Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megelőzhetjük a hát- és gerincproblémákat, ha ülőmunkát folytatunk?

Érdekességek2023. december 19.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A hát- és gerincproblémák napjainkban egyre gyakoribbá válnak, és sok ember életét megkeserítik. A statisztikák szerint Magyarországon minden második ember szenved valamilyen mozgásszervi panasztól, és a legtöbb esetben a hátfájás az oka. Miért alakult ki ez a helyzet? Miért váltak népbetegséggé a hát- és gerincbántalmak? És mit tehetünk ellenük?  

Miért alakulnak ki a problémák?
A hát- és gerincproblémák kialakulásának több oka is lehet, de az egyik leggyakoribb az ülőmunka. Az ülőmunka során sok időt töltünk egy helyben, és gyakran nem figyelünk a megfelelő testtartásra. Ez azt eredményezi, hogy az izmaink elgyengülnek, az ízületeink merevek lesznek, és a gerincünk deformálódik. Ha pedig nem ideális az asztalunk, a megvilágítás vagy nem fordított gondot a munkáltató az ergonomikus székek és bútorok beszerzésére, akkor még nehezebb megőrizni az egészséges tartást. Amennyiben az izomzatunk nem megfelelő ahhoz, hogy tartsuk a gerincet, akkor még nagyobb terhelés éri a csigolyákat és a porckorongokat.

Megelőzhetjük a gondokat
A jó hír az, hogy a hát- és gerincproblémák megelőzhetők vagy legalábbis enyhíthetők, ha odafigyelünk néhány dologra. Íme néhány tipp, amit érdemes megfogadni.


Válasszunk ideális bútorokat!
A legfontosabb, hogy olyan széket és asztalt válasszunk, amelyek kényelmesek, praktikusak és ergonomikusak. Az ergonomikus székek hozzájárulnak az egészséges testtartáshoz, és megelőzik vagy csökkentik a hátfájást, a nyakfájást, a derékfájást és más mozgásszervi panaszokat. Egy ergonomikus széknek több tulajdonsággal kell rendelkeznie: állítható magasságú, dőlésszögű, háttámlával, karfával rendelkező, puhán párnázott, légáteresztő anyagból készült és görgős legyen. Az asztalnak pedig olyan magasságúnak kell lennie, hogy kényelmesen elférjen alatta a lábunk, és ne kelljen túlságosan előre vagy hátra hajolnunk. Ennek érdekében a legjobb egy állítható típust beszerezni.

Figyeljünk a testtartásra!
Ha ülünk, akkor ügyeljünk arra, hogy egyenesen tartsuk a hátunkat és a nyakunkat, ne görnyedjünk előre vagy hátra. A vállainkat engedjük lefelé és hátrafelé, ne emeljük fel vagy húzzuk előre. A fejünket tartsuk egyenesen, ne billentsük oldalra vagy lefelé. A lábunkat tartsuk párhuzamosan egymással és a padlóval, ne keresztezzük vagy lógassuk le őket. A karunkat tartsuk derékszögben, és támaszkodjunk a karfára vagy az asztalra. Ha szükséges, használjunk kiegészítőket, mint például deréktámasz, lábtámasz vagy csuklótámasz.

Eddzük az izmainkat!

Ha erősítjük az izmainkat, akkor segítünk a gerincünknek abban, hogy megtartsa a természetes görbületét, és csökkentjük a terhelést a csigolyákon és a porckorongokon. A legjobb, ha rendszeresen végzünk olyan gyakorlatokat, amelyek erősítik a hát-, a has- és a törzsizmokat. Ezek közé tartoznak például a plank, a híd, a felülés, a hátfeszítés vagy a gerincnyújtás. Ha nem tudunk edzeni, akkor legalább végezzünk néhány nyújtógyakorlatot, amelyek lazítják az izmokat és az ízületeket.

Tartsunk rendszeresen szüneteket!
Ha hosszú ideig ülünk egy helyben, akkor az rontja a vérkeringésünket és az anyagcserénket, miközben feszültséget okoz az izmokban és az ízületekben. Ezért fontos, hogy legalább óránként álljunk fel és mozogjunk egy kicsit. Sétáljunk egyet, nyújtózzunk ki, forgassuk meg a fejünket, a vállainkat, a csípőnket és a bokáinkat. Ha lehet, menjünk ki egy kicsit a friss levegőre és a napfényre – ez nemcsak a testünknek tesz jót, hanem a lelkünknek és az agyunknak is.

Legyünk proaktívak!
A hát- és gerincproblémák megelőzése nemcsak az egészségünket óvja meg, hanem javítja az életminőségünket is. Ha jól érezzük magunkat a testünkben, akkor jobban tudunk koncentrálni, teljesíteni és együttműködni. Ezért ne várjuk meg, amíg baj lesz, hanem tegyünk proaktívan a változásért és a hosszú távú egészségünkért. Válasszunk ergonomikus székeket, figyeljünk a testtartásra, eddzük az izmainkat és tartsunk rendszeresen szüneteket! Ha pedig bármilyen panaszunk van, akkor forduljunk szakemberhez mihamarabb!

Fontos még megjegyezni, hogy a mozgásszervi problémákat – mint minden más betegséget – is könnyebb megelőzni, mint később a krónikussá vált panaszokat kezelni vagy elviselni. Éppen ezért mihamarabb tegyünk lépéseket az egészségünk megőrzéséért!

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.