Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megelőzhető a rövidlátás?

Érdekességek2019. augusztus 11.

A rövidlátás, vagyis a szem fénytörési hibája gyakori, jól ismert és jól kezelhető probléma. A múlt század óta drasztikusan terjed a rövidlátás világszerte, 2050-re várhatóan 5 milliárd ember él majd együtt vele. Aki gyermekkora óta szemüveggel él, abban előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogy tehetett-e volna valamit a látásromlás megelőzéséért vagy megállításáért. Hogy mit kell tudni a rövidlátásról, és meg lehet-e előzni, arról Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ intézetvezető főorvosa beszélt.

Fotó: 123rf.comA múlt század óta világszerte drasztikusan terjed a rövidlátás, a friss adatok szerint Délkelet-Ázsiában a hatéves gyerekek körében 40%, a fiatal felnőtteknél pedig már 80-90% a rövidlátók aránya, és bár nyugaton nem ennyire drámai mértékben, de szintén folyamatosan növekszenek a számok. A későbbiekre nézve sem várható az adatok javulása: 2000-ben a Föld lakosságának 23%-a volt rövidlátó, az előrejelzések szerint ez 2050-re több mint a duplájára, 50%-ra emelkedik, ami 5 milliárd homályosan látó földlakót jelent majd.

A közeli éles, a távoli homályos

A rövidlátás jellemzője, hogy közelre élesen, távolra azonban elmosódottan, homályosan látunk. Olyan fénytörési hibáról van szó, ami általában szemüveggel vagy kontaktlencsével jól korrigálható, de fontos tudni, hogy nem elég egyszer beszerezni ezeket, különösen folyamatos kontaktlencse-viselés esetén rendszeresen kontrollra kell járni.

„A rövidlátók nem látják jól a távoli tárgyakat, ami komoly problémát jelenthet vezetés, sportolás, kirándulás vagy más hétköznapi tevékenység közben. A szem erőltetése fejfájáshoz, fáradtsághoz vezethet, nem beszélve a balesetveszélyről és a rossz látás okozta kellemetlen helyzetekről. Rendszeres szemészeti vizsgálattal ezeket a panaszokat megelőzhetjük, illetve egyéb szemészeti betegség is a korai szakaszban diagnosztizálható” – magyarázza Dr. Nagymihály Attila.


Megelőzhető a rövidlátás?

A rövidlátás kialakulása összetett folyamat; vannak genetikai okai, de környezeti és életmódbeli tényezők is befolyásolják. Az egyik jelentős életmódbeli hatás a szakemberek szerint a gyerekek megváltozott szabadidős szokása. Sajnos a gyerekek egyre több időt töltenek monitor előtt és egyre kevesebbet a szabadban, ahol nagyobb a látási távolság, így a szem kevésbé közelre koncentrál. Számos vizsgálat bizonyítja azt is, hogy mennyire fontos a napfény szerepe a jó látásfejlődésben.

A genetikai tényezőket nem tudjuk befolyásolni és sok globális környezeti hatással szemben is tehetetlenek vagyunk. Mégis tehetünk gyermekünk megfelelő fizikai-, és így látásfejlődéséért, ha biztosítjuk, hogy sokat legyen a friss levegőn és érdekessé tesszük számára a szabadban történő játékot.

Létezik végleges megoldás 

“Stabilan beállt dioptria esetén a lézeres látásjavító kezelés segít a rövidlátáson a szaruhártya formájának átalakításával. Klinikánkon modern, svájci gyártmányú DiamondFemto lézeres technológiával szabadulhatnak meg a páciensek a szemüveg és kontaktlencse fogságából” – mondja Dr. Nagymihály Attila.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az álom - 2. rész

2026. október 28.

Különös, magányos utazások, éjszakai kalandok, kiruccanások anélkül, hogy kiszállnánk az ágyból... Álmaink szárnyán minden megtörténhet velünk! Igaz, alvás közben rendszerint kusza, zavaros álomképek tárulnak elénk. Eközben csak találgatni tudjuk, hogy egy-egy álmunknak mi is lehet az értelme. 
Ne feledjük álmainkat!

Vajon mire szolgálnak hát az álmok, és miért felejtjük el olyan hamar õket? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ...

Fontos tudni, hogy éjszakáink ezen "pszichikus termékének" funkciója nem világos még napjaink szakemberei elõtt sem. Bizonyos ismeretek és sejtések azért vannak.

Mikor álmodunk?

