Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megelőzhető a lábgomba?

Érdekességek2023. május 19.

Százszázalékos biztonsággal működő gombamegelőző tippek nincsenek, azonban sokat lehet tenni azért, hogy csökkenjen a lábgombásodás esélye.

A gombásodással járó bőrpanaszok zavarók. A viszketés, az égő érzés, a kipirosodás, a hámlás, az esetlegesen megjelenő kellemetlen szag nem kívánatosak. Ráadásul a nyár közeledtével, a ruházat lengévé válásával és a papucsos-szandálos időszak beköszöntével mindez mások számára is látható lehet. Nem tesz jót a pszichének közszemlére tenni a bajt…

Ront a helyzeten az is, hogy a kezeletlen bőrgomba a körmökre is ráterjedhet. A kialakult körömgomba gyógyszeres kezelése pedig egy hosszadalmas folyamat, amely a lábujjak körmeinél akár 9-12 hónapos kezelést is szükségessé tehet.

És még arról nem is beszéltünk, hogy a bőrgomba fertőző: ha valaki nem kezeli a panaszait, akkor nagy eséllyel a vele egy háztartásban élők is megfertőződnek.

A legjobb lenne megelőzni a bajt

A lábgomba könnyen „beszerezhető”.

– Ahol közös használatú zuhanyzó van, vagy ahol a padlószőnyegen mezítláb járkálnak, könnyen terjed a lábgomba. Uszodákban, strandokon, edzőtermekben, kollégiumokban, hotelekben is fennáll a megfertőződés esélye. Ha lehetséges, az említett helyeken ne járkáljon mezítláb, viseljen lábbelit!

– Ha többen is viselik ugyanazt a lábbelit felváltva, az gombás lábfertőzésbe torkollhat. Legyen saját lábbelije (ne viselje másét!), és legyen saját törölközője, körömvágó kisollója is!


– A gombák a nedves, meleg helyeket szeretik, ezért a nem szellőző anyagú zoknik, harisnyák és lábbelik a gombás fertőzéseknek kedveznek. A műbőr cipőkbe tuszkolt, „nejlonharisnyás” lábak éppen úgy ideális célpontot jelentenek a gombáknak, mint a sportolók lábai. Utóbbi esetben elsősorban a lábfej bőrének a sérülése, az izzadságot át nem eresztő lábbeli viselése okolható a fertőzésért.

– Erősen izzadó lábú személyeknél – ha szeretnék elkerülni a gombás fertőzéseket – izzadásgátló készítmények használata javasolt. Ügyelni kell továbbá a lábfejek és a lábbelik szárazon és tisztán tartására. A lábfejeket érdemes zuhanyozás vagy fürdés után akár hajszárítóval is megszárítani. A lábbelik fertőtlenítésére/gombamentesítésére pedig speciálisan a cipők fertőtlenítésére szolgáló termékek alkalmazhatók.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.