét, akár 30-50 százalékát úgy kezdik dializálni, hogy korábban sosem kaptak szakorvosi kezelést vagy nefrológiai ellátást” – figyelmeztetett a pécsi kutatás vezetője, Prof. Dr. Wittmann István.

A világszerte akár egymilliárd (!) embert érintő idült vesebetegség minden korosztályra kiterjedő prevalenciáját elsősorban a diabétesz, a magasvérnyomás, az elhízás és a világ népességének általános öregedése okozza – szögezik le a tanulmány készítői, hozzátéve, hogy a végstádiumú vesebetegség kialakulásának magas kockázata mellett az idült vesebetegség a kardiovaszkuláris és a teljes halálozás független kockázati tényezőjének tekinthető.

A kutatásban vizsgált krónikus vesebetegek 70,2 százaléka magasvérnyomásban, 41,5 százaléka cukorbetegségben, 20,5 százaléka szívelégtelenségben, 9 százaléka szívinfarktusban, 10 százaléka stroke-ban szenvedett. A kezdeti stádiumban jellemzően tünetmentes krónikus vesebetegség korai felismerése és hatékony terápiája jelentősen javíthatná mind a vese, mind a betegek túlélését, valamint a betegséggel élők életminőségét is.

Szakértők ezért azt tanácsolják, hogy mindenképp fel kell keresni a háziorvost, ha:

Hozzátették: a kockázati csoportokba tartozók – akár tünetek nélkül is – minden évben kérjék háziorvosuktól a betegség szűréséhez szükséges egyszerű laborvizsgálat elvégzését.

Az idült vesebetegség kialakulásának megelőzését életmódváltással és az alapbetegségek megfelelő ellenőrzésével lehet segíteni. Az egészséges életmód, a megfelelő gyógyszerek, valamint a rendszeres kontrollvizsgálatok kombinációjával a betegség egyensúlyban tartható. Ezt igazolja az is, hogy a kezelt krónikus vesebetegség 100 emberből csupán 2-nél alakul veseelégtelenséggé, és csak nagyon kevés betegnek lesz szüksége vesepótló kezelésre, például dialízisre vagy vesetranszplantációra. A vesebetegeknél gyakran alakulnak ki azonban keringési problémák, illetve magasvérnyomás betegség, ezért vizsgálatokra és folyamatos kezelésre van szükségük.

Beszéljünk többet a veséről!

A szakértők hangsúlyozták: tudatosítani kell a társadalomban a krónikus vesebetegség jelenlétét és súlyának megfelelően kell foglalkozni vele.

A szó szoros értelmében kevés szó esik erről a nagyon gyakori betegségről, amit egy, a Wittmann István professzor által bemutatott, 2023-as átfogó médiaelemzés is alátámaszt. A hazánkban is milliókat érintő cukorbetegség és vesebetegség online reprezentáltságát felmérő kutatásból kiderült, hogy szakadék tátong az internetes kommunikációban való megjelenésükben. Idült vesebetegségben kétszer annyian (1,5 millióan) szenvedhetnek hazánkban, mint ahányan a felismert cukorbetegek (720 000) vannak, a vesebetegségekről elérhető releváns tartalom mégis csupán a töredéke, mindössze 5 százaléka a cukorbetegségről elérhető tartalomnak.

Ugyanez tükröződik a keresések számában is: tízszer annyian keresnek információt a feleannyi honfitársunkat érintő cukorbetegségről.

Páros és nélkülözhetetlen

A vese a szervezet szűrőrendszere, fontos szerepet játszik testünk egészséges működésében. Folyamatosan, a nap 24 órájában dolgozik. A veseartériákon hozzájuk folyó vért megtisztítják a mérgező salakanyagoktól, és eltávolítják a felesleges vizet, egyensúlyban tartva a szervezet vízháztartását. A felhalmozódott folyadékfelesleg és a káros bomlástermékek, például a gyógyszerek jelentős része a vizelettel távozik. A salakanyagok és a felesleges sók eltávolításával a vesék képesek egyensúlyban tartani a szervezet vízháztartását. A vesék számos más fontos feladatot is ellátnak: termelnek többek között hormonokat, amelyek szabályozzák a vérnyomást, valamint D-vitamint, ami az egészséges csontokhoz, erythropoietint, ami a vérképzéshez nélkülözhetetlen.,

A vese kóros működése esetén felhalmozódnak a vérben a salakanyagok, a méreganyagok és a szervezetben folyadékfelesleg keletkezik. A veseelégtelenségnek két típusát különböztetjük meg.

A heveny vesekárosodást, amikor a vesék hirtelen betegednek meg valamilyen károsító hatás következtében, ami gyors beavatkozást és kezelést igényel. A vesék kis időre leállhatnak, de ezt követően részben vagy teljesen ismét működőképessé válnak.

