Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Meddig kell szednem?

Érdekességek2017. május 04.

Magas vérnyomás esetén a terápia több fázisból áll, ugyanis javulás leginkább megfelelő étkezéssel, rendszeres, személyre szabott testmozgással, valamint gyógyszeres kezeléssel érhető el. 

Felvetődhet azonban a kérdés, hogy ha a vérnyomás értékei 140/90 Hgmm alá szorultak, szükség van-e még gyógyszerek szedésére.

Mikor kell gyógyszert szedni?

Olykor mindenkivel előfordul, hogy megemelkedik a vérnyomása – ezt leggyakrabban stressz, valamint mozgás váltja ki, ám ha rövid időn belül visszaállnak a normál tartományba az értékek, úgy nincs különösebb teendő vele. Ellenben ha valakinél sokszor ingadozik a vérnyomás, illetve ha gyakran mér 140/90 Hgmm feletti értékeket, úgy szakemberhez kell fordulni, aki eldönti, milyen terápia szükséges. Amennyiben csupán minimálisan haladja meg az optimális tartományt, akkor általában elég az életmódváltás, ami diétát, valamint olyan testmozgást foglal magában, mely nem emeli meg hirtelen nagymértékben a vérnyomást. Ezeket ha a beteg betartja, akkor a vérnyomás a gyógyszerek nélkül is csökken.

Viszont gyakran megesik, hogy az orvos tabletta szedését javasolja a páciensnek. Ekkor egy alapos állapotfelmérés után a szakember meghatározza az alkalmazandó dózist. Bizonyos időközönként kontroll szükséges, hogy kell-e változtatni az alkalmazott terápián, mivel meglehet, hogy több vagy akár kevesebb gyógyszerre kell áttérni.


Elhagyható valamikor a gyógyszer?

A magas vérnyomás egy olyan állapot, amely, ha egyszer már kialakult, rendszeres ellenőrzést és egészséges életvitelt igényel. Viszont az, hogy kell-e a betegnek az élete végéig gyógyszert szednie, minden esetben egyedi. Ugyanis ha az illető életmódjával kordában tudja tartani a vérnyomását, akkor a tabletták elhagyhatók.

A hipertónia kezdeti stádiumában életmódváltással olyannyira csökkennek az értékek (pl. fogyás, rendszeres mozgás, dohányzás elhagyása stb.), hogy az átmeneti vérnyomáscsökkentő kezelés után pár hónappal akár el is hagyható a gyógyszer. Ugyanez vonatkozik arra, amikor a terhesség, a szülés után, illetve menopauza kezdetekor lép fel hipertónia. De a gyógyszer elhagyását kizárólag orvosi beleegyezéssel szabad megtenni. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.