Megdöbbentő adatok: a magyar lakosság harmada szenved valamilyen pszichés betegségben
Érdekességek2019. március 01.
Bár a jogszabály nem ismeri el, a pszichés megbetegedések népbetegségnek számítanak Magyarországon. Minden 3. ember közvetlenül érintett - a hozzátartozókon, barátokon keresztül pedig szinte mindenki. A Magyar Pszichiátriai Társaság vándorgyűlése előtt tartott sajtótájékoztatón más durva számokat is hallottunk: például azt, hogy évente 700 ezer depressziós beteget regisztrálnak az országban. Mivel a pszichés zavarok a fizikai állapotra is jelentős kihatással bírnak, ez hatványozottan terheli az ellátórendszert. Erre az esetre is igaz, hogy a megelőzésre jóval nagyobb gondot kellene fordítani.
A Magyar Pszichiátriai Társaság XXII. Vándorgyűlése, amely a napokban zajlik Győrben a “kor, kór nélkül” mottót kapta, a fő téma az időskor. Az idősödés társadalmi, pszichológiai és biológiai aspektusai mellett ezen életszakasz pozitív vonatkozásai, és a sikeres idősödés lehetőségei is előtérbe kerülnek. Sok előadó foglalkozik a leggyakoribb időskori mentális zavarokkal – különös tekintettel a demenciákra –, a gyógyszeres és pszichoterápiák mellett az önsegítés és a közösségi segítségnyújtásig számos kezelési lehetőségről terítékre kerül.
Dr. Molnár Károly szerint téves az a felfogás, hogy az öregedést kellene megállítani, az anti-aging nem valódi megoldás. Az öregedés ugyanis természetes folyamat, amely (és erről ma kevés szó esik) pozitív hozadékokkal is bír: javul például a fájdalomtűrő képesség, többnyire javul az önképpel való elégedettség. A pszichiáter szerint a fő kérdés az, hogy hogyan előzhetők meg az életminőséget rontó folyamatok.
Egy előrejelzés szerint 2050-re megháromszorozódik a Földön a demenciával, ezen belül is az Alzheimer-kórral élők száma. Vélhetően Magyarországon sem lesz másként. Ma 2-300 ezer demens páciens van hazánkban, 70 százalékuk alzheimeres. Életkor szerint ez a szám úgy oszlik meg, hogy míg a 65 évesek közül csak 1 % érintett, addig a 85 év felettieknek 50 %-a számít demensnek.
A felnőttkori pszichés zavarok többségének gyökerei a gyerekkorra nyúlnak vissza, az időskori betegségek pedig a felnőttkorból erednek. Dr. Balázs Judit elmondta: a pszichiátriai betegségek fejlődési vonala onnan indul, hogy minden 3. gyerek életében van olyan periódus 18 éves kora előtt, amikor segítségre szorul(na). Minél korábban jutnak megfelelő kezeléshez, annál jobb állapotban léphetnek a felnőttkorba. Ehhez az kell, hogy a szülő felismerje és felvállalja, hogy probléma van, hogy olyan képzett pedagógusok dolgozzanak, akik időben jelezni tudják, ha egy gyereknek el kell jutnia a pszichiátriai ellátórendszerbe.
Pszichiáter sincs sok. A szakmai szervezet szerint 6-700-an vannak az országban, gyerekpszichiáter tizedennyi. Legalább kétszer ennyi szakemberre volna szükség – amíg a rendszer forráshiányos, nem megfelelőek a munkakörülmények, nincs vonzó életpályamodell, addig nem nagyon lesz változás.
A pszichiáterek ezért is fájlalják az állami figyelem hiányát: ahogy a cikk bevezetőjében szerepelt, a vonatkozó új rendelet szerint sem számítanak népbetegségnek a pszichés betegségek. (A sajtótájékoztatón szóba került: a hipertónia és a diabétesz sem...)
forrás: Harmonet
