Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megelőzhető a rövidlátás?

Érdekességek2019. augusztus 11.

A rövidlátás, vagyis a szem fénytörési hibája gyakori, jól ismert és jól kezelhető probléma. A múlt század óta drasztikusan terjed a rövidlátás világszerte, 2050-re várhatóan 5 milliárd ember él majd együtt vele. Aki gyermekkora óta szemüveggel él, abban előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogy tehetett-e volna valamit a látásromlás megelőzéséért vagy megállításáért. Hogy mit kell tudni a rövidlátásról, és meg lehet-e előzni, arról Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ intézetvezető főorvosa beszélt.

Fotó: 123rf.comA múlt század óta világszerte drasztikusan terjed a rövidlátás, a friss adatok szerint Délkelet-Ázsiában a hatéves gyerekek körében 40%, a fiatal felnőtteknél pedig már 80-90% a rövidlátók aránya, és bár nyugaton nem ennyire drámai mértékben, de szintén folyamatosan növekszenek a számok. A későbbiekre nézve sem várható az adatok javulása: 2000-ben a Föld lakosságának 23%-a volt rövidlátó, az előrejelzések szerint ez 2050-re több mint a duplájára, 50%-ra emelkedik, ami 5 milliárd homályosan látó földlakót jelent majd.

A közeli éles, a távoli homályos

A rövidlátás jellemzője, hogy közelre élesen, távolra azonban elmosódottan, homályosan látunk. Olyan fénytörési hibáról van szó, ami általában szemüveggel vagy kontaktlencsével jól korrigálható, de fontos tudni, hogy nem elég egyszer beszerezni ezeket, különösen folyamatos kontaktlencse-viselés esetén rendszeresen kontrollra kell járni.

A rövidlátók nem látják jól a távoli tárgyakat, ami komoly problémát jelenthet vezetés, sportolás, kirándulás vagy más hétköznapi tevékenység közben. A szem erőltetése fejfájáshoz, fáradtsághoz vezethet, nem beszélve a balesetveszélyről és a rossz látás okozta kellemetlen helyzetekről. Rendszeres szemészeti vizsgálattal ezeket a panaszokat megelőzhetjük, illetve egyéb szemészeti betegség is a korai szakaszban diagnosztizálható” – magyarázza Dr. Nagymihály Attila.


Megelőzhető a rövidlátás?

A rövidlátás kialakulása összetett folyamat; vannak genetikai okai, de környezeti és életmódbeli tényezők is befolyásolják. Az egyik jelentős életmódbeli hatás a szakemberek szerint a gyerekek megváltozott szabadidős szokása. Sajnos a gyerekek egyre több időt töltenek monitor előtt és egyre kevesebbet a szabadban, ahol nagyobb a látási távolság, így a szem kevésbé közelre koncentrál. Számos vizsgálat bizonyítja azt is, hogy mennyire fontos a napfény szerepe a jó látásfejlődésben.

A genetikai tényezőket nem tudjuk befolyásolni és sok globális környezeti hatással szemben is tehetetlenek vagyunk. Mégis tehetünk gyermekünk megfelelő fizikai-, és így látásfejlődéséért, ha biztosítjuk, hogy sokat legyen a friss levegőn és érdekessé tesszük számára a szabadban történő játékot.

Létezik végleges megoldás 

“Stabilan beállt dioptria esetén a lézeres látásjavító kezelés segít a rövidlátáson a szaruhártya formájának átalakításával. Klinikánkon modern, svájci gyártmányú DiamondFemto lézeres technológiával szabadulhatnak meg a páciensek a szemüveg és kontaktlencse fogságából” – mondja Dr. Nagymihály Attila.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Fejtetvesség – mit érdemes tudnunk róla?

2025. december 05.

A rendszeres higiéniára, ruhák tisztán tartására, tisztálkodásra odafigyelő családokban, háztartásokban is előfordulhat a fejtetű megjelenése. Valahol mindenki reménykedik abban, hogy ezzel a problémával nem kell szembe néznie élete során.

