Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megelőzhető a rövidlátás?

Érdekességek2019. augusztus 11.

A rövidlátás, vagyis a szem fénytörési hibája gyakori, jól ismert és jól kezelhető probléma. A múlt század óta drasztikusan terjed a rövidlátás világszerte, 2050-re várhatóan 5 milliárd ember él majd együtt vele. Aki gyermekkora óta szemüveggel él, abban előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogy tehetett-e volna valamit a látásromlás megelőzéséért vagy megállításáért. Hogy mit kell tudni a rövidlátásról, és meg lehet-e előzni, arról Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ intézetvezető főorvosa beszélt.

Fotó: 123rf.comA múlt század óta világszerte drasztikusan terjed a rövidlátás, a friss adatok szerint Délkelet-Ázsiában a hatéves gyerekek körében 40%, a fiatal felnőtteknél pedig már 80-90% a rövidlátók aránya, és bár nyugaton nem ennyire drámai mértékben, de szintén folyamatosan növekszenek a számok. A későbbiekre nézve sem várható az adatok javulása: 2000-ben a Föld lakosságának 23%-a volt rövidlátó, az előrejelzések szerint ez 2050-re több mint a duplájára, 50%-ra emelkedik, ami 5 milliárd homályosan látó földlakót jelent majd.

A közeli éles, a távoli homályos

A rövidlátás jellemzője, hogy közelre élesen, távolra azonban elmosódottan, homályosan látunk. Olyan fénytörési hibáról van szó, ami általában szemüveggel vagy kontaktlencsével jól korrigálható, de fontos tudni, hogy nem elég egyszer beszerezni ezeket, különösen folyamatos kontaktlencse-viselés esetén rendszeresen kontrollra kell járni.

A rövidlátók nem látják jól a távoli tárgyakat, ami komoly problémát jelenthet vezetés, sportolás, kirándulás vagy más hétköznapi tevékenység közben. A szem erőltetése fejfájáshoz, fáradtsághoz vezethet, nem beszélve a balesetveszélyről és a rossz látás okozta kellemetlen helyzetekről. Rendszeres szemészeti vizsgálattal ezeket a panaszokat megelőzhetjük, illetve egyéb szemészeti betegség is a korai szakaszban diagnosztizálható” – magyarázza Dr. Nagymihály Attila.


Megelőzhető a rövidlátás?

A rövidlátás kialakulása összetett folyamat; vannak genetikai okai, de környezeti és életmódbeli tényezők is befolyásolják. Az egyik jelentős életmódbeli hatás a szakemberek szerint a gyerekek megváltozott szabadidős szokása. Sajnos a gyerekek egyre több időt töltenek monitor előtt és egyre kevesebbet a szabadban, ahol nagyobb a látási távolság, így a szem kevésbé közelre koncentrál. Számos vizsgálat bizonyítja azt is, hogy mennyire fontos a napfény szerepe a jó látásfejlődésben.

A genetikai tényezőket nem tudjuk befolyásolni és sok globális környezeti hatással szemben is tehetetlenek vagyunk. Mégis tehetünk gyermekünk megfelelő fizikai-, és így látásfejlődéséért, ha biztosítjuk, hogy sokat legyen a friss levegőn és érdekessé tesszük számára a szabadban történő játékot.

Létezik végleges megoldás 

“Stabilan beállt dioptria esetén a lézeres látásjavító kezelés segít a rövidlátáson a szaruhártya formájának átalakításával. Klinikánkon modern, svájci gyártmányú DiamondFemto lézeres technológiával szabadulhatnak meg a páciensek a szemüveg és kontaktlencse fogságából” – mondja Dr. Nagymihály Attila.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hasmenés, leégés, balesetek - ezek a leggyakoribb nyaralás betegségek

2026. augusztus 19.

