Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megelőzhető a gyermekeknél a D-vitamin-hiány kialakulása

Érdekességek2017. november 13.

Egy, a Tűzoltó utcai Gyermekklinikán készült D-vitamin-szintet vizsgáló felmérés azt vizsgálta: az őszi-téli időszakban kivédhető-e a gyermekeknél a nyáron megszerzett D-vitamin-szint csökkenése. A kutatás alapján kijelenthető, hogy lehetséges a megfelelő szint megtartása a napfényszegény hónapok alatt.

A budapesti Tűzoltó utcai Gyermekklinikán évek óta mérik az ott megforduló gyermekek D-vitamin-szintjét. A korábbi vizsgálatok szerint éves átlagban a kisgyerekek legalább 40 százaléka szenved D-vitamin hiányban, míg 15 százalékuknál a hiányszint kritikus. Dr. Szabó András professzor, a Tűzoltó utcai Gyermekklinika igazgatója szerint a D-vitamin-hiánynak nincsenek egyértelmű tünetei a csecsemőkor után, hosszú távon azonban számos betegség kialakulásához vezet.

A D-vitamin egy létfontosságú hormon előanyaga, mely fontos szerepet játszik az egészséges sejtfejlődésben, ezért hiánya mindenkinél komoly egészségügyi kockázatot jelent – a kisgyermekeknél azonban különösen fontos a vitamin megfelelő szintje. A vitamin nemcsak a csontok egészséges fejlődésében játszik alapvető szerepet, de a szervezet védekezőképességében és az idegrendszer fejlődésében is. Hiánya bizonyítottan növeli a gyerekkorban kialakuló cukorbetegség, de számtalan más súlyos betegség kockázatát is. A gyermekeknél a D-vitamin az egészséges sejtfejlődéshez is elengedhetetlen.

Már adni kel a D-vitamint a kicsiknek

“Nyáron, ha elég időt töltünk a szabadban, a gyermekek szervezete feltöltődik D-vitaminnal. Ősztől csökken a napsütéses órák száma, ezért napfényből már nem jutunk hozzá a szükséges vitaminmennyiséghez. Mivel a D-vitamint körülbelül 6 hétig képes a szervezetünk eltárolni, ezért a gyerekeknél annak pótlását már kora ősszel, októberben el kell kezdeni. A gyermekekre jellemző táplálkozási szokások, és a Magyarországon elérhető alapanyagok ismeretében elmondható, hogy csupán étkezéssel a hiányzó D-vitamin nem pótolható” – mondta professzor Dr. Szabó András. A Milumil korábbi felmérése is alátámasztotta azt, hogy a kisgyermekek táplálkozással a szükséges D-vitamin mindössze 2 százalékához jutnak hozzá*. Éppen ezért a Tűzoltó utcai Gyermekklinika a mostani kutatása során azt vizsgálta, hogyan lehet kisgyermekeknél kivédeni a nyáron napfény által megszerzett D-vitamin-szint csökkenését.


A kutatás és tanulságai

Szabó professzor és csapata a vizsgálat során egy erre a célra kifejlesztett, speciális gyerekitallal – amely napi 2 pohár (2×250 ml) elfogyasztása esetén fedezi a napi D-vitamin szükségletet – látta el a vizsgálatba bevont gyermekeket. A gyermekeknél a vizsgálat három hónapig tartott, a kutatás megkezdése előtt és után D-vitamin -szint mérés történt. A vizsgálat bebizonyította, hogy a gyermekitallal valóban sikerült fenntartani a vizsgált időszakban a D-vitamin nyári szintjét.

„Régóta vizsgáljuk a nálunk megforduló gyermekek D-vitamin-szintjét, és azt látjuk, hogy étkezés útján nem pótolható a D-vitaminból ajánlott napi szükséglet. A máj, a tengeri hal, a tojás mind jó D-vitamin források, de ezekből gyakorlatilag minden étkezéshez fogyasztaniuk kellene a gyerekeknek (például napi 3-4 tojást), vagy napjában kétszer májat, vagy éppen 25 dkg gombát” – mondta Dr. Szabó András professzor.

Ezért a kicsik D-vitamin szükségletét gyermekitalokkal és különböző étrend-kiegészítőkkel pótolni kell, főleg a téli hónapokban


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.