Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Medvehagyma, a tavasz hírnöke

Érdekességek2022. május 06.

Az egyre kedveltebb medvehagyma minden hajtatott primőrt megelőz. A tavasz első hírnöke, egy vadon termő értékes ételalapanyag, fűszer és gyógynövény. A hagymafélék családjába tartózik, rokona a metélőhagymának, a vöröshagymának, a fokhagymának.

Fotó: gettyimages.comAz erdők és ligetek árnyas, nyirkos élőhelyein nagy telepeket alkotó, biotermény. Vadfokhagymának is nevezik, ami jelzi azt, hogy ízében, illatában, és hatásait tekintve is leginkább a fokhagymára hasonlít. Magról és hagymáról is szaporítható viszonylag igénytelen, évelő szépséges virágú gyógynövény, mely árnyas kiskertekben is termelhető. Megfelelő szaporítóanyag és tanács beszerezhető a kertészetekből.

Márciusban már kibújnak levelei a hó alól. Népi megfigyelés szerint a téli álmából ébredő medve ezt fogyasztva tisztítja szervezetét (érezhető a „böjti szelek” által), és ebből szerzi óriási fizikai erejét. Innen eredhet a medvehagyma elnevezés és az a hiedelem, hogy az ember is erősebb (egészségesebb) lesz, ha medvehagymával kezdi a tavaszi tisztítókúrát. Zsenge, friss leveleit márciustól májusig, még virágzás előtt kell gyűjteni, a hagymáját pedig, nyár végén vagy kora ősszel.

Májusban levelei már kevésbé aromásak, és hosszú szárat növeszt, melyen ernyős virágzatban apró, fehér csillagszerű virágok gyönyörködtetik a kirándulókat. Ekkor a nagyon hasonló lándzsa alakú levelei és fehér virágai miatt könnyen összetéveszthető a mérgező hatású májusi gyöngyvirággal és más ártalmas erdei növénnyel (őszi kikerics, kontyvirág). Megkülönböztető jel, hogy a medvehagyma erőteljes fokhagyma illatát már messziről érezhetjük. Közelről pedig, a gyöngyvirág illata is összetéveszthetetlen. A medvehagyma levelei ujjaink között szétdörzsölve fokhagyma szagúak. Aki biztosra akar menni az, helyesebben teszi, ha biopiacról vagy bioboltokból szerzi be ezt az értékes zöld növényt. Ha mégis erdei séták alatt gyűjtenék, akkor az állomány védelme érdekében csak a levelekből szedegessenek, a hagymát ne tépjék ki.

Gyógyhatásai

A fokhagyma ízű, illatú virágzás előtt szedett medvehagyma levele pozitív hatással van egészségünkre. Jelentős szerepe van a tavaszi méregtelenítő, vitaminpótló kúrákban. Szerves kénvegyületeket és sok vitamint, ásványanyagot tartalmaz, akárcsak a fokhagyma. Gyógyhatásai is hasonlóak, de azt sokszorosan felülmúlva. Alkalmas a légúti hurutos betegségek megelőzésére, gyógyítására.

Baktérium és gombaölő hatása alkalmassá teszi bélfertőtlenítésre, béltisztításra, a bélflóra rendezésére, és ez által az emésztés serkentésére, az immunrendszer erősítésére. Enyhe vizelethajtó, gyulladáscsökkentő és nyugtató hatása is van. Rendszeres fogyasztása szabályozza a vér koleszterinszintjét, ezáltal számos szív-ér rendszeri és anyagcsere-betegség megelőzésének természetes gyógymódja lehet. Enyhe véralvadásgátló hatása miatt előjegyzett műtétek előtt, illetve véralvadást gátló gyógyszert szedő betegeknek, nem tanácsos medvehagymát (és általában hagymaféléket) fogyasztani.

Felhasználása

Konyhai felhasználásra ritkábban hagymáit, gyakrabban a nyersen felaprított leveleit használjuk. Illata a fokhagymához képest gyengébb, és kevésbé maradandó, főzéskor szinte teljesen elillan, csupán kellemes aromája marad meg. Még frissen fogyasztása után sem marad kellemetlen fokhagymaszagú a lehelet.

Ezért sikerrel használható a spenótos fogások, a krumplis ételek, a halételek fűszerezésére, és akár önálló főzelék készítésére is. Gazdagítja, ízesíti a szendvicsféléket, a salátákat, a tojásos ételeket (mint omlettek vagy kenőkék). Párolva köretként, krémesítve szószként vagy levesként is élvezhetjük. Készülhet vele pogácsa, majonéz (aioli), fűszeres vaj, fűszeres túró (körözött), fokhagymás salátaecet, és fűszeres salátaolaj. Légúti hurutos betegségek alternatív gyógymódja lehet a fokhagymás méz, tea vagy bór.


Tartósítása

A medvehagyma frissen a legízletesebb, és ezt érdemes is kihasználni szezonjában. A virágzás előtt szedett zsenge levelek papírzacskóban, hűvös helyen tárolva egy hétig őrzik meg frisseségüket. Medvehagymával jól helyettesíthetjük a fokhagymát, ezért tanácsos valamilyen formában tartósítani is. A szárított levelek elvesztik ízüket, aromájukat. Jobb módszer a mélyhűtés. Az alaposan lemosott és szikkasztott leveleket felaprítjuk és felhasználásnak megfelelő adagokban, lefagyasztjuk. Például jégkockatartóba nyomkodva, vagy alufóliába sodorva, melyből alkalmanként akkorát törünk le, amennyire éppen szükségünk van. Hűtés nélkül is hónapokig eláll, ha feldarabolva sóval vagy olajjal alaposan elvegyítjük és tiszta üvegekbe préselve (légmentesítve) lekötjük, mint a befőttet.

Fotó: gettyimages.com

A medvehagymát 70%-os alkoholba áztatva, bőrápolási célra alkalmas (sömörre, pattanásra) ecsetelőszer készülhet.

Dr. Kerekes Judit
gyermekgyógyász


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes növények

2026. február 01.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján elérhetővé vált egy új, veszélyes növényeket bemutató adatbázis, amely a leggyakrabban előforduló mérgező, allergén, irritáló, maró hatású vagy rákkeltő növényfajokat tartalmazza. A gyűjtemény célja, hogy a lakosság könnyen hozzáférhető, megbízható információkhoz jusson azokról a növényekről, amelyek az emberi egészségre potenciálisan ártalmasak, és a hazai lakókörnyezetben leggyakrabban fellelhetők.

Az adatbázis nemcsak az emberre, hanem – ahol megbízható információ rendelkezésre áll – az állatokra gyakorolt mérgező hatásokat is feltünteti.

A gyűjteményben több kép is található az egyes növényekről, így azok könnyebben beazonosíthatók. Emellett részletes leírás olvasható a növény hatásairól – például lenyelés, pollen belélegzése vagy bőrrel való érintkezés tekintetében.

A mérgező hatásra, a várható tünetekre és a szükséges teendőkre – mint például az elsősegélynyújtás, az otthoni megfigyelés vagy a kórházi ellátás szükségessége – vonatkozóan az egészségügyi toxikológiai tájékoztató szolgálat ingyenesen hívható, éjjel-nappal elérhető zöldszámán, a 06 (80) 20 11 99 telefonszámon kérhető tájékoztatás.

Semmelweis HELP, az ingyenes, tünetellenőrző alkalmazás

2026. február 01.

A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP. Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.

Az applikáció ingyenesen letölthető az appstore-ból és a Play áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.

Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a nemzeti népegészségügyi és gyógyszerészeti központ validálta.

Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.