Az idült vesebetegség olyan állapot, amikor a vesék hosszú idő, gyakran több év alatt visszafordíthatatlanul károsodhatnak. Ennek az oka lehet fertőzés, az immunrendszer betegsége miatt bekövetkező veseállomány-gyulladás, cukorbetegség, magasvérnyomás betegség, szívbetegség, vesekövesség vagy örökletes megbetegedés. Az idült vesebetegség előrehaladott stádiuma a végállapotú vesebetegség, ami vesepótló kezelést – veseátültetés vagy művese kezelés – tesz szükségessé.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Párkapcsolat - áldozat vagy anyaszerepet játszol?

2024. május 17.

Hogyan tudunk véget vetni a válások növekedésének és a boldogtalan kapcsolatok gyarapodásának? A válasz egyszerű: mi nők érzékeljük az újfajta energiákat, és ezek nálunk tudatosodnak először.  

Először nézzünk meg két szerepet, amit leginkább játszani szoktunk kapcsolatainkban.

Amit mi nők szeretünk „elkövetni”, az az, hogy párunkat a második gyermekünkként kezeljük, anyja helyett anyja próbálunk lenni. Hányszor hallom nőktől: „Nekem 2 gyerekem van, a gyerek meg a férjem.” Sajnos így is kezelik a párjukat. Gyermekként. Ilyenkor mindent megcsinálunk helyette, nem merünk rábízni feladatokat, mert azt gondoljuk, csak mi tudjuk azt elvégezni, ő úgysem képes jól megcsinálni. Emlékeztetjük, hogy jól öltözzön fel, mert hideg van és megfázik, hogy ne felejtsen el tejet önteni a kávéjába, merthogy úgy szereti, ha pedig azt mondja, hogy nem éhes, visszakérdezünk még legalább háromszor, hogy „biztos?”.

Másik kedvenc játszmánk az áldozatszerep. A kapcsolat elején még esetleg hagyjuk, hogy párunk főzzön, elmosogasson, kivigye a szemetet stb. Később viszont átvesszük tőle ezeket a munkákat, azzal a felkiáltással, hogy: „Hagyd csak, majd én megcsinálom!”. Aztán egy idő múlva elkezdünk panaszkodni, hogy párunk lusta lett, nem segít semmit a háztartásban, és mindent nekünk kell csinálni. Ha felfedezted magadon ezeket a „tüneteket”, akkor valószínűleg egy áldozatszereppel azonosulsz, amit valakitől át is vehettél a családi rendszeredből. Az állandóan panaszkodó, magukat sajnáltató hölgyek többsége ebben „szenved”.

Fürdőruhatrendek - minden testalkatra

2024. május 17.

Egyrészes, bikini, tankini vagy éppen monokini… Mindenki másra esküszik, így a nyári szezon beindulását megelőzően egyre sürgetőbb kérdéssé válik, hogy idén milyen modellt válasszunk. Van, aki szégyenlősebb, más pedig büszkén vállalja idomait, és az egységes barnaság érdekében olyan fürdőruhát vásárol, ami a lehető legkevesebbet takar. Ez egy nagyon becsülendő hozzáállás, de kétségtelen, hogy nem mindegyik verzió mutat ugyanolyan szépen minden testalkaton. Az alábbiakban erre figyelemmel tartunk egy rövid gyorstalpalót a tökéletes fürdőruha megtalálása érdekében!  

Fürdőruhatrendek 2024-ben

Az elérhető fürdőruhák típusai alapvetően ritkán változnak, a minták, formák és méretek azonban évről évre az aktuális trendekhez igazodnak. A tavalyi nyáron például a háromszög alakú bikinifelsők uralták a strandokat, idén azonban a retró lesz a menő, így a klasszikus mellett előtérbe kerülnek a szögletes formák és a magasított derekú alsók. Hódítanak majd a párnázott kosarak, a brazil és a normál alsók, sőt újdonsággal is előrukkolnak a tervezők: megjelenik egy olyan alsó, ami a kialakításának köszönhetően normál és magas állásban egyaránt viselhető.

2024-ben az 50-es, 60-as évek trendjei jelennek meg a polcokon, melyeket csillogó anyagok, kristályok, gyöngyök és strasszok tesznek egy kicsit modernebbé – és az esti party tökéletes viseletévé. Az időutazás jegyében hódítanak majd a csíkos, pöttyös és virágos fürdőruhák, de a hatalmas, mégis elegáns masnikat is sokan választják majd.

A színek között megtaláljuk majd a pávazöldet, a magentát, a zafírkéket és a pálmazöldet, de nem maradhatnak el a vibráló, kontrasztos árnyalatok sem, mint a barna-narancs vagy az ibolya-világoskék. Nagy figyelmet kapnak a semleges barna és fehér tónusok, valamint az állat- és dzsungelmintákkal díszített fürdőruhák is.

