Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megdöbbentő adatok: a magyar lakosság harmada szenved valamilyen pszichés betegségben

Érdekességek2019. március 01.

Bár a jogszabály nem ismeri el, a pszichés megbetegedések népbetegségnek számítanak Magyarországon. Minden 3. ember közvetlenül érintett - a hozzátartozókon, barátokon keresztül pedig szinte mindenki.  

A Magyar Pszichiátriai Társaság vándorgyűlése előtt tartott sajtótájékoztatón más durva számokat is hallottunk: például azt, hogy évente 700 ezer depressziós beteget regisztrálnak az országban. Mivel a pszichés zavarok a fizikai állapotra is jelentős kihatással bírnak, ez hatványozottan terheli az ellátórendszert. Erre az esetre is igaz, hogy a megelőzésre jóval nagyobb gondot kellene fordítani.

A Magyar Pszichiátriai Társaság XXII. Vándorgyűlése, amely a napokban zajlik Győrben a “kor, kór nélkül” mottót kapta, a fő téma az időskor. Az idősödés társadalmi, pszichológiai és biológiai aspektusai mellett ezen életszakasz pozitív vonatkozásai, és a sikeres idősödés lehetőségei is előtérbe kerülnek. Sok előadó foglalkozik a leggyakoribb időskori mentális zavarokkal – különös tekintettel a demenciákra –, a gyógyszeres és pszichoterápiák mellett az önsegítés és a közösségi segítségnyújtásig számos kezelési lehetőségről terítékre kerül.


Dr. Molnár Károly szerint téves az a felfogás, hogy az öregedést kellene megállítani, az anti-aging nem valódi megoldás. Az öregedés ugyanis természetes folyamat, amely (és erről ma kevés szó esik) pozitív hozadékokkal is bír: javul például a fájdalomtűrő képesség, többnyire javul az önképpel való elégedettség. A pszichiáter szerint a fő kérdés az, hogy hogyan előzhetők meg az életminőséget rontó folyamatok.

Egy előrejelzés szerint 2050-re megháromszorozódik a Földön a demenciával, ezen belül is az Alzheimer-kórral élők száma. Vélhetően Magyarországon sem lesz másként. Ma 2-300 ezer demens páciens van hazánkban, 70 százalékuk alzheimeres. Életkor szerint ez a szám úgy oszlik meg, hogy míg a 65 évesek közül csak 1 % érintett, addig a 85 év felettieknek 50 %-a számít demensnek.

A felnőttkori pszichés zavarok többségének gyökerei a gyerekkorra nyúlnak vissza, az időskori betegségek pedig a felnőttkorból erednek. Dr. Balázs Judit elmondta: a pszichiátriai betegségek fejlődési vonala onnan indul, hogy minden 3. gyerek életében van olyan periódus 18 éves kora előtt, amikor segítségre szorul(na). Minél korábban jutnak megfelelő kezeléshez, annál jobb állapotban léphetnek a felnőttkorba. Ehhez az kell, hogy a szülő felismerje és felvállalja, hogy probléma van, hogy olyan képzett pedagógusok dolgozzanak, akik időben jelezni tudják, ha egy gyereknek el kell jutnia a pszichiátriai ellátórendszerbe.

Pszichiáter sincs sok. A szakmai szervezet szerint 6-700-an vannak az országban, gyerekpszichiáter tizedennyi. Legalább kétszer ennyi szakemberre volna szükség – amíg a rendszer forráshiányos, nem megfelelőek a munkakörülmények, nincs vonzó életpályamodell, addig nem nagyon lesz változás.

A pszichiáterek ezért is fájlalják az állami figyelem hiányát: ahogy a cikk bevezetőjében szerepelt, a vonatkozó új rendelet szerint sem számítanak népbetegségnek a pszichés betegségek. (A sajtótájékoztatón szóba került: a hipertónia és a diabétesz sem...)


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hőguta: Hogyan ismerjük fel?

2026. augusztus 09.

A hőgutáról lesz szó, mely hirtelen bekövetkező, percek alatt eszméletvesztéssel járó rosszullét.

Az ún. bevezető, figyelmeztető időszak, a koncentrálóképesség csökkenésével, kábultsággal, fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással jelzi a veszélyt. Figyelmeztető tünet a törzsön a verejtékezés kifejezett csökkenése. A test gyors túlfűtöttségére utal a forró, kipirult és száraz bőr. 41 °C-ot meghaladó láz esetén az agykárosodás és egyéb szervek (máj, vese, szív) működészavara végzetes lehet.

