Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Megelőzhető a rövidlátás?

Érdekességek2019. augusztus 11.

A rövidlátás, vagyis a szem fénytörési hibája gyakori, jól ismert és jól kezelhető probléma. A múlt század óta drasztikusan terjed a rövidlátás világszerte, 2050-re várhatóan 5 milliárd ember él majd együtt vele. Aki gyermekkora óta szemüveggel él, abban előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogy tehetett-e volna valamit a látásromlás megelőzéséért vagy megállításáért. Hogy mit kell tudni a rövidlátásról, és meg lehet-e előzni, arról Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ intézetvezető főorvosa beszélt.

Fotó: 123rf.comA múlt század óta világszerte drasztikusan terjed a rövidlátás, a friss adatok szerint Délkelet-Ázsiában a hatéves gyerekek körében 40%, a fiatal felnőtteknél pedig már 80-90% a rövidlátók aránya, és bár nyugaton nem ennyire drámai mértékben, de szintén folyamatosan növekszenek a számok. A későbbiekre nézve sem várható az adatok javulása: 2000-ben a Föld lakosságának 23%-a volt rövidlátó, az előrejelzések szerint ez 2050-re több mint a duplájára, 50%-ra emelkedik, ami 5 milliárd homályosan látó földlakót jelent majd.

A közeli éles, a távoli homályos

A rövidlátás jellemzője, hogy közelre élesen, távolra azonban elmosódottan, homályosan látunk. Olyan fénytörési hibáról van szó, ami általában szemüveggel vagy kontaktlencsével jól korrigálható, de fontos tudni, hogy nem elég egyszer beszerezni ezeket, különösen folyamatos kontaktlencse-viselés esetén rendszeresen kontrollra kell járni.

A rövidlátók nem látják jól a távoli tárgyakat, ami komoly problémát jelenthet vezetés, sportolás, kirándulás vagy más hétköznapi tevékenység közben. A szem erőltetése fejfájáshoz, fáradtsághoz vezethet, nem beszélve a balesetveszélyről és a rossz látás okozta kellemetlen helyzetekről. Rendszeres szemészeti vizsgálattal ezeket a panaszokat megelőzhetjük, illetve egyéb szemészeti betegség is a korai szakaszban diagnosztizálható” – magyarázza Dr. Nagymihály Attila.


Megelőzhető a rövidlátás?

A rövidlátás kialakulása összetett folyamat; vannak genetikai okai, de környezeti és életmódbeli tényezők is befolyásolják. Az egyik jelentős életmódbeli hatás a szakemberek szerint a gyerekek megváltozott szabadidős szokása. Sajnos a gyerekek egyre több időt töltenek monitor előtt és egyre kevesebbet a szabadban, ahol nagyobb a látási távolság, így a szem kevésbé közelre koncentrál. Számos vizsgálat bizonyítja azt is, hogy mennyire fontos a napfény szerepe a jó látásfejlődésben.

A genetikai tényezőket nem tudjuk befolyásolni és sok globális környezeti hatással szemben is tehetetlenek vagyunk. Mégis tehetünk gyermekünk megfelelő fizikai-, és így látásfejlődéséért, ha biztosítjuk, hogy sokat legyen a friss levegőn és érdekessé tesszük számára a szabadban történő játékot.

Létezik végleges megoldás 

“Stabilan beállt dioptria esetén a lézeres látásjavító kezelés segít a rövidlátáson a szaruhártya formájának átalakításával. Klinikánkon modern, svájci gