Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Meccsek és kalóriák

Érdekességek2017. március 22.

Fantasztikus teljesítménnyel szerepelt a magyar válogatott a franciaországi Európa-bajnokságon. A meccsek sok év után ismét milliókat ültetnek le a képernyők vagy a szabadtéri kivetítők elé, és ilyenkor bizony jól esik néhány finom falat. Megnéztük, hizlal-e a meccsnézés...

Kétségtelen, hogy végre ismét van miért szurkolni, és ezt a magyar csapat meg is érdemli. De vajon mennyi energiát igényel a szervezetüktől a két félidő?

Ennyi kalória ég el egy meccsen

Az utóbbi években elterjedt meccsanalizáló szoftverek szerint a játékosok egy nemzetközi mérkőzés során átlagosan 12-13 kilométert futnak, amelynek közel fele kocogás, egyötöde futás, 10-15 százaléka sprintelés, míg a fennmaradó része séta. Mivel a futás energiaigénye tempótól függően 1-2 kcal is lehet percenként és testsúly-kilogrammonként, egy meccs során a sportolók szervezete akár 1500-1800 kalóriát is felhasználhat. Összehasonlításként: egy átlagos nő teljes napi energiaigénye körülbelül 2000 kcal.

Bár néha úgy látni, hogy a bíró csak távolról követi az eseményeket, a valóságban egy jobb sípmester átlagos futásmennyisége eléri a játékosokét, nagyjából 11,5 km távval. Ennek szintén közel fele a lassú futás, valamivel több, mint egyötöde séta, és egytizedénél valamivel több a sprint. Energiafelhasználásban tehát nincs különbség a játékosok és a bíró között, azonban más a helyzet az amatőr játékosoknál: bár az ő futásmennyiségükről nincs adat, de kalória-leadási táblázatokból megnézhető, hogy a focizás percenként mintegy 10 kcal energiát igényel, azaz egy tempós, kilencven perces meccs alatt mi, átlagemberek is felhasználhatunk körülbelül 700-900 kalóriát.


Ennyi kalóriatöbbletet okoz a drukkolás

Míg a játékosok iszonyú tempóban égetik a kalóriákat, addig a legtöbben nassolnivalóval és némi innivalóval felszerelkezve ülnek le meccset nézni. Érdekes kérdés, hogy míg a pályán lévők akár a testsúlyuk egy százalékát is elvesztik a mérkőzés alatt, mi mennyivel gyarapodhatunk az Európa-bajnokság egy hónapja során?
Elsőként nézzük azt a példát, ha valaki csak egy csomag ropit eszik, és egy sört iszik meg a kilencven perc alatt. Míg a nálunk közkedvelt sörök energiatartalma fél literenként 180-260 kcal, a sóspálcika csomagja (45 g) 180 kcal, ami összesen tehát 360-440 kalória. Ha valaki csak a magyar válogatott három csoportmeccsét, a nyolcaddöntős mérkőzését, majd pedig egy-egy további mecset néz meg a döntőig, akkor hét meccsen összesen 2500-3000 kalóriát nassol, ami körülbelül negyed-fél kilónyi hízást eredményezhet.
Ha valaki inkább az üdítőre és a pattogatott kukoricára szavaz, máris másként fest a kép. Fél liternyi szénsavas üdítő körülbelül 220 kcal (tehát nem tér el jelentősen a sör energiatartalmától), míg a popcornból egy zacskó (100 g) 430-460 kilokalóriányi energiát jelent – és bár a zacskóban elméletileg több ajánlott adag van, ritkán állunk meg a hivatalos mértékül szolgáló ötven grammnál. Meccsenként így 650 kcal-t - egy átlagos ebéd energiatartalmát - nassolunk, hét mérkőzésnél 4500 kalória feletti plusznál járunk, ami megfelelő mozgás hiányában már több mint fél kiló hízást eredményezhet. Persze ezek a számok csak a példákban szereplő mérsékelt fogyasztásokra és hét meccsre vonatkoznak, sokan ennél több meccset néznek meg, és azok alatt is szaporán nassolnak, iszogatnak. Mivel azonban az evés-ivás a meccsnézés elengedhetetlen tartozéka, nem kívánunk senkit sem lebeszélni a jóízű szurkolásról, sőt.

