Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Még mindig bepisil a gyerek éjjel...

Érdekességek2019. március 10.

Gyermekünk elmúlt már 5 éves, és rendszeresen bepisil az ágyba éjjel… Mi pedig egyre inkább kezdünk nyugtalankodni? Ez normális reakció – de akkor járunk el helyesen, ha megfelelő megoldást keresünk erre a problémára. Íme néhány jó tanács, amely segíthet.

A fotók illuszrációk: pixabay.comAz bizonyos, hogy ilyen esetekben nem a mi gyermekünk az egyetlen, aki még ebben a korban is éjjelente bepisil az ágyba… Az 5 éves gyerekek kb. 15%-ánál rendszeresen előfordul, hogy reggelre nedves lesz a lepedő. De az esetek többségében nincs ok pánikra, noha 5 éves korig általában kialakul a vizeletürítés akaratlagos kontrollja. Amikor viszont ez az éjszakai „baleset” visszatérően fennáll 5 évesnél idősebb gyereknél, tanácsos orvoshoz fordulni. Ilyenkor elszigetelt enuresis nocturna (alvás közben történő akaratlan bevizelés) a diagnózis, mely gyakori gyermekbetegség. Kialakulásában környezeti, örökletes tényezők, de rendkívül gyakran pszichés okok játszhatnak közre.

Megnyugtatás és a javulás regisztrálása

Az első dolog, amit tisztázni kell: nem történt-e egy olyan esemény a közelmúltban, amely megzavarhatta a gyermek lelki egyensúlyát. Ilyen lehet egy költözés, válás, kistestvér születése, nagyszülő elhalálozása, iskolai csetepaté stb. Az ilyen, a gyermeket nyugtalanító epizódok könnyen okozhatják az éjszakai bevizelést 5 éven túl is. De mit tehetünk a helyzet javítása érdekében?

Minden esetben fontos, hogy ne dramatizáljuk a történteket, helyette nyugtassuk meg a gyermeket. Maradjunk mi is nyugodtak, miközben magyarázzuk el, hogy nem nagy dolog, csak egy kis „baleset” történt. És ösztönözzük a megnyugtató magatartásra a család többi tagját is.  Természetesen rendkívül fontos az is, hogy kerüljük a megalázó, sértő szavakat az esettel kapcsolatban.

Egy másik hasznos megoldás: bíztassuk a gyereket, hogy másnap reggel vegyen részt a takarításban, az ágyneműcserében. Ha viszont az éjszaka közepén történt a bepisilés, egyszerűen cseréljük ki a lepedőt, és öltöztessük át a gyereket az ágy végébe kikészített, tiszta pizsamába.  Így pl. másnap reggel ő maga viheti a szennyest a mosógépbe.


Javasolhatjuk még, hogy a gyermek értékelje e téren a javulást. Ajánljuk neki, hogy a naptárában jelölje be, pl. egy mosolygós szimbólummal vagy napocskával, amikor eltelt egy éjszaka bepisilés nélkül, hogy tudatosítsa magában a javulást. További hasznos módszer lehet, ha elmagyarázzuk neki azt is, hogyan működik a húgyhólyagja, vagy milyen fontos, hogy ki kell menni a toalettre, ha jön a vizelési inger. Tanácsos gyerekeknek való ismeretterjesztő könyvet, vagy rajzfilmet beszerezni a témában.  Ne ingadozzunk elmondani azt sem, ha mi is megéltünk hasonló periódusokat gyermekkorunkban. – javasolják a szakemberek.

Egyszerű tennivalók és magyarázatok

Előfordulhat, hogy a gyereket meghívják vendégségbe „ott alvással”. Ilyenkor fontos előre bemutatni neki a körülményeket, tájékoztatni, hol van a háló, a toalett az idegen lakásban. Ahhoz, hogy meg is találja azt éjjel, lefekvés után hagyjon égve egy kislámpát. El kell magyarázni azt is, hogy szükség esetén az éjszaka közepén is felkölthet egy felnőttet, aki biztosan nem fogja ezért megdorgálni. Ellenkezőleg, elvárja, hogy egy éjszakai probléma esetén szóljon nei.

Végezetül az éjszakai „balesetek” elkerülésére fogadjunk meg néhány egyszerű jó tanácsot. Pl. a gyereknek inkább napközben adjunk inni, min este; kerüljük a jelentősebb mennyiséget a vacsorához adott italoknál (leves, tej…), és természetesen ellenőrizzük, hogy lefekvés előtt kiment-e a csemete a toalettre.

Mikro forduljunk orvoshoz?

Ha az éjszakai bevizeléshez más klinikai tünetek is társulnak. Ilyen lehet, ha a gyerekpisiléskor, égő érzésre panaszkodik, és ez a tünet gyakoribbá válik, vagy ellenkezőleg, ha ritkán is, de előfordul.  Az is orvoshoz fordulásra adhat okot, ha az éjszakai „balesetekhez” székrekedés társul, ami pisilésre készteti a gyereket; vagy ha gyakran „sürgősen” kell pisilnie. És természetesen társult pszichés problémák esetén is szükség van szakemberrel történő konzultációra.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.