Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Meddig élünk? – Ez a magyar átlag megyénként

Érdekességek2017. június 17.

Európában folyamatosan növekszik a várható élettartam, és egyre kisebb a különbség a nők és férfiak kora között a halálozás időpontjában. Magyarországon jelenleg a várható átlagélettartam 76 év születéskor, ami 4 évvel kevesebb az OECD-átlagnál, és az egyik legalacsonyabb az OECD-országok* között. Itthon a nők várható élettartama 79, a férfiaké pedig 72 év*, de egész Európában nagy eltéréseket találunk.

Európában a svéd férfiak és a spanyol nők élnek a legtovább

A lakóhelytől az egyéb életkörülményeken át az életmódig számtalan tényező befolyásolhatja, hogy meddig élünk. Az Eurostat adatai szerint európai viszonylatban a férfiak esetében Lettországban a legrövidebb a várható élettartam (67,6 év), míg Svédországban a leghosszabb (79,6 év). A nőknél Bulgária a sereghajtó 77 évvel, a legtovább pedig várhatóan a spanyol nők élnek (85,5 évet).*

ez a különbség a várható élettartamban átlagosan 5,5 év Európában – a legnagyobb Litvániában (10,9 év), míg a legkisebb Hollandiában (3,5 év). Ha egy férfi elérte a 65 éves életkort, a további várható élettartama 13,8 (Litvánia) és 19,7 év (Franciaország) között van, egy nő pedig várhatóan 17,6 (Bulgária) és 24 (Franciaország) közötti évet él még.*


Ennyi a várható élettartam Magyarországon

Várható élettartam Magyarországon 2011-2015
Create line charts

A KSH legfrissebb, 2015-ös adatai szerint Magyarországon a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 72,09 év, a nőké pedig 78,61.* A különbség itt is szemmel látható, a jó hír viszont az, hogy 2001 óta a férfiak születéskor várható átlagéletkora csaknem 4 évvel, a nőké pedig 2 évvel emelkedett. A férfiak esetében a budapestiek vezetnek (73,86 év), őket követi Győr-Moson-Sopron (73,58), illetve Pest megye (72,73 év). A nőknél Győr-Moson-Sopron áll a lista élén (79,7 év), majd Zala (79,61 év) és Budapest (79,6 év).

Milyen öregkort képzelünk el magunknak?

A születéskor várható élettartam emelkedése ugyan pozitív tendenciát mutat, de egyúttal okot is ad arra, hogy alaposabban átgondoljuk, milyen öregkort képzelünk el magunknak. „Érdemes tisztában lenni azzal, hogy itthon ma 4 dolgozóra 3 eltartott jut, néhány évtized múlva pedig várhatóan 4 dolgozónak már 6 főt kell eltartania. 

Pedig a nyugdíj után számíthatunk még szerencsére jó néhány eltöltött életévre*: a KSH 2013-as adatai szerint Magyarországon a 65 éves korban várható élettartam még 18,2 év a nők esetében, míg a férfiaknál 14,5 év. Ennél sajnos jóval kevesebb az egészségben eltöltött évek száma: 65 éves nők még 6,1 évre számíthatnak, a férfiak pedig 6 évre*.

*Az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 35 országot foglal magába az Amerikai Egyesült Államoktól Új-Zélandig, OECD Better Life Index, Mortality and life expectancy statistics, Mortality and life expectancy statistics, születéskor várható átlagos élettartam, átlagéletkor, a 65 éves korban egészségben várható élettartam (HLY) megadja, hogy egy 65 éves személy hány egészségben eltöltött életévre számíthat még. Az egészségben eltöltött élettartam olyan, a várható egészségre vonatkozó mutató, mely összesíti a mortalitási és morbiditási adatokat, 65 éves korban egészségben várható élettartam, nemenként (2004–2015).


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.