Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Meddig tarthat a fájdalomtűrő képesség?

Érdekességek2018. december 07.

– Edzéssel járó negatív fájdalom Ha nem sérülésről van szó, ez a fajta fájdalom többnyire a nem megfelelően felépített edzés és a túledzettség számlájára írható, és az egyik tulajdonsága, hogy napokig nem múlik el.  – Figyelmeztető fájdalom Amikor a negatív fájdalom mellé egy másik, figyelmeztető elem is társul, például egy olyan fájdalomérzet, amit a sportoló még nem tapasztalt. Jellemzően fokozatosan alakul ki, így lehetővé válik a sportoló számára, hogy megfelelően reagáljon rá.  – Jelentős akut fájdalom Ez egy intenzív és hirtelen kialakuló fájdalom, ami gyakran sérülés köveztében lép fel és jellemzően egy testrészre lokalizálódik.  – Érzéskiesés, zsibbadás Komoly jel lehet, ha a sportoló nem érez semmit a végtagjaiban, amikor fájdalmat, fáradtságot kellene éreznie. Az érzéketlenség komoly sérülés vagy a fizikai határok jelentős áthágásának jele lehet.  Fotók: pixabay.comHogyan kell reagálni a fájdalomra?  Amennyiben sportsérülés történik, az egyértelmű eset, és nyilvánvalóan kezelést, de legalábbis diagnózist igényel. A sportártalom már más kérdés, és sokszor komoly gondot okoz, hogy valóban szembesüljön vele a sportoló. Utóbbi probléma ismételt behatásra keletkezik, vagyis nincs körülhatárolt traumás epizód. A kiváltó tényező gyakran túlterhelés, de ok lehet még egy rosszul használt sportszer, az ellenfél tevékenysége vagy egy nem kontrollált izom. Mivel azonban nem jár akut fájdalommal vagy külsérelmi nyommal, sok elszánt sportoló hajlamos legyinteni rá. Sőt, sokan még egyfajta bizonyítéknak is tekintik a fájdalmat, hogy hatékonyan edzettek. Holott hosszútávon a nem kezelt sportártalom egyértelműen visszavetheti a fejlődést, a teljesítményt – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos. – Az első és legfontosabb teendő, hogy a sportolónak és az edzőjének be kell látnia, hogy egy pontnál tovább nem szabad tűrni és szükséges az orvosi segítség, elsősorban pedig egy diagnózis. A diagnózis felállításánál pedig a jó orvos sosem csak a fájdalmas testrészt, hanem az egész embert vizsgálja. Fontos a holisztikus szemlélet, hiszen bár természetesen nélkülözhetetlenek a klinikai vizsgálatok, a különböző képalkotó eljárások, a CT, az MRI, az ultrahang, a legjobb vizsgálómódszerek közé tartozik az orvos keze is.  Mit lehet tenni?  Páll doktortól tudható, hogy a sportsérülések és sportártalmak terápiájában a rizikófaktorok kiküszöbölésére is koncentrálni kell. Ilyen például a túledzettség, a szorongás, az alvászavar, a nem megfelelő edzésmódszer és akár sportszer – ez utóbbin belül kiemelten fontos a sportcipő alapos megválasztása. A megelőzés és a kezelés részeként a rendellenes anatómiai szituációkat (pl. lúdtalp, tartási rendellenesség, stb.) is korrigálni kell. A kezelések megválasztásakor is vannak alternatívák. A konzervatív kezelések között alkalmazható gyógyszeres kezelés (pl. fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők) és strukturális kezelés (pl. hialuronsav injekcióval, orvosi kollagén injekcióval) is. A szakember arra is figyelmeztet, hogy a sportsérülések, ártalmak kezelésekor nem csak a sérült struktúrát kell helyreállítani, de foglalkozni kell a sérült sportoló pszichéjével és szociális környezetével is.A fájdalom bizonyos fokig a sport része, a fájdalomtűrő képesség a siker egyik záloga. Ugyanakkor dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos arra figyelmeztet, hogy a sportolóknak ismerniük kell a testük jelzéseit és egy bizonyos pontnál segítséget kell kérniük.

Milyen fájdalmak vannak?

A sportban az eredményességnek számos kritériuma van, az egyik a sportoló saját testének, reakcióinak, határainak pontos ismerete. A fájdalommal kapcsolatban is tudni kell, mi az a pont, ami még az edzés, a verseny velejárója és segíti a teljesítményt és mi az, amikor már orvoshoz kell fordulni. Ehhez érdemes elkülöníteni a fájdalom típusait.

