Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Meccsek és kalóriák

Érdekességek2017. március 22.

Fantasztikus teljesítménnyel szerepelt a magyar válogatott a franciaországi Európa-bajnokságon. A meccsek sok év után ismét milliókat ültetnek le a képernyők vagy a szabadtéri kivetítők elé, és ilyenkor bizony jól esik néhány finom falat. Megnéztük, hizlal-e a meccsnézés...

Kétségtelen, hogy végre ismét van miért szurkolni, és ezt a magyar csapat meg is érdemli. De vajon mennyi energiát igényel a szervezetüktől a két félidő?

Ennyi kalória ég el egy meccsen

Az utóbbi években elterjedt meccsanalizáló szoftverek szerint a játékosok egy nemzetközi mérkőzés során átlagosan 12-13 kilométert futnak, amelynek közel fele kocogás, egyötöde futás, 10-15 százaléka sprintelés, míg a fennmaradó része séta. Mivel a futás energiaigénye tempótól függően 1-2 kcal is lehet percenként és testsúly-kilogrammonként, egy meccs során a sportolók szervezete akár 1500-1800 kalóriát is felhasználhat. Összehasonlításként: egy átlagos nő teljes napi energiaigénye körülbelül 2000 kcal.

Bár néha úgy látni, hogy a bíró csak távolról követi az eseményeket, a valóságban egy jobb sípmester átlagos futásmennyisége eléri a játékosokét, nagyjából 11,5 km távval. Ennek szintén közel fele a lassú futás, valamivel több, mint egyötöde séta, és egytizedénél valamivel több a sprint. Energiafelhasználásban tehát nincs különbség a játékosok és a bíró között, azonban más a helyzet az amatőr játékosoknál: bár az ő futásmennyiségükről nincs adat, de kalória-leadási táblázatokból megnézhető, hogy a focizás percenként mintegy 10 kcal energiát igényel, azaz egy tempós, kilencven perces meccs alatt mi, átlagemberek is felhasználhatunk körülbelül 700-900 kalóriát.


Ennyi kalóriatöbbletet okoz a drukkolás

Míg a játékosok iszonyú tempóban égetik a kalóriákat, addig a legtöbben nassolnivalóval és némi innivalóval felszerelkezve ülnek le meccset nézni. Érdekes kérdés, hogy míg a pályán lévők akár a testsúlyuk egy százalékát is elvesztik a mérkőzés alatt, mi mennyivel gyarapodhatunk az Európa-bajnokság egy hónapja során?
Elsőként nézzük azt a példát, ha valaki csak egy csomag ropit eszik, és egy sört iszik meg a kilencven perc alatt. Míg a nálunk közkedvelt sörök energiatartalma fél literenként 180-260 kcal, a sóspálcika csomagja (45 g) 180 kcal, ami összesen tehát 360-440 kalória. Ha valaki csak a magyar válogatott három csoportmeccsét, a nyolcaddöntős mérkőzését, majd pedig egy-egy további mecset néz meg a döntőig, akkor hét meccsen összesen 2500-3000 kalóriát nassol, ami körülbelül negyed-fél kilónyi hízást eredményezhet.
Ha valaki inkább az üdítőre és a pattogatott kukoricára szavaz, máris másként fest a kép. Fél liternyi szénsavas üdítő körülbelül 220 kcal (tehát nem tér el jelentősen a sör energiatartalmától), míg a popcornból egy zacskó (100 g) 430-460 kilokalóriányi energiát jelent – és bár a zacskóban elméletileg több ajánlott adag van, ritkán állunk meg a hivatalos mértékül szolgáló ötven grammnál. Meccsenként így 650 kcal-t - egy átlagos ebéd energiatartalmát - nassolunk, hét mérkőzésnél 4500 kalória feletti plusznál járunk, ami megfelelő mozgás hiányában már több mint fél kiló hízást eredményezhet. Persze ezek a számok csak a példákban szereplő mérsékelt fogyasztásokra és hét meccsre vonatkoznak, sokan ennél több meccset néznek meg, és azok alatt is szaporán nassolnak, iszogatnak. Mivel azonban az evés-ivás a meccsnézés elengedhetetlen tartozéka, nem kívánunk senkit sem lebeszélni a jóízű szurkolásról, sőt.

Ha valaki el akarja kerülni a hízást, érdemes megszívlelnie Antal Emese dietetikus, szociológus véleményét, aki szerint kis odafigyeléssel nem lehet gond a meccsnézés során elfogyasztott nassolnivalókból. „A kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozásba beleférhet a meccsnézés közbeni nassolás, de érdemes ezt mozgással, például egy jó kis focival ellensúlyozni. A hízásért nem egyes élelmiszerek, hanem az életmódunk tehető felelőssé, a túlsúlyt az energiaegyensúly felborulása okozza. A magyarok többsége ugyanis keveset mozog, viszont a kelleténél több energiát visz be a szervezetébe, ami előbb-utóbb elhízáshoz vezet.” – mondja a szakértő.

