Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Meg lehet gyógyulni a hepatitisz fertőzésből?

Érdekességek2024. március 08.

A hepatitisz-A egy erősen fertőző betegség, amelyet a hepatitisz-A vírus okoz – ez egy azon számos hepatitisz vírus közül, amelyek májgyulladást okoznak és hatással vannak a májfunkciókra. A fertőzéssel kapcsolatos tudnivalókról, a diagnosztizálás jelentőségéről és a gyógyulás esélyeiről dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus beszélt.  

Fotó: gettyimages.comHogyan fertőződhetünk meg hepatitisz-A vírussal?

A leggyakoribb fertőzési forrás a higiénia hiánya miatt (fekáliával) szennyezett étel vagy víz fogyasztása, illetve a fertőzött személlyel vagy tárggyal történő szoros kapcsolat. Ritkán bár, de vér útján is terjedhet.  Az A-típus a többi hepatitisz formával szemben akut betegség, nem okoz krónikus májbetegséget. Oltással lehet megelőzni, és az e tekintetben veszélyes vidékeken különösen fontos a megfelelő higiénia, a gyakori kézmosás.

Ha mégis megtörtént a fertőződés, az általában a vírus bejutása után pár héttel okoz tüneteket, bár sokaknál ezek egyáltalán nem mutatkoznak.

Ha mégis, ezekre a panaszokra kell felfigyelni:
– szokatlan fáradtság, gyengeség,
– hirtelen hányás, hasmenés,
– alhasi, jellemzően jobb oldali fájdalom,
– agyagos vagy szürke színű széklet, sötét vizelet,
– étvágytalanság,
– hőemelkedés,
– sárgaság a bőrön, a szemfehérjén,
– intenzív viszketés.

– A tünetek általában enyhék és néhány hét alatt elmúlnak, de egyes esetekben hosszú hónapokig tartó súlyos betegséget is okozhatnak – ismerteti dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus.

– Az orvosi vizsgálat és a differenciál diagnózis azonban még enyhe esetben is fontos, mert el kell különíteni a hepatitisz-A fertőzést más májbetegségektől, amelyek esetleg komolyabb kezelést igényelnek. Tehát fertőződés-gyanú vagy panaszok esetén mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulni.    

Mikor érdemes oltást vagy injekciót kérni?

Ha valakinél nagy a hepatitis-A vírussal való találkozás lehetősége, érdemes beadatni az oltást. Ez vonatkozik az alábbiakra:
– Olyan területekre tervez menni, ahol erősebb a vírus jelenléte (például Mexikó, Közép- és Dél-Amerika, illetve szegényes vízhálózattal rendelkező területek). Ha járványveszélyes területre utazik, az oltást ajánlott 4 héttel, de minimum 2 héttel hamarabb beadatni, hogy a védettség biztosan kialakuljon. 
– Alapbetegségük (például vérzékenység, krónikus hepatitisz-B vagy -C vírushordozók) vagy életmódjuk miatt (pl. intravénás kábítószer-használók, homoszexuálisok) fokozottan veszélyeztettek.
Ha valakinek a védőoltás ellenjavallt, az ún. passzív immunizálásban részesülhet, ami azt jelenti, hogy hepatitisz-A ellenes ellenanyagot (immunglobulint) kaphat injekció formájában.


Létezik-e gyógymód a hepatitsz-A fertőzésre?

Egy egyszerű vérvizsgálattal gyorsan kimutatható a vírus jelenléte, de ebben az esetben sem létezik speciális gyógymód. A szervezet magától „kitisztítja” a hepatitisz-A vírust, legtöbb esteben a máj 6 hónapon belül károsodás nélkül gyógyul. Mindazonáltal ritka esetekben előfordul, hogy a vírus heveny májelégtelenséget okoz – ez általában krónikus betegeknél, terheseknél és időseknél reálisabb kockázat. Az akut májelégtelenség kórházi kezelést igényel és súlyos esetben májátültetés is szükségessé válhat.

Amennyiben azonban nem súlyos esetről van szó, a gyógyulást elősegítheti a pihenés, a megfelelő étrend, és különösen a folyadékbevitel, ami hányás, hasmenés esetén megelőzheti a kiszáradást. Érdemes az orvostól tanácsot kérni a szedett gyógyszerekkel kapcsolatban, és a májkárosító hatása miatt a májgyulladás ideje alatt ajánlatos kerülni az alkoholfogyasztást. 

Aki pedig vírushordozó, a továbbadás elkerülése érdemében addig érdemes tartózkodnia a szexuális együttléttől, amíg kimutatható nála a hepatitisz-A, fontos kezet mosnia minden vécéhasználat után és ajánlott tartózkodni a másik ételétől is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.