A leglényegesebb elsősegélynyújtói feladat a testhőmérséklet lehető leggyorsabb csökkentése. Hűvös helyre vinni a beteget, eltávolítani róla minden ruhát. Testét becsavarni hideg vizes lepedőbe, melyet 2–3 percenként cserélni kell, vagy közvetlenül a testfelszínre locsolni hideg vizet. Amikor a lázmérő higanyszála 38 °C alá csökkent, a nedves lepedőt szárazra kell cserélni.

Fogyókúra: Nem a koplalás a cél

2026. augusztus 09.

Az elhízás nem egyik napról a másikra kialakuló betegség (!), hanem hosszabb idő alatt lassan, szinte lappangva kialakuló folyamat eredménye. Ennek megfelelően nem lehet egyik napról a másikra „meggyógyítani” sem!



Alapigazságok


A legnagyobb tévedés, amit a beteg elkövethet, hogy nemcsak az egyszerre elfogyasztott ételek mennyiségét, hanem a napi étkezések számát is minimálisra csökkenti. A koplalás azonban nem fog segíteni. A test – szerencsére – úgy van beprogramozva, hogy az ilyen hiányállapotot veszélyként észleli, és ezért úgy viselkedik, mint extrém helyzetekben, például, mint amikor éhezik. Ekkor teste minden egyes kalóriához, így a zsírokhoz is ragaszkodni fog, és amit alkalomszerűen elfogyaszt, az szinte rögtön a zsírraktárakba fog kerülni, ezáltal biztosítva a „túlélést”.
A fokozatosság elve a testtömegcsökkentésben nagyon fontos. Nem szabad drasztikus módszerekkel kezdeni, ez túl nagy „sokkot” fog előidézni. Először a „selejt” élelmiszerektől (egyszerű cukrok, túl zsíros ételek és fehér lisztből készült termékek) célszerű megszabadulni, és az étkezések közötti nassolásról „leszokni”.
Kezdetben a diéta ideje alatt – a fogyókúra okozta nehézségek megkönnyítése érdekében – hetente egy alkalommal „félre ehet” a fogyókúrázó. Ezt célszerű hétvégére beiktatni. Ilyenkor ehet, amit megkíván, de arra azért ügyeljen, hogy az energiabevitel ne sokkal haladja meg az addigiakat.
Naponta szükséges nagy rosttartalmú élelmiszereket fogyasztani! A zöldségek, darák és korpák fokozzák a telítettségérzetet, segítik a gyorsabb emésztést és a méregtelenítést.

Ki tanít kit?

2026. augusztus 08.

Kokas Katalin hegedűművésszel, négy gyermek édesanyjával tabutémákat feszegetünk.



A veszteségekről a nők nem beszélnek. Négygyermekes családként a színpadon látnak bennünket, nagyobb gyermekeinket is. Ez egy ideális kép. De vannak olyan dolgok, amiket tabuként kezel a társadalom. Pedig akkor, amikor abban az élethelyzetben vagyunk, az nagy szenvedés, ha az ember úgy gondolja, hogy nincsenek sorstársai. Én kifejezetten azért beszélek erről, mert fontosnak tartom, hogy másnak segítsek, aki hasonló élethelyzetben van.

18 éves korunk óta férjemmel, Kelemen Barnabással tudtuk, hogy nagy családot, sok gyermeket szeretnénk. A legnagyobb boldogság az, amikor az ember gyermeket vár. Én ugyanakkor hét alkalommal is megéltem a veszteséget, hogy a magzat meggondolta magát.

Első gyermekünk, Hanna születése nem úgy zajlott le, ahogy szerettük volna, pedig csak egy picit érkezett korábban. Előtte való nap fejeztem be a diplomadolgozatomat, és másnap megszületett, amikor már éppen nem számított koraszülöttnek. Otthonszülést szerettünk volna, de Kaposváron folyt el a magzatvíz, ezért az ottani kórházba vittek.
Én kifejezetten nem kértem fájdalomcsillapítót, mert érezni akartam, hogy mi történik. Oxitocint sem szerettem volna, de azt kötelezően adtak, izomba.
A szülést követően Hanna nem lélegzett fel, és ezért azonnal elvitték tőlem Pécsre. Saját felelősségre azonnal robogtam utána apukámmal autóval, és a koraszülött intézetben leszidtak, hogy mit keresek ott, a kisbabámnak nem rám, hanem rájuk van szüksége.
Ez óriási trauma volt!