Az emberen élősködő vérszívó tetvek az egész világon előfordulnak, így Magyarországon is. Előfordulását tekintve, nem lehet már kimondottan különbséget tenni és összefüggésbe hozni a higiéniai viszonyokkal. Jellemzően a gyermekközösségekben fordul elő, főleg óvodás korban és általános iskola alsó tagozatában. Ennek oka a közvetlen hajjal való érintkezés, amikor a gyerekek játék közben összedugják a fejüket vagy használati tárgyakat (pl. fésű, sapka, hajgumi) osztanak meg egymással.

Mi jellemző a fejtetűre?

Össze lehet téveszteni a korpával, ami a fejbőr viszketését okozhatja ugyan, de amíg a korpát könnyen le lehet söpörni a hajról, addig a serke (pete) nehezen eltávolítható. A fejtetű a petéit (serkéit) a hajas fejbőrön a hajszálak tövében helyezi el, jellemzően a halánték, a fül mögötti és a tarkó tájék területén és egy nehezen eltávolítható cementszerű anyaggal rögzíti. Rendkívül gyorsan szaporodik így a tetvesedés hamar bekövetkezhet.

A haj tövénél, pár mm-es szürkés vagy ezüst színű ovális alakú serke (pete) látható. Szabad szemmel nehezebben észrevehető, inkább az adott területet jól megvilágítva, vagy nagyító segítségével lehet látni. A sötét hajúak esetében jobban, míg a világos hajban nehezebben lehet észrevenni.

Miért érdemes olvasnunk?

2025. december 04.

Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjának fantasztikumához – amihez gratulálunk – mindnyájan hozzá tudunk tenni valamit a magunk lehetőségeivel. Vásárolunk egy könyvet, és leülünk olvasni. Mi is mutassuk meg humán műveltségünk erejét.

Próbáljuk meg – a magunk módján – a díjazottakat „követni”, hogy saját, egyéni kultúránkat fejlesszük, szélesítsük, ezzel segítve nemzetünk fejlődését is. Tehát kinyitjuk azt a könyvet. Kipróbáljuk, hogy milyen az, amikor a vibráló impulzusoktól, a folyamatosan, mindenhonnan áramló reklámoktól mentesen, kényelmesen leülünk egy fotelba, elcsendesítjük az elménket, és olvasunk. Amikor a rohanó világ zaját kizárjuk, csak csend és nyugalom vesz körül minket. A könyv szövege, a fizikai valósága, a kézzel foghatósága teljesen más érzelmi kötődést alakít ki bennünk, mint az online betűk görgetése. Jobban emlékszünk arra, hogy mit is olvastunk „ott a lap alján”, mint az online világ határtalan mezejében.

Ha ránk tör a migrén

2025. december 04.

A migrénes fejfájás az ér eredetű, más néven vascularis fejfájások közül a leggyakoribb. Ezek az agyban levő erek átmérőjének gyors változásával hozhatók összefüggésbe. A szerotonin nevű ingerületátvivő anyag kibocsátása valószínűleg szerepet játszik a roham kialakulásában, mely egyoldali lüktető fejfájással, gyakran hányingerrel, hányással jár.

A látászavar is gyakori tünet, és az arczsibbadás sem ritka kísérőjelenség. Kezelés nélkül a rohamok akár három napon át is tarthatnak. A fájdalom néha az egész fejre kiterjed, és a fizikai megterhelés csak súlyosbítja a tüneteket. Nem ritka az extrém fokú fény- és hangérzékenység, miközben a beteg fázhat, a külső szemlélő számára pedig sápadtnak tűnhet.

Amennyiben már legalább ötször jelentkezett rohamszerűen a gyakorta féloldali, görcsös vagy lüktető fájdalom, nagy a valószínűsége, hogy ez migrén. Az edzett migrénes már a fájdalom megjelenése előtt fél-egy nappal, az úgynevezett megelőző tünetekből érzi a közelítő fájdalmat. Például megváltozik a hangulata, az étvágya, az ébersége. Közvetlenül a fájdalomroham előtt karikákat vagy szikrákat lát táncolni a szeme előtt.

A migrénes időszakot gyakran kíséri hányinger, a fájdalom pedig a legkisebb mozdulatra, fény- vagy hanghatásra fokozódik.

A leggyakoribb migrénkiváltók: sajt, csokoládé, kávé, tojás, búzatermékek, földimogyoró, citrusfélék és paradicsom, sertéshús, alkohol. Ha hát, nyak vagy koponya eredetű problémák gyanúja merül fel, érdemes masszőrhöz fordulni.