Továbbra is divatosak a családi, egymáshoz passzoló szettek, melyek segítségével nők, férfiak és gyerekek is kifejezhetik az összetartozásukat.

Szerelemből jöttünk a világra

2024. május 16.

„Tündéri május lombot fakasztó, / könnyű felöltőt szegre akasztó, / légy üdvözölve szívet fakasztó, emlék-marasztó…” – írta Ady Endre Május című versében, és tényleg a lombokat és az esőt is fakasztja ez a gyönyörű hónap.

Mindjárt az elején – május első vasárnapján – az anyák napja határozza meg a hónap kezdetét. Akinek még él az édesanyja, elballag egy csokor virággal megköszönni mindazt, amit szavakkal valójában nem lehet. Hiszen édesanyánk ringatott, táplált a születésünk előtt 9 hónapon át, a szíve alatt hordozott minket, aztán a szülés misztériumában a csecsemő és édesanya együtt szenvedik a kínt, a fájdalmat, majd a születés csodáját is együtt élik át. Akinek nincs saját gyermeke, annak is tudnia kell, mit jelent az anyaság, hiszen édesanyja vagy nagymamája mindenkinek van. Akkor is, ha valami szomorú esemény miatt nem ismerik egymást, vagy az élet máshová sodorta egymástól a gyermeket és az anyát, mert ilyen is van, de ettől még az anyaság szent misztérium örökké.

Akinek az édesanyja már elhagyta a földi valóságot, lélekben marad, hiszen a gyermek minden mozdulatában őrzi és továbbviszi a szülőket. József Attila írta: „Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.” Milyen egyszerű és genetikailag is tökéletes a költő megállapítása, hiszen szinte minden ember egy ölelés, a szerelem szülötte.

Szerelemből jöttünk a világra, szerelemmel szeretünk és szerelemmel tekintünk a saját gyermekeinkre is, jó esetben. Nyilván vannak az életnek árnyoldalai is, hiszen nehézségek, viták minden családban lehetnek, de ezeket elegánsan és intelligensen meg kell tudnunk oldani, hiszen az élet egy nagy tanulás folyamata, a végén, amikor majd egyszer távozunk, valószínű, hogy önmagunkban összegezni fogjuk, sikerült-e valamennyire jól megoldani a kapott leckéket. Érdemes tehát szerelemből, szeretetből élni, mert úgy valószínűleg kevesebb hibát vétünk vagy több szép emlékre lehet majd a végén visszaemlékezni.

A májusban van valami nedv-zöld, mintha a hónapnak erősen friss fűre emlékeztető színe vagy karizmája lenne, olyan harsogóan zöld, ami a szív energiáját megsokszorozza. Ha van a hónapoknak színe, és miért ne lenne, akkor a május üde zöld. Amit amúgy el is várunk tőle, hiszen azt mondják, hogy a májusi eső aranyat ér! A mezőgazdaságban bizonyára így van, hiszen a mezők, erdők, kertek szomjúhozzák az éltető vizet.

Egyébként a szelíden suttogó esőnek van olyan romantikája, hogy az ember akkor is szerelmes lesz, ha egyébként nincs éppen kibe beleszeretni abban a pillanatban. Az emberek lehetnek szerelmesek a szerelembe is, sőt kell is ez a csodálatos lelkiállapot, mely varázst ígér és valami földöntúli csodát itt a földön. A szerelem, a szeretet az élet kötőanyaga, a hétköznapok fűszere, a magány gyógyszere, az élet titkos kincse, alkímia, amit megkaphatunk, ha szeretnénk. Májusban talán nagyobb eséllyel.

A majálisok hónapja is ez, és milyen boldogság végre kiszabadulni a kertekbe, parkokba, Budapesten a Városligetbe, kivinni egy pokrócot, kosárban szendvicseket és élvezni a madárdalos, napsütötte délutánokat. Tudni, hogy a gyöngyvirág is májusban nyílik, melynek az illata és szerénysége nekem életre szóló angyali élmény. Kisgyermekként a kertben nyíló első gyöngyvirágokat leszedtem és odaadtam anyukámnak. Emlékszem a szobában pompázó virágillatra, mely angyali üzenetként égett bele a lelkembe. Ahogyan a szelíd virágcsokor szórta és szórta a semmihez sem fogható varázsillatát. És emlékszem a gyöngyvirág elmúlására is, amikor pergamenszerűvé váltak az addig hófehér harangocskák, és már nem volt tündérillata. Gyerekként is fájlaltam, hogy megmutatta a virág az elmúlást, de a csodát is.