Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megelőzhetjük a hát- és gerincproblémákat, ha ülőmunkát folytatunk?

Érdekességek2023. december 19.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A hát- és gerincproblémák napjainkban egyre gyakoribbá válnak, és sok ember életét megkeserítik. A statisztikák szerint Magyarországon minden második ember szenved valamilyen mozgásszervi panasztól, és a legtöbb esetben a hátfájás az oka. Miért alakult ki ez a helyzet? Miért váltak népbetegséggé a hát- és gerincbántalmak? És mit tehetünk ellenük?  

Miért alakulnak ki a problémák?
A hát- és gerincproblémák kialakulásának több oka is lehet, de az egyik leggyakoribb az ülőmunka. Az ülőmunka során sok időt töltünk egy helyben, és gyakran nem figyelünk a megfelelő testtartásra. Ez azt eredményezi, hogy az izmaink elgyengülnek, az ízületeink merevek lesznek, és a gerincünk deformálódik. Ha pedig nem ideális az asztalunk, a megvilágítás vagy nem fordított gondot a munkáltató az ergonomikus székek és bútorok beszerzésére, akkor még nehezebb megőrizni az egészséges tartást. Amennyiben az izomzatunk nem megfelelő ahhoz, hogy tartsuk a gerincet, akkor még nagyobb terhelés éri a csigolyákat és a porckorongokat.

Megelőzhetjük a gondokat
A jó hír az, hogy a hát- és gerincproblémák megelőzhetők vagy legalábbis enyhíthetők, ha odafigyelünk néhány dologra. Íme néhány tipp, amit érdemes megfogadni.


Válasszunk ideális bútorokat!
A legfontosabb, hogy olyan széket és asztalt válasszunk, amelyek kényelmesek, praktikusak és ergonomikusak. Az ergonomikus székek hozzájárulnak az egészséges testtartáshoz, és megelőzik vagy csökkentik a hátfájást, a nyakfájást, a derékfájást és más mozgásszervi panaszokat. Egy ergonomikus széknek több tulajdonsággal kell rendelkeznie: állítható magasságú, dőlésszögű, háttámlával, karfával rendelkező, puhán párnázott, légáteresztő anyagból készült és görgős legyen. Az asztalnak pedig olyan magasságúnak kell lennie, hogy kényelmesen elférjen alatta a lábunk, és ne kelljen túlságosan előre vagy hátra hajolnunk. Ennek érdekében a legjobb egy állítható típust beszerezni.

Figyeljünk a testtartásra!
Ha ülünk, akkor ügyeljünk arra, hogy egyenesen tartsuk a hátunkat és a nyakunkat, ne görnyedjünk előre vagy hátra. A vállainkat engedjük lefelé és hátrafelé, ne emeljük fel vagy húzzuk előre. A fejünket tartsuk egyenesen, ne billentsük oldalra vagy lefelé. A lábunkat tartsuk párhuzamosan egymással és a padlóval, ne keresztezzük vagy lógassuk le őket. A karunkat tartsuk derékszögben, és támaszkodjunk a karfára vagy az asztalra. Ha szükséges, használjunk kiegészítőket, mint például deréktámasz, lábtámasz vagy csuklótámasz.

Eddzük az izmainkat!

Ha erősítjük az izmainkat, akkor segítünk a gerincünknek abban, hogy megtartsa a természetes görbületét, és csökkentjük a terhelést a csigolyákon és a porckorongokon. A legjobb, ha rendszeresen végzünk olyan gyakorlatokat, amelyek erősítik a hát-, a has- és a törzsizmokat. Ezek közé tartoznak például a plank, a híd, a felülés, a hátfeszítés vagy a gerincnyújtás. Ha nem tudunk edzeni, akkor legalább végezzünk néhány nyújtógyakorlatot, amelyek lazítják az izmokat és az ízületeket.

Tartsunk rendszeresen szüneteket!
Ha hosszú ideig ülünk egy helyben, akkor az rontja a vérkeringésünket és az anyagcserénket, miközben feszültséget okoz az izmokban és az ízületekben. Ezért fontos, hogy legalább óránként álljunk fel és mozogjunk egy kicsit. Sétáljunk egyet, nyújtózzunk ki, forgassuk meg a fejünket, a vállainkat, a csípőnket és a bokáinkat. Ha lehet, menjünk ki egy kicsit a friss levegőre és a napfényre – ez nemcsak a testünknek tesz jót, hanem a lelkünknek és az agyunknak is.

Legyünk proaktívak!
A hát- és gerincproblémák megelőzése nemcsak az egészségünket óvja meg, hanem javítja az életminőségünket is. Ha jól érezzük magunkat a testünkben, akkor jobban tudunk koncentrálni, teljesíteni és együttműködni. Ezért ne várjuk meg, amíg baj lesz, hanem tegyünk proaktívan a változásért és a hosszú távú egészségünkért. Válasszunk ergonomikus székeket, figyeljünk a testtartásra, eddzük az izmainkat és tartsunk rendszeresen szüneteket! Ha pedig bármilyen panaszunk van, akkor forduljunk szakemberhez mihamarabb!

Fontos még megjegyezni, hogy a mozgásszervi problémákat – mint minden más betegséget – is könnyebb megelőzni, mint később a krónikussá vált panaszokat kezelni vagy elviselni. Éppen ezért mihamarabb tegyünk lépéseket az egészségünk megőrzéséért!

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.