Egy éjszakai alvás több, kb. 90 perces periódusra oszlik, melyek alatt különbözõ mélységû szakaszok, a "lassú" álom-fázisok és az ún. "paradoxiális" (vagy REM) szakasz váltják egymást. Ez utóbbi az izomtónus teljes lanyhulásával és gyors szemmozgással jár (ez utóbbiból ered az angol REM rövidítés is). A specialisták szerint a REM szakaszban (mely kb. 100 percet tesz ki éjszakánként) bontakozik ki az álom a maga gazdagságában. Amikor egyébként az ebben a fázisban alvó embereket felébresztik, világosan és részletesen be tudnak számolni álmaikról, az esetek 80-85%-ában.

Az álom - 1. rész

2026. október 28.

Álmaink kíváncsivá tesznek, olykor pedig nyugtalanítanak minket. Megzavar furcsaságuk, zavarosságuk... Egyesek csak az alvó agy szabálytalan mûködését látják benne, míg mások - fõként a pszichológusok - sokkal több érdeklõdést mutatnak iránta. 
Az álom: barát vagy ellenség?

A legtöbben azonban nem tudjuk, milyen jelentõséget tulajdonítsunk neki, hogyan kezeljük maradandó vagy elröppenõ álomképeinket. Mi hát az álom? Nevetséges amulett? Agyunk "mellékterméke"? Vagy - ahogy a pszichológusok tartják - egy megközelítési út belsõ világunkhoz?

Éjszakáinkból mintegy másfél órát foglal el az álom - ami nem elhanyagolható tényezõ életünk során. Így nem csoda, ha álmaink tanulmányozása szüntelenül folytatódik... immáron évszázadok óta, mind tudományos, mind pedig "amatõr" szinten. Az azonban nyilvánvaló, hogy álmodni pszichológiai szükségszerûség, ami lelki egyensúlyunk egyik meghatározó eleme lehet. Mindazonáltal az álmok máig megõrizték rejtélyes jellegüket. De vajon gondoltunk-e már arra, hogy ellenünk vagy inkább mellettünk "dolgoznak-e"?

Fogyasszunk több zöldséget-gyümölcsöt

2026. október 27.

Az év eleje rendszerint a fogadkozások, könnyelmû ígéretek, égretörõ nagy tervek idõszaka. Pedig ami a táplálkozást illeti, kisebbnek tûnõ változtatások árán sokkal hamarabb teljesülhet, sõt, tartósabb eredményhez vezethet mindaz, amit korábban viszonylag nagyobb horderejû döntésekkel (pld. radikális diétával) próbáltunk elérni. Ezért azt tanácsoljuk, napi étrendünkben legalább egy szerénynek tûnõ, de annál fontosabb fogadalmunkat tartsuk be: tegyünk az eddiginél sokkal több gyümölcsöt-zöldséget az asztalunkra!

Kétségtelen, hogy jó közérzetünk nagyban függ egészséges táplálkozásunktól. Ennek pedig egyik alapvetõ tényezõje, lényeges feltétele, hogy naponta együnk elegendõ mennyiségû gyümölcsöt és zöldséget. Ha eddig nem is ment könnyen, vagy nem figyeltünk rá, ezentúl iktassuk be minden étkezéshez!

A jó megoldás

Frissesség, íz, zamat, élvezeti érték, változatosság – és még sorolhatnánk, mennyi pozitív fogalom jut eszünkbe a különféle gyümölcsök, zöldségek fogyasztása kapcsán. És akkor még nem esett szó azok tápértékérõl... Valójában “õk ketten” igazi szövetségesek: tömve vannak a szervezetünk számára elengedhetetlenül fontos tápanyagokkal. Nagy mennyiségû vizet tartalmaznak, emellett nem nélkülöznek sokféle vitamint és ásványi anyagot sem. A gyümölcsök, zöldségek magas rosttartalma is fontos tényezõ. Mindezen tulajdonságaik miatt a szervezetnek nagy szüksége van rájuk, a megfelelõ mennyiségben – kicsiknél és nagyoknál egyaránt. Így vitalitásunk és jó közérzetünk megõrzése (visszanyerése) érdekében integrálnunk kell a gyümölcsöt és a zöldséget – akár nyersen, akár különbözõ módokon elkészítve, párolva, sütve, fõzve – mindennapi táplálkozásunkba. Arról se feledkezzünk meg, hogy mennyire egyszerû betartani ezt az elhatározást, ami után bebizonyosodik: nagy haszonnal járó megoldás. Profitáljunk hát a zöldségek-gyümölcsök áradatából – minden évszakban.