– Fáradtság és diszkomfort érzet
Ezeket az érzéseket nyilvánvalóan az erőkifejtés, az edzésmunka szüli, de nem elég erősek ahhoz, hogy fájdalomnak lehessen nevezni őket. A sportolóknak meg kell tanulniuk „kényelmesen érezni magukat a kényelmetlenségben”, és folyamatosan tágítaniuk kell a határaikat.

– Edzéssel járó pozitív fájdalom
Állóképességi edzések alkalmával természetesnek tekinthető az izomfájdalom, a tüdőben, a szívben megjelenő kényelmetlenség. Ezek a jelek tulajdonképpen a fejlődésre utalnak, csupán annyit kell tudni róluk, hogy az edzésmunka intenzitásának változtatásával befolyásolhatók.


– Edzéssel járó negatív fájdalom
Ha nem sérülésről van szó, ez a fajta fájdalom többnyire a nem megfelelően felépített edzés és a túledzettség számlájára írható, és az egyik tulajdonsága, hogy napokig nem múlik el.

– Figyelmeztető fájdalom
Amikor a negatív fájdalom mellé egy másik, figyelmeztető elem is társul, például egy olyan fájdalomérzet, amit a sportoló még nem tapasztalt. Jellemzően fokozatosan alakul ki, így lehetővé válik a sportoló számára, hogy megfelelően reagáljon rá.

– Jelentős akut fájdalom
Ez egy intenzív és hirtelen kialakuló fájdalom, ami gyakran sérülés köveztében lép fel és jellemzően egy testrészre lokalizálódik.

– Érzéskiesés, zsibbadás
Komoly jel lehet, ha a sportoló nem érez semmit a végtagjaiban, amikor fájdalmat, fáradtságot kellene éreznie. Az érzéketlenség komoly sérülés vagy a fizikai határok jelentős áthágásának jele lehet.

Fotók: pixabay.comHogyan kell reagálni a fájdalomra?

Amennyiben sportsérülés történik, az egyértelmű eset, és nyilvánvalóan kezelést, de legalábbis diagnózist igényel. A sportártalom már más kérdés, és sokszor komoly gondot okoz, hogy valóban szembesüljön vele a sportoló. Utóbbi probléma ismételt behatásra keletkezik, vagyis nincs körülhatárolt traumás epizód. A kiváltó tényező gyakran túlterhelés, de ok lehet még egy rosszul használt sportszer, az ellenfél tevékenysége vagy egy nem kontrollált izom. Mivel azonban nem jár akut fájdalommal vagy külsérelmi nyommal, sok elszánt sportoló hajlamos legyinteni rá. Sőt, sokan még egyfajta bizonyítéknak is tekintik a fájdalmat, hogy hatékonyan edzettek. Holott hosszútávon a nem kezelt sportártalom egyértelműen visszavetheti a fejlődést, a teljesítményt – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos. – Az első és legfontosabb teendő, hogy a sportolónak és az edzőjének be kell látnia, hogy egy pontnál tovább nem szabad tűrni és szükséges az orvosi segítség, elsősorban pedig egy diagnózis. A diagnózis felállításánál pedig a jó orvos sosem csak a fájdalmas testrészt, hanem az egész embert vizsgálja. Fontos a holisztikus szemlélet, hiszen bár természetesen nélkülözhetetlenek a klinikai vizsgálatok, a különböző képalkotó eljárások, a CT, az MRI, az ultrahang, a legjobb vizsgálómódszerek közé tartozik az orvos keze is.

Mit lehet tenni?

Páll doktortól tudható, hogy a sportsérülések és sportártalmak terápiájában a rizikófaktorok kiküszöbölésére is koncentrálni kell. Ilyen például a túledzettség, a szorongás, az alvászavar, a nem megfelelő edzésmódszer és akár sportszer – ez utóbbin belül kiemelten fontos a sportcipő alapos megválasztása. A megelőzés és a kezelés részeként a rendellenes anatómiai szituációkat (pl. lúdtalp, tartási rendellenesség, stb.) is korrigálni kell. A kezelések megválasztásakor is vannak alternatívák. A konzervatív kezelések között alkalmazható gyógyszeres kezelés (pl. fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők) és strukturális kezelés (pl. hialuronsav injekcióval, orvosi kollagén injekcióval) is. A szakember arra is figyelmeztet, hogy a sportsérülések, ártalmak kezelésekor nem csak a sérült struktúrát kell helyreállítani, de foglalkozni kell a sérült sportoló pszichéjével és szociális környezetével is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pszichózissal járó betegségeknél is elérhető hatékony kezelés

2024. március 18.

