Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megelőzhetjük a hát- és gerincproblémákat, ha ülőmunkát folytatunk?

Érdekességek2023. december 19.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A hát- és gerincproblémák napjainkban egyre gyakoribbá válnak, és sok ember életét megkeserítik. A statisztikák szerint Magyarországon minden második ember szenved valamilyen mozgásszervi panasztól, és a legtöbb esetben a hátfájás az oka. Miért alakult ki ez a helyzet? Miért váltak népbetegséggé a hát- és gerincbántalmak? És mit tehetünk ellenük?  

Miért alakulnak ki a problémák?
A hát- és gerincproblémák kialakulásának több oka is lehet, de az egyik leggyakoribb az ülőmunka. Az ülőmunka során sok időt töltünk egy helyben, és gyakran nem figyelünk a megfelelő testtartásra. Ez azt eredményezi, hogy az izmaink elgyengülnek, az ízületeink merevek lesznek, és a gerincünk deformálódik. Ha pedig nem ideális az asztalunk, a megvilágítás vagy nem fordított gondot a munkáltató az ergonomikus székek és bútorok beszerzésére, akkor még nehezebb megőrizni az egészséges tartást. Amennyiben az izomzatunk nem megfelelő ahhoz, hogy tartsuk a gerincet, akkor még nagyobb terhelés éri a csigolyákat és a porckorongokat.

Megelőzhetjük a gondokat
A jó hír az, hogy a hát- és gerincproblémák megelőzhetők vagy legalábbis enyhíthetők, ha odafigyelünk néhány dologra. Íme néhány tipp, amit érdemes megfogadni.


Válasszunk ideális bútorokat!
A legfontosabb, hogy olyan széket és asztalt válasszunk, amelyek kényelmesek, praktikusak és ergonomikusak. Az ergonomikus székek hozzájárulnak az egészséges testtartáshoz, és megelőzik vagy csökkentik a hátfájást, a nyakfájást, a derékfájást és más mozgásszervi panaszokat. Egy ergonomikus széknek több tulajdonsággal kell rendelkeznie: állítható magasságú, dőlésszögű, háttámlával, karfával rendelkező, puhán párnázott, légáteresztő anyagból készült és görgős legyen. Az asztalnak pedig olyan magasságúnak kell lennie, hogy kényelmesen elférjen alatta a lábunk, és ne kelljen túlságosan előre vagy hátra hajolnunk. Ennek érdekében a legjobb egy állítható típust beszerezni.

Figyeljünk a testtartásra!
Ha ülünk, akkor ügyeljünk arra, hogy egyenesen tartsuk a hátunkat és a nyakunkat, ne görnyedjünk előre vagy hátra. A vállainkat engedjük lefelé és hátrafelé, ne emeljük fel vagy húzzuk előre. A fejünket tartsuk egyenesen, ne billentsük oldalra vagy lefelé. A lábunkat tartsuk párhuzamosan egymással és a padlóval, ne keresztezzük vagy lógassuk le őket. A karunkat tartsuk derékszögben, és támaszkodjunk a karfára vagy az asztalra. Ha szükséges, használjunk kiegészítőket, mint például deréktámasz, lábtámasz vagy csuklótámasz.

Eddzük az izmainkat!

Ha erősítjük az izmainkat, akkor segítünk a gerincünknek abban, hogy megtartsa a természetes görbületét, és csökkentjük a terhelést a csigolyákon és a porckorongokon. A legjobb, ha rendszeresen végzünk olyan gyakorlatokat, amelyek erősítik a hát-, a has- és a törzsizmokat. Ezek közé tartoznak például a plank, a híd, a felülés, a hátfeszítés vagy a gerincnyújtás. Ha nem tudunk edzeni, akkor legalább végezzünk néhány nyújtógyakorlatot, amelyek lazítják az izmokat és az ízületeket.

Tartsunk rendszeresen szüneteket!
Ha hosszú ideig ülünk egy helyben, akkor az rontja a vérkeringésünket és az anyagcserénket, miközben feszültséget okoz az izmokban és az ízületekben. Ezért fontos, hogy legalább óránként álljunk fel és mozogjunk egy kicsit. Sétáljunk egyet, nyújtózzunk ki, forgassuk meg a fejünket, a vállainkat, a csípőnket és a bokáinkat. Ha lehet, menjünk ki egy kicsit a friss levegőre és a napfényre – ez nemcsak a testünknek tesz jót, hanem a lelkünknek és az agyunknak is.

Legyünk proaktívak!
A hát- és gerincproblémák megelőzése nemcsak az egészségünket óvja meg, hanem javítja az életminőségünket is. Ha jól érezzük magunkat a testünkben, akkor jobban tudunk koncentrálni, teljesíteni és együttműködni. Ezért ne várjuk meg, amíg baj lesz, hanem tegyünk proaktívan a változásért és a hosszú távú egészségünkért. Válasszunk ergonomikus székeket, figyeljünk a testtartásra, eddzük az izmainkat és tartsunk rendszeresen szüneteket! Ha pedig bármilyen panaszunk van, akkor forduljunk szakemberhez mihamarabb!

Fontos még megjegyezni, hogy a mozgásszervi problémákat – mint minden más betegséget – is könnyebb megelőzni, mint később a krónikussá vált panaszokat kezelni vagy elviselni. Éppen ezért mihamarabb tegyünk lépéseket az egészségünk megőrzéséért!

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.