Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megelőzhető a rövidlátás?

Érdekességek2019. augusztus 11.

A rövidlátás, vagyis a szem fénytörési hibája gyakori, jól ismert és jól kezelhető probléma. A múlt század óta drasztikusan terjed a rövidlátás világszerte, 2050-re várhatóan 5 milliárd ember él majd együtt vele. Aki gyermekkora óta szemüveggel él, abban előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogy tehetett-e volna valamit a látásromlás megelőzéséért vagy megállításáért. Hogy mit kell tudni a rövidlátásról, és meg lehet-e előzni, arról Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ intézetvezető főorvosa beszélt.

Fotó: 123rf.comA múlt század óta világszerte drasztikusan terjed a rövidlátás, a friss adatok szerint Délkelet-Ázsiában a hatéves gyerekek körében 40%, a fiatal felnőtteknél pedig már 80-90% a rövidlátók aránya, és bár nyugaton nem ennyire drámai mértékben, de szintén folyamatosan növekszenek a számok. A későbbiekre nézve sem várható az adatok javulása: 2000-ben a Föld lakosságának 23%-a volt rövidlátó, az előrejelzések szerint ez 2050-re több mint a duplájára, 50%-ra emelkedik, ami 5 milliárd homályosan látó földlakót jelent majd.

A közeli éles, a távoli homályos

A rövidlátás jellemzője, hogy közelre élesen, távolra azonban elmosódottan, homályosan látunk. Olyan fénytörési hibáról van szó, ami általában szemüveggel vagy kontaktlencsével jól korrigálható, de fontos tudni, hogy nem elég egyszer beszerezni ezeket, különösen folyamatos kontaktlencse-viselés esetén rendszeresen kontrollra kell járni.

„A rövidlátók nem látják jól a távoli tárgyakat, ami komoly problémát jelenthet vezetés, sportolás, kirándulás vagy más hétköznapi tevékenység közben. A szem erőltetése fejfájáshoz, fáradtsághoz vezethet, nem beszélve a balesetveszélyről és a rossz látás okozta kellemetlen helyzetekről. Rendszeres szemészeti vizsgálattal ezeket a panaszokat megelőzhetjük, illetve egyéb szemészeti betegség is a korai szakaszban diagnosztizálható” – magyarázza Dr. Nagymihály Attila.


Megelőzhető a rövidlátás?

A rövidlátás kialakulása összetett folyamat; vannak genetikai okai, de környezeti és életmódbeli tényezők is befolyásolják. Az egyik jelentős életmódbeli hatás a szakemberek szerint a gyerekek megváltozott szabadidős szokása. Sajnos a gyerekek egyre több időt töltenek monitor előtt és egyre kevesebbet a szabadban, ahol nagyobb a látási távolság, így a szem kevésbé közelre koncentrál. Számos vizsgálat bizonyítja azt is, hogy mennyire fontos a napfény szerepe a jó látásfejlődésben.

A genetikai tényezőket nem tudjuk befolyásolni és sok globális környezeti hatással szemben is tehetetlenek vagyunk. Mégis tehetünk gyermekünk megfelelő fizikai-, és így látásfejlődéséért, ha biztosítjuk, hogy sokat legyen a friss levegőn és érdekessé tesszük számára a szabadban történő játékot.

Létezik végleges megoldás 

“Stabilan beállt dioptria esetén a lézeres látásjavító kezelés segít a rövidlátáson a szaruhártya formájának átalakításával. Klinikánkon modern, svájci gyártmányú DiamondFemto lézeres technológiával szabadulhatnak meg a páciensek a szemüveg és kontaktlencse fogságából” – mondja Dr. Nagymihály Attila.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Reumás bajok

2026. szeptember 27.

A reuma szó már 2000 éve benne van a köztudatban, így többek közt tudjuk, hogy reumás fájdalmakat különbözõ betegségek okozhatnak.

Ezeket négy nagy csoportba oszthatjuk:


Kopás okozta ízületi betegségek (pl. térdízületkopás).
Gyulladások okozta ízületi betegségek (arthritis).
Az úgynevezett lágy részek betegségei (pl. ínhüvelyé, izmoké).
Más betegségek kísérõ tüneteiként jelentkezõ reumás panaszok (pl. köszvény).


Sajnos elmondható, hogy szinte minden embernek vannak az élete során ízületi reumás panaszai. A lágyrészek, ízületek problémái a gyakoribbak, míg a krónikus gyulladásból eredõ betegségek a ritkábbak. Mégis ez utóbbiak okozzák a nagyobb gondot orvosnak és betegnek egyaránt, hiszen azokat különös körültekintéssel és hosszan tartóan kell gyógyítani. Mi is most ezekkel foglalkozunk. Az orvosok tapasztalatai szerint sok családban örökletes betegségként is elõfordulnak.

A cukor­betegségrõl általában

2026. szeptember 27.

Jóllehet a cukorbetegség nagyon régóta ismert kórkép, igazi népegészségügyi jelentõségét a modern korban, a XIX. század végétõl számítjuk. Hosszantartó állatkísérletek és klinikai kutatások eredményeképpen kanadai kutatók 1921-ben Toronto-ban állították elõ a hasnyálmirigy speciális sejtjeiben - a beta-sejtekben - termelõdõ hormont, az inzulint. 
 
Sokan úgy vélték, hogy ezzel a felfedezéssel megoldódott a cukorbetegség problematikája. Kétségtelen, hogy a zömmel gyermek, vagy fiatal korban megbetegedett diabéteszesek az inzulin folyamatos adása segítségével életben maradtak, de elõtérbe kerültek a késõbb kialakuló - a szemet, veséket, idegrendszert, érrendszert érintõ - szövõdmények, melyek mind az élettartamot, mind az életminõséget hátrányosan befolyásolták.

IDDM - az egyes típusú cukorbaj

Kiderült, hogy a cukorbetegség nem egységes kórforma, és két alapvetõ csoportja keletkezésében és klinikumában, illetve a megelõzés és kezelés tekintetében is jelentõsen eltér egymástól. Az elsõsorban gyermek, illetve fiatal felnõttkorban kialakuló diabetes mellitus oka az inzulin termelés megszûnése, melyet sajátos immunfolyamat idéz elõ. A szervezet saját inzulint termelõ sejtjeit - téves felismerés okán - pusztítja el ("autoimmun folyamat"). Ezt a formát régebben inzulin-dependens diabetes mellitusnak (IDDM) nevezték. Legújabban csak 1-es típusú cukorbajról beszélnek.

Az õszi megfázásokról

2026. szeptember 26.

Az õszi iskola-, óvodakezdéssel a közösségbe kerülõ gyermekek gyakrabban betegednek meg az új kórokozókkal való elsõ találkozás következtében. A fertõzés azután bekerül a családba, újabb megbetegedéseket okozva a felnõttek körében is.

Igazán szép, napfényes napokkal köszöntött be idén az õsz, de a reggelek és az esték már nagyon hûvösek. A nyári laza öltözetet megszokva nehezen kezdjük el elõvenni a melegebb ruhadarabokat. A napi nagy hõmérsékletingadozás miatt csökken az orrnyálkahártya védekezõképessége, így a vírusok, baktériumok könnyebben tudnak megtelepedni és elszaporodni a felsõ légutakban.

Az õszi iskola-, óvodakezdéssel a közösségbe kerülõ gyermekek gyakrabban betegednek meg az új kórokozókkal való elsõ találkozás következtében. A fertõzés azután bekerül a családba, újabb megbetegedéseket okozva a felnõttek körében is.