Ha valaki el akarja kerülni a hízást, érdemes megszívlelnie Antal Emese dietetikus, szociológus véleményét, aki szerint kis odafigyeléssel nem lehet gond a meccsnézés során elfogyasztott nassolnivalókból. „A kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozásba beleférhet a meccsnézés közbeni nassolás, de érdemes ezt mozgással, például egy jó kis focival ellensúlyozni. A hízásért nem egyes élelmiszerek, hanem az életmódunk tehető felelőssé, a túlsúlyt az energiaegyensúly felborulása okozza. A magyarok többsége ugyanis keveset mozog, viszont a kelleténél több energiát visz be a szervezetébe, ami előbb-utóbb elhízáshoz vezet.” – mondja a szakértő.

„Persze választhatunk olyan termékeket is, amelyek kevesebb kalóriát tartalmaznak, így például light üdítőt, ízesített vagy natúr ásványvizet, de mi is elkészíthetjük hűsítő limonádénkat cukor nélkül. Ropogtathatunk kevesebb olajjal készült rágcsálnivalót is, aminek alacsonyabb az energiatartalma. A boltok polcain sok ilyen termék sorakozik, és fontos, hogy alaposan nézzük meg a címkét: ezen a legtöbb esetben feltüntetik az egy adagra vonatkozó tápanyagtartalmat is, válasszuk a kevesebb zsírt, cukrot, sót tartalmazó élelmiszereket. Végül, de nem utolsósorban pedig mozogjunk sokat” – összegzi Antal Emese, aki mindenkinek egészséges szurkolást, a válogatottnak további sikereket kíván.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Közösségben könnyebb elkapni a fertőzéseket

2019. szeptember 13.



Az iskolakezdés stresszt jelent a gyermekek szervezetének és a közösségbe kerüléssel megnő a fertőzéses megbetegedésekre való fogékonyságuk – mondta a Cseh Áron, a Semmelweis Egyetem I-es számú Gyermekgyógyászati Klinikájának adjunktusa.

A gyermekorvos szerint a pedagógusok azzal tehetnek sokat, ha a szünetekben gyakran szabad levegőre viszik a gyerekeket, az osztálytermeket pedig rendszeresen szellőztetik. A szülők pedig az egészséges életmód és étkezés biztosításával tehetnek a legtöbbet gyermekük immunrendszerének erősítéséért – tette hozzá. Egyúttal szólt arról is, hogy a D-vitamin pótlását már az őszi időszakban érdemes elkezdeni.

Cseh Áron felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyerekek gyakori fertőzéses eredetű felső légúti megbetegedése egyáltalán nem jelent kórós állapotot, ha más komolyabb tünet nem kapcsolódik hozzá. Példaként említette, hogy az óvodáskorúak esetében az évi 10-12 “lázas epizód” teljesen normálisnak tekinthető, egyúttal ezek a megbetegedések az immunrendszer érésének sajátos módját is jelentik.

Kóros tüneteknek azt kell tekinteni a gyermekorvos szerint, amikor például a gyerek súlygyarapodása, idegrendszerének fejlődése elmarad a kortársaiétól. Ezek az immunzavarok azonban nagyon ritkák – mondta.

Akár szívet is építhetünk őssejtekből

2019. szeptember 12.



A születéskor gyűjthető őssejtek gyógyászatban betöltött szerepe állt a Czeizel Intézet által szervezett tudományos szimpózium fókuszában. A rendezvényen az Intézet vezetője, Merhala Zoltán mellett előadást tartott az őssejteket érintő laboratóriumi kutatások eredményeiről prof. Sarkadi Balázs kutató, a perinatális őssejtek új alkalmazási területeit pedig prof. Sean Murphy, a Wake Forest University oktatója ismertette.

