Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megelőzhetjük a hát- és gerincproblémákat, ha ülőmunkát folytatunk?

Érdekességek2023. december 19.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A hát- és gerincproblémák napjainkban egyre gyakoribbá válnak, és sok ember életét megkeserítik. A statisztikák szerint Magyarországon minden második ember szenved valamilyen mozgásszervi panasztól, és a legtöbb esetben a hátfájás az oka. Miért alakult ki ez a helyzet? Miért váltak népbetegséggé a hát- és gerincbántalmak? És mit tehetünk ellenük?  

Miért alakulnak ki a problémák?
A hát- és gerincproblémák kialakulásának több oka is lehet, de az egyik leggyakoribb az ülőmunka. Az ülőmunka során sok időt töltünk egy helyben, és gyakran nem figyelünk a megfelelő testtartásra. Ez azt eredményezi, hogy az izmaink elgyengülnek, az ízületeink merevek lesznek, és a gerincünk deformálódik. Ha pedig nem ideális az asztalunk, a megvilágítás vagy nem fordított gondot a munkáltató az ergonomikus székek és bútorok beszerzésére, akkor még nehezebb megőrizni az egészséges tartást. Amennyiben az izomzatunk nem megfelelő ahhoz, hogy tartsuk a gerincet, akkor még nagyobb terhelés éri a csigolyákat és a porckorongokat.

Megelőzhetjük a gondokat
A jó hír az, hogy a hát- és gerincproblémák megelőzhetők vagy legalábbis enyhíthetők, ha odafigyelünk néhány dologra. Íme néhány tipp, amit érdemes megfogadni.


Válasszunk ideális bútorokat!
A legfontosabb, hogy olyan széket és asztalt válasszunk, amelyek kényelmesek, praktikusak és ergonomikusak. Az ergonomikus székek hozzájárulnak az egészséges testtartáshoz, és megelőzik vagy csökkentik a hátfájást, a nyakfájást, a derékfájást és más mozgásszervi panaszokat. Egy ergonomikus széknek több tulajdonsággal kell rendelkeznie: állítható magasságú, dőlésszögű, háttámlával, karfával rendelkező, puhán párnázott, légáteresztő anyagból készült és görgős legyen. Az asztalnak pedig olyan magasságúnak kell lennie, hogy kényelmesen elférjen alatta a lábunk, és ne kelljen túlságosan előre vagy hátra hajolnunk. Ennek érdekében a legjobb egy állítható típust beszerezni.

Figyeljünk a testtartásra!
Ha ülünk, akkor ügyeljünk arra, hogy egyenesen tartsuk a hátunkat és a nyakunkat, ne görnyedjünk előre vagy hátra. A vállainkat engedjük lefelé és hátrafelé, ne emeljük fel vagy húzzuk előre. A fejünket tartsuk egyenesen, ne billentsük oldalra vagy lefelé. A lábunkat tartsuk párhuzamosan egymással és a padlóval, ne keresztezzük vagy lógassuk le őket. A karunkat tartsuk derékszögben, és támaszkodjunk a karfára vagy az asztalra. Ha szükséges, használjunk kiegészítőket, mint például deréktámasz, lábtámasz vagy csuklótámasz.

Eddzük az izmainkat!

Ha erősítjük az izmainkat, akkor segítünk a gerincünknek abban, hogy megtartsa a természetes görbületét, és csökkentjük a terhelést a csigolyákon és a porckorongokon. A legjobb, ha rendszeresen végzünk olyan gyakorlatokat, amelyek erősítik a hát-, a has- és a törzsizmokat. Ezek közé tartoznak például a plank, a híd, a felülés, a hátfeszítés vagy a gerincnyújtás. Ha nem tudunk edzeni, akkor legalább végezzünk néhány nyújtógyakorlatot, amelyek lazítják az izmokat és az ízületeket.

Tartsunk rendszeresen szüneteket!
Ha hosszú ideig ülünk egy helyben, akkor az rontja a vérkeringésünket és az anyagcserénket, miközben feszültséget okoz az izmokban és az ízületekben. Ezért fontos, hogy legalább óránként álljunk fel és mozogjunk egy kicsit. Sétáljunk egyet, nyújtózzunk ki, forgassuk meg a fejünket, a vállainkat, a csípőnket és a bokáinkat. Ha lehet, menjünk ki egy kicsit a friss levegőre és a napfényre – ez nemcsak a testünknek tesz jót, hanem a lelkünknek és az agyunknak is.

Legyünk proaktívak!
A hát- és gerincproblémák megelőzése nemcsak az egészségünket óvja meg, hanem javítja az életminőségünket is. Ha jól érezzük magunkat a testünkben, akkor jobban tudunk koncentrálni, teljesíteni és együttműködni. Ezért ne várjuk meg, amíg baj lesz, hanem tegyünk proaktívan a változásért és a hosszú távú egészségünkért. Válasszunk ergonomikus székeket, figyeljünk a testtartásra, eddzük az izmainkat és tartsunk rendszeresen szüneteket! Ha pedig bármilyen panaszunk van, akkor forduljunk szakemberhez mihamarabb!

Fontos még megjegyezni, hogy a mozgásszervi problémákat – mint minden más betegséget – is könnyebb megelőzni, mint később a krónikussá vált panaszokat kezelni vagy elviselni. Éppen ezért mihamarabb tegyünk lépéseket az egészségünk megőrzéséért!

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.