Az utazók számára gyakran jelentenek erőpróbát az országok közötti kulturális, higiénés, etikai és gazdasági különbségek. Nem csak az egészségi problémák – mint pl. a gyomor-bél panaszok, a láz és a fertőzések – elkerülése fontos. Előzetesen tájékozódni kell a célországra jellemző szokásokról, kultúráról, életmódról és politikai helyzetről.


A magyarok által legszívesebben látogatott dél-európai turisztikai célpontok esetében az egyik legfontosabb tényező a hasmenés, a balesetek, az UVA/UVB sugárzás és a tengeri csalánozók csípésének elkerülése.
Érdemes palackozott vagy forralt vizet inni és különösen figyelni a fertőtlenítésre.
Emellett tanácsos olyan gyógyszereket magunkkal vinni, amelyek segíthetnek a tüneti kezelésben, ha szükséges.
Az egészségügyi csomag része legyen a láz- és fájdalomcsillapító, a hőmérő, a görcsoldó, a hasmenés vagy székrekedés kezelésére szolgáló készítmény, és ha előírták, a malária megelőzésre szolgáló gyógyszer. 

Gyógyszerszedés - mindent a maga idejében

2026. augusztus 19.

A jól megválasztott időpontban bevett gyógyszerek sokkal hatékonyabban képesek kifejteni hatásukat, olvasható egy kutatásról szóló közleményben. Az asztmától és allergiától szenvedők számára   ennek különösen fontos jelentősége lehet.

Mikor kell bevenni a gyógyszereket?

Sokat hallottunk már arról, hogy testünk meghatározott ritmus szerint működik. Megfigyelhetjük például, hogy a nap bizonyos időszakaiban sokkal éberebbek vagyunk, aktivitásunk fokozódik, míg máskor még a legegyszerűbb feladat végrehajtása is nehezünkre esik.

Richard Martin, a National Jewish Medical and Research Center kutatóorvosa is ezen elv alapján dolgozta ki a gyógyszerek beszedésének legmegfelelőbb időpontjait.


Állítása szerint a szénanáthás tünetek -szemkönnyezés, viszketés, tüsszögés, orrfolyás - mind intenzívebben jelentkeznek reggel. Ennek megfelelően a gyógyszerek beszedésének ideális időpontja a lefekvés előtti időszakra esik, így akkor fejthetik ki hatásukat, amikor leginkább szükségünk van rá.



Az asztmás tünetek tetőzésének időpontja a hajnali négy óra körüli időszakra tehető. Ennek érdekében a kezeléshez szükséges, szájon át alkalmazott szteroidok bevételének legmegfelelőbb időpontja a délután három óra. Az inhaláló készülékek délután három és öt óra között alkalmazva a leghatásosabbak.

Ezek a tünetek Crohn-betegséget jelezhetnek

2026. augusztus 18.

A bélrendszer krónikus gyulladásos betegsége, mely elsősorban a vékonybél és vastagbél gyulladásával jár, de a tápcsatorna bármely szakaszát érintheti a szájtól a végbélig. A Crohn-betegség tüneteiről és kezeléséről dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Mi okozza?
Kialakulásának pontos oka nem ismert, összetett etiológiájú megbetegedés. Genetikai és immunológiai tényezők, környezeti faktorok, valamint bizonyos mikrobiológiai eltérések játszanak szerepet kialakulásában.

Milyen tünetek kapcsán gondoljunk rá?

A Crohn-betegség tünetei lehetnek enyhébbek vagy súlyosabbak. Kórlefolyása általában hullámzó, nyugvó fázisok és fellángolásokkal járó időszakok váltogathatják egymást.

Az alábbi tünetek előfordulása kapcsán érdemes gondolni rá:


hasmenés
hasi fájdalom, leginkább jobb alhasi régióban
láz, hőemelkedés
fáradtság
fogyás
felszívódási zavar
sipolyok, tályogok


A gyomor-és bélrendszeren kívüli tünetek is utalhatnak rá:


ízületi betegségek,
szemgyulladás,
bőrbetegségek,
epe- és vesekövek
májbetegség