A születéskor gyűjtött és megőrzött őssejteket már a gyógyászat számos területén alkalmazzák, a regeneratív medicinában betöltött szerepükben azonban még mindig rengeteg új lehetőség rejlik. „Az őssejtterápia jelenleg is több mint 80 betegség kezelésében játszhat fontos szerepet: főleg a vérképző szerveket érintő problémák esetében merül fel az alkalmazásuk, a jövőben pedig a cukorbetegségtől a bőrgyógyászatig kínálhatnak megoldást, a felhasználási területek listája pedig a folyamatos orvosi áttöréseknek köszönhetően napról-napra nő” – mondta el Merhala Zoltán, a Czeizel Intézet vezetője. „Ma már a köldökzsinórvéren kívül a köldökzsinórszövetből, a magzatburokból, vagy akár a méhlepényből is tudunk őssejteket gyűjteni, ezekkel a kincset érő alkotóelemeinkkel pedig a koraszülött gyermekek tüdejét is kezelhetjük, vagy a magzatban ultrahangon felfedezett szájpadlásfejlődési hibát korrigálhatjuk.”

Prof. Sarkadi Balázs, az MTA – TTK Enzimológiai Intézetének kutatója a laboratóriumi kísérletek kínálta új távlatokról számolt be. Az elmúlt tíz év kutatásainak eredményeképpen ma már sikeresen hoznak létre és tenyésztenek indukált pluripotens őssejteket, amelyekből minden szövetforma létrehozható. Így készülhet szívizomszövet, foggyökér, vagy emberi idegsejtekből álló „miniagy” is, ami jelenleg a toxikológiai vizsgálatok és a gyógyszerfejlesztés terén nyújt hatalmas előrelépést, de a 3D nyomtatásnak köszönhetően a jövőben akár egy teljes szív is születhet laboratóriumi körülmények között.

A horkolás nem csak kellemetlen, de veszélyes is lehet

2019. szeptember 12.

Rengeteg feleség, és nem kevés férj tudna beszámolni arról, milyen zavaró a hálótársuk horkolása. Azonban dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus a horkolás nem csak kellemetlen, de légzéskimaradás miatt veszélyes is lehet.



Ezért horkolunk

Minden 10 férfiből 4 rendszeresen horkol és a nőknek is több, mint ötödét érinti ez a probléma. A horkoló hangot tulajdonképpen a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja hozza létre. Alvás közben a garatfeszítő izmok ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitva tartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki.

A horkolás nyilvánvalóan kellemetlen a hálótárs számára, de akár veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „felhorkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni – ez az úgynevezett alvási apnoé jelensége. Mivel pedig minden egyes légzéskimaradás csak akkor történhet meg, ha a központi idegrendszer éber állapotba kerül, ezek a rendszeres mikroébredések megakadályozzák a jó minőségű alvást és egy idő garantált a tartós kimerültség, fáradtság. 

 

 

A légzéskimaradás nem csak a fáradtság miatt veszélyes

Aki éjszakai légzéskimaradással küzd, annak ugyan a közvetlen életveszéllyel nem kell számolnia, de tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenség milyen egészségkárosító hatásokkal járhat. A légzéskimaradások során a vér oxigénszintje csökken, a széndioxidszint viszont emelkedik, ennek eredményeként emelkedik az adrenalinszint is, ami emeli a vérnyomást és a pulzust. Az alvási apnoéval küszködő beteg tulajdonképpen kisebb fuldoklások sorozatán esik át éjjelente, ami komoly stresszt jelent a szervezet számára.

Ez a stressz az, ami számos betegség rizikófaktora, így a magas vérnyomásé, a diabéteszé, a szívinfarktusé vagy stroke-é.  Rövid távon pedig az ilyen módon zavart éjjeli alvás olyan nappali hatásokat eredményezhet, mint fizikai és szellemi fáradtság, nehéz ébredés, nappali aluszékonyság, koncentrációzavar, csökkenő libidó, pszichés problémák, esetleg szívritmuszavar. Ezen kívül azzal is számolni kell, hogy ezek a veszélyes közvetve a hálótársat is veszélyeztetik a megzavart alvás miatt.