Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megelőzhető a rövidlátás?

Érdekességek2019. augusztus 11.

A rövidlátás, vagyis a szem fénytörési hibája gyakori, jól ismert és jól kezelhető probléma. A múlt század óta drasztikusan terjed a rövidlátás világszerte, 2050-re várhatóan 5 milliárd ember él majd együtt vele. Aki gyermekkora óta szemüveggel él, abban előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogy tehetett-e volna valamit a látásromlás megelőzéséért vagy megállításáért. Hogy mit kell tudni a rövidlátásról, és meg lehet-e előzni, arról Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ intézetvezető főorvosa beszélt.

Fotó: 123rf.comA múlt század óta világszerte drasztikusan terjed a rövidlátás, a friss adatok szerint Délkelet-Ázsiában a hatéves gyerekek körében 40%, a fiatal felnőtteknél pedig már 80-90% a rövidlátók aránya, és bár nyugaton nem ennyire drámai mértékben, de szintén folyamatosan növekszenek a számok. A későbbiekre nézve sem várható az adatok javulása: 2000-ben a Föld lakosságának 23%-a volt rövidlátó, az előrejelzések szerint ez 2050-re több mint a duplájára, 50%-ra emelkedik, ami 5 milliárd homályosan látó földlakót jelent majd.

A közeli éles, a távoli homályos

A rövidlátás jellemzője, hogy közelre élesen, távolra azonban elmosódottan, homályosan látunk. Olyan fénytörési hibáról van szó, ami általában szemüveggel vagy kontaktlencsével jól korrigálható, de fontos tudni, hogy nem elég egyszer beszerezni ezeket, különösen folyamatos kontaktlencse-viselés esetén rendszeresen kontrollra kell járni.

A rövidlátók nem látják jól a távoli tárgyakat, ami komoly problémát jelenthet vezetés, sportolás, kirándulás vagy más hétköznapi tevékenység közben. A szem erőltetése fejfájáshoz, fáradtsághoz vezethet, nem beszélve a balesetveszélyről és a rossz látás okozta kellemetlen helyzetekről. Rendszeres szemészeti vizsgálattal ezeket a panaszokat megelőzhetjük, illetve egyéb szemészeti betegség is a korai szakaszban diagnosztizálható” – magyarázza Dr. Nagymihály Attila.


Megelőzhető a rövidlátás?

A rövidlátás kialakulása összetett folyamat; vannak genetikai okai, de környezeti és életmódbeli tényezők is befolyásolják. Az egyik jelentős életmódbeli hatás a szakemberek szerint a gyerekek megváltozott szabadidős szokása. Sajnos a gyerekek egyre több időt töltenek monitor előtt és egyre kevesebbet a szabadban, ahol nagyobb a látási távolság, így a szem kevésbé közelre koncentrál. Számos vizsgálat bizonyítja azt is, hogy mennyire fontos a napfény szerepe a jó látásfejlődésben.

A genetikai tényezőket nem tudjuk befolyásolni és sok globális környezeti hatással szemben is tehetetlenek vagyunk. Mégis tehetünk gyermekünk megfelelő fizikai-, és így látásfejlődéséért, ha biztosítjuk, hogy sokat legyen a friss levegőn és érdekessé tesszük számára a szabadban történő játékot.

Létezik végleges megoldás 

“Stabilan beállt dioptria esetén a lézeres látásjavító kezelés segít a rövidlátáson a szaruhártya formájának átalakításával. Klinikánkon modern, svájci gyártmányú DiamondFemto lézeres technológiával szabadulhatnak meg a páciensek a szemüveg és kontaktlencse fogságából” – mondja Dr. Nagymihály Attila.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A fogvesztés nem a természetes öregedés része

2026. május 16.

Magyarországon az 50 feletti korosztály körében rendkívül magas a fogpótlásra szorulók aránya, a társadalmi közvélekedés pedig még mindig a „természetes öregedés” velejárójaként kezeli a fogvesztést. Dr. Szabó László, a Reform Dental vezető főorvosa ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez egy veszélyes tévhit. A fogvesztés nem sorsszerű, hanem egy kezelhető mulasztás eredménye, amelyre ma már léteznek olyan modern megoldások, amelyek messze túlmutatnak a kivehető fogsor sztereotípiáján.

A WHO országjelentése és a hazai adatok is riasztó képet festenek: a magyar felnőttek mindössze 19%-a rendelkezik az összes természetes fogával, szemben a 41%-os EU-átlaggal. A tagállamok között Magyarország az utolsó helyen áll azok arányában, akiknek minden foguk megvan.

A 65–74 éves korosztályban csak minden negyedik ember rendelkezik a rágáshoz minimálisan szükséges 21 saját foggal, és közel minden ötödik (19,8%) teljesen fogatlan.

A 75 év felettiek körében az arány tovább romlik: már csaknem minden második ember (38,7%) teljesen fogatlan.

Otthonápolás emberközelből

2026. május 15.



Egy magyar cég, amely értékekre épít

Az Értéksziget gyógyászati segédeszköz bolt és webáruház több mint másfél évtizede nyújt segítséget azoknak, akiknek az otthonápolás, a beteggondozás vagy a rehabilitáció mindennapi valóság. A céget 2009 decemberében alapították fogyatékossággal élő tulajdonosok, akik saját tapasztalataik alapján ismerték fel, hogy az egészségügyi ellátásban és a segédeszköz-kereskedelemben hiányzik az emberközeli, valóban figyelmes megközelítés. Az alapítás időpontja nem véletlen: éppen az ENSZ által kihirdetett Fogyatékossággal élő személyek világnapján jött létre az Értékszigetet működtető nonprofit vállalkozás.

A cég azóta is keresztény értékrenden alapuló szemlélettel működik: a szakértelem mellett a tisztesség, a segítő szándék és az emberi méltóság tisztelete határozza meg mindennapi működését. Az Értéksziget nem csupán egy bolt vagy webáruház, hanem olyan közösségi tér, ahol az egészségügyi kihívásokkal élő emberek és hozzátartozóik nemcsak termékeket, hanem valódi megértést és útmutatást kapnak.

Tudomány és filozófia: Minden mindennel összefügg

2026. május 15.

Egy beszélgetés alkalmával a filozófus ismerősöm így jellemezte nekem a tudós és a filozófus közötti különbséget: Az utóbbiak „szétszedik a világot”, az elméleti dolgokat a részeire bontják, vizsgálják, esetleg átalakítják, majd újból egy egésszé formálják és megnézik ennek a működését.

A tudósok is szétszedik a dolgokat, pl. az emberi szervezetet szervekre, szövetekre, sejtekre, sőt, még annak alkotóelemeire is. Azokat vizsgálják behatóan és valóban nagyon alaposan, de utána nem feltétlenül rakják ismét össze egy „emberré”, hogy az „a nagy működésben, az egészben” hogyan működik pici sejtként, milyen hatással lehet a többi szerv sejtjeire. Mert ne képzeljük azt, hogy pl. a beleinkben lévő sejt, részecske, mikrobiom egy zárt rendszerként működik egymaga, és nem lehet hatással pl. a szívre vagy az agyra. Nem olyan régen került a vizsgálatok középpontjába pl. az ún. bél-agy, bél-szív, bél-tüdő stb. tengely kapcsolata és egymásra hatása. Mégiscsak egy összetett emberi szervezetről van szó, és nem önállóan, elzárva, elkülönülve működő sejtekből a szervezetünkben. Mint egy hatalmas számítógép, egy precíziós műszer, minden mindennel összefügg. Ezt jelenti az egészség, az életmód, a betegség összetettebb, tágabb, holisztikusabb megközelítése.