„Persze választhatunk olyan termékeket is, amelyek kevesebb kalóriát tartalmaznak, így például light üdítőt, ízesített vagy natúr ásványvizet, de mi is elkészíthetjük hűsítő limonádénkat cukor nélkül. Ropogtathatunk kevesebb olajjal készült rágcsálnivalót is, aminek alacsonyabb az energiatartalma. A boltok polcain sok ilyen termék sorakozik, és fontos, hogy alaposan nézzük meg a címkét: ezen a legtöbb esetben feltüntetik az egy adagra vonatkozó tápanyagtartalmat is, válasszuk a kevesebb zsírt, cukrot, sót tartalmazó élelmiszereket. Végül, de nem utolsósorban pedig mozogjunk sokat” – összegzi Antal Emese, aki mindenkinek egészséges szurkolást, a válogatottnak további sikereket kíván.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szakrendelésre több mint három hetet kell várni

2019. június 09.

Ma átlagosan több mint három hetet kell várnia egy betegnek, hogy bejusson egy szakrendelésre; a leghosszabb a várakozási idő a kardiológiai szakrendeléseknél van, míg a legrövidebb a fül-orr-gégészeti ellátásoknál és a gyermekgyógyászati szakrendeléseknél – derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség legújabb, a szakrendelési várakozási időről készített felméréséből.

A tavaly novemberben készített, 28 intézmény adatait tükröző felmérés szerint a járóbeteg szakellátásban az átlagos várakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt be lehet jutni, de hét olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni.

A felmérés szerint az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016. novemberében készített felmérésben.

A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az angiológia 36 nap várakozási idővel. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is.

A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.

A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a százalékosan magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben – áll a felmérésben. A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90 százalék) és nefrológia (82 százalék) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről beszélünk, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.

A klimax különböző állomásai

2019. június 09.

A menopauzára a nők általában egy igazi mumusként gondolnak, egyrészt mert így búcsút intenek fiatalságuknak, másrészt mert legtöbbször igen kellemetlen tünetekkel jár. Érdemes azonban tudni, hogy a klimax akár 15 évig is tarthat, valamint különböző állomásai vannak, és minden megálló mást és mást tartogat. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a menopauza folyamatát ismerteti.

1.megálló: premenopauza

A nők klimax alatt leginkább azt értik, amikor már nem jelentkezik menstruációs vérzés. Pedig a menopauza akár 10-15 éves időszakot is felölelhet. Először csökken a progeszteron szintje, mellyel megkezdődik a klimax hosszadalmas folyamata. Vannak, akik ebből semmit sem érzékelnek, ám tünetei közé tartozhat a menstruációs zavarok, mellérzékenység, hüvelyszárazság, libidócsökkenés, alvászavarok és hangulatingadozások. Fontos tudni, hogy ekkor még lehetséges a teherbeesés, hiszen hormonpótló készítményekkel feltölthető a hiányos progeszteronszint. A hőhullámok, éjszakai izzadás is megjelenhet, bár ez inkább a későbbiekre jellemző. Általában a 40-es korosztályt érinti, ám ha korai klimax-szal állunk szemben, akkor már a 30-as években jelentkezhet.

2.megálló: perimenopauza

A perimenopauza a premenopauza utáni állomás. Ekkor a petefészkek egyre kevesebb ösztrogént termelnek. Gyakoribbá válnak az anovulációs ciklusok, vagyis nem mindig megy végbe peteérés, így egy-egy menstruáció el is maradhat, hossza rövidebbé, erőssége gyengébbé válik. Ennek oka, hogy csökken az LH/FSH-val szembeni érzékenység. Ekkor a legtipikusabb panaszok a hőhullámok, éjszakai izzadás, hangulatingadozás, súlygyarapodás, libidó csökkenése. Legtöbbször ekkor gondolnak a nők arra, hogy tüneteitek a változókor szele provokálja.

Amennyiben az utolsó menstruáció után eltelt már 1 év, onnantól beszélünk klimax-ról.

3. megálló: posztmenopauza

A posztmenopauza, ahogy a neve is mutatja, a változókor utáni időszakot jelöli (pontosabban az utolsó vérzés után 2 évvel kezdődő időszakot). Ekkor már nincs vérzés, nincs peteérés. Az ösztrogén és a progeszteron termelődése egészen minimális, és megjelennek a klimax (is) okozta betegségek, szövődmények mint pl. Az érelmeszesedés, csontritkulás, magas koleszterinszint.

Tegyük meg a 6 legfontosabb lépést önmagunkért!

2019. június 08.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy napjainkban egyre több betegség hátterében fedezik fel a helytelen életmód jelentőségét. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ orvosa a legfontosabb lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket az egészségünkért tehetünk.

Sok betegségünk alapja a helytelen életmód

Az Európai Bizottság által 2017-ben kiadott egészségügyi országprofil adataiból kiderül, hogy hazánkban a születéskor várható élettartam – bár emelkedik, de – közel 5 évvel elmarad az európai átlagtól. 2014-ben a felnőttek több, mint negyede dohányzott, egyötödük pedig túlsúlyos volt. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. 2014-ben ezek a betegségek okozták a nők közt az összes haláleset 55%-át, férfiaknál a 45%-át.

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a rák, 2014-ben közel 15 ezer nő és 18 ezer férfi halt meg daganatos betegségben.

– Köztudott, hogy a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a fokozott stressz, a légszennyezés és egyéb életmód tényezők kiemelkedő szerepet játszanak számos betegség kifejlődésében és az állapot romlásában. Kutatások alapján ilyen betegségek a diabétesz, bizonyos daganatfajták, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az elhízás, a szívinfarktus, az agyvérzés, a csontritkulás, az allergia és az asztma. Vagyis döntő jelentőségű, hogy felismerjük: magunk is rengeteget tehetünk az egészségünkért – hangsúlyozza Vernes doktornő.