Ha valaki meghallja a pszichózis, elmezavar kifejezést, könnyen pánikba eshet, gondolván, hogy ebből nincs kiút. Holott, ha gondos, alapos kivizsgálás után megszületik egy pontos diagnózis, annak megfelelően célzott gyógyszeres és pszichoterápiás segítség érhető el, ami igen jó eredményeket hozhat. Dr. Veres Andrea, a Pszichiátriai Központ pszichiátere szerint éppen ezek a sikeres, személyes élettörténetek adják a pszichiátriai munka semmihez sem fogható szépségét.

Örökség vagy környezeti hatás?

A pszichózis egy összefoglaló név egy állapotra, amely megjelenhet a skizofréniában, a skizoaffektív betegségekben, a bipoláris affektív zavarban és a külső toxikus hatások vagy belső szervi állapotok miatt kialakuló elmezavarban is. Ezek úgynevezett multifaktoriális betegségek, ami azt jelenti, több ok is állhat a kialakulásuk hátterében. Mindenképpen lehet bennük örökletes hajlam, bár ez sokszor nem egyik generációról a másikra, hanem akár egy generációt átugorva jelenik meg. Ugyanakkor a környezeti tényezők is számítanak, leírtak például egy családtípust, a zárt, kapcsolatok nélküli, ún. skizofrenogén családot, amelyben nagyobb a kockázata a skizofrénia kialakulásának, de ez sem törvényszerű.

Kihez fordulhatunk diagnózisért?


Ha valaki tudatzavarra utaló tüneteket tapasztal a hozzátartozóján, aki úgy érzi, megváltozott a világ, aminek hirtelen vagy fokozatosan ő került a középpontjába, ahol vagy mindenki összeesküdött ellene, vagy éppen az egész világ őt bálványozza, mindenképpen orvoshoz kell fordulni – hangsúlyozza Veres doktornő.
Amikor valaki ilyen tünetekkel érkezik és felmerül a gyanúja egy induló skizofréniának vagy affektív zavarnak, fontos lenne egy agyi CT vagy MR, ugyanis a képalkotással kimutatható lehet olyan szervi ok, ami szintén ilyen tüneteket okozhat. Ez lehet például egy agyi elváltozás, egy agytumor, vagy bármilyen krónikus elfajulás. Így megszülethet egy konkrét diagnózis, ami alapján ma már igen jó hatásfokú gyógyszeres és komplex kezelést tudunk megindítani.


A gyógyszeres kezelésre épülő terápia rengeteget segíthet

A skizofrénia gyógyszeres kezelésében nagy áttörések történtek az elmúlt évtizedekben, főként az, hogy egyáltalán elérhető a kezelés. Sőt, ma már a kezdetben kialakított vegyületekhez képest olyan többedik generációs antipszichotikumok léteznek, amelyek egyre finomabbak, egyre pontosabban hatnak ott, ahol szükséges. Ezért is van nagy jelentősége a differenciál diagnózisnak, hiszen a gyógyszeres kezelésnek többféle iránya is lehet.

A gyógyszerek mellett nagy jelentősége van a különböző terápiáknak, mint a pszichoterápia, a szocioterápia vagy a kognitív terápia, ezekkel tehető még tartósabbá és jobban kezelhetővé a betegség. A kognitív, tehát gondolkodásra ható terápia például segíthet többek közt a tünetek felismerésében, a mindennapok felépítésében, vagyis a páciens saját életvezetésében. A pszichoedukáció pedig jelentősen növelni tudja az érintett páciensek életminőségét. Ez azért is nagyon fontos, mert ezek a betegségek jellemzően élethosszig tartanak (bár olyan is előfordul, hogy valakinél évtizedek nem jelennek meg az epizódok), tehát meg kell tanulni minél jobban élni velük.

Ugyanakkor nem könnyű elérni, hogy a pszichiátriai betegek tartósan együttműködjenek a kezelőorvossal, mert csak azért sem, mert a zavar a tudatközpontot is érinti. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a család és a közelállók szerepét, hiszen a tüneteket minél előbb fel kell ismerni és kezelni kell.

Aceton a vizeletben mit jelezhet?

2024. március 18.



Az aceton a ketonok közé tartozó alternatív üzemanyag-forrás, amelyet akkor használ szervezetünk, ha nem áll rendelkezésére elegendő glükóz. Dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológus, terhességi cukorbetegség specialistája arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizelettel ürülő aceton a kezeletlen vagy rosszul beállított cukorbetegség jele is lehet, ezért mindenképpen további kivizsgálást igényel.

A ketonokról

-A ketonok a szervezet szerves vegyületei, a zsíranyagcsere melléktermékei, melyek a glukagon hatására képződnek, és alternatív energiaforrásként szolgálnak szervezetünk számára azokban az esetekben, amikor a sejtek nem képesek valamilyen okból hasznosítani a glükózt – magyarázza dr. Porochnavecz Marietta. A jellegzetesen édeskés, aromás illatú ketonok három komponensből állnak, ezek egyike az aceton. Elegendő táplálékot fogyasztó, egészséges ember vizeletében nincsenek ketonok, vagy csak időszakosan (pl. az éjszakai alvást követően), igen kevés mennyiségben találhatóak meg benne. 

Hogy kerülhet az aceton a vizeletbe?

-A szervezetnek állandó energiaellátásra van szüksége alapvető funkcióinak fenntartásához, amihez normális esetben a vérből származó glükózt (cukrot) használják fel. Elégtelen táplálkozáskor, éhezéses állapotokban (drasztikus fogyókúra, böjt során) azonban az energiatermelő folyamatokhoz szükséges glükózból nem áll rendelkezésre elegendő mennyiség. A máj, hogy pótolja az energiát, ketontesteket állít elő, amelyek lebontása során aceton keletkezik, ami a vizelettel ürül – mondja Porochnavecz doktornő.

Majd hozzáteszi: szervezetünk akkor is éhezhet, ha a glükóz felhalmozódik a véráramban, ám a szükségesnél kevesebb inzulin miatt nem tud bejutni a sejtekbe. Az alternatív üzemanyagforrásaként szolgáló ketontestek ekkor is megjelenhetnek a vizeletben. Ha egy egészséges személy vizelete tartalmaz nagy mennyiségű acetont, mindenképpen további vizsgálatra lesz szüksége, mert ez cukorbetegség indulását is jelezheti. Amennyiben a vizeletben megjelenő aceton mellett magas vér- és vizeletcukor értékek is igazolódnak a kivizsgálás során, az súlyos anyagcsere felborulást jelez – figyelmeztet a doktornő.

A ketonúria (azaz, ha a vizeletben a ketontestek ürítése megnő) leginkább 1-es típusú diabétesz, illetve kezeletlen 2-es típusú diabétesz esetén fordul elő, de megfigyelhető tartós stressz, gyakori megerőltető testmozgás, hipertireózis, alkoholizmus és terhesség esetén is – ismerteti a szakember.

A gyógyszerészet szíve a gyógyszertárban dobog

2024. március 17.



A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyike a 12 hivatásrendi köztestületnek, s mint ilyen, kötelessége, hogy a gyógyszerészi hivatás egészének szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselje, és mindezt a közérdekkel összhangban, a társadalom – és kiemelten a betegek – jogos érdekeinek mentén érvényesítse.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara 10 pontban fektette le azokat az alapvetéseket, amelyek mentén kívánja kifejteni a tevékenységét. A betegekkel kapcsolatos többek között így szól:

„A­ gyógyszerészet ­egyszerre ­tartozik­ a­ gazdálkodó­ és ­a ­segítő­ hivatások ­közé;­ egyszerre vagyunk ­tagjai ­a ­gyógyszerpiaci­ ellátási és ­az egészségügyi ­értékláncnak. ­Gazdasági ­tevékenységünk ­során ­sem ­feledhetjük,­ hogy ­a ­legfőbb­ érték ­a­ beteg ­üdve, ­amit csak ­betegeink objektív­ érdekeinek­ figyelembevételével,­ megfelelő­ felkészültséggel ­és­ empátiával­ képviselhetünk ­hitelesen. ­A két ­értéklánc ­közötti egyensúly­ feltételeinek­ megteremtése ­és ­fenntartása ­közös ­feladata­ a ­közhatalom ­gyakorlóinak ­és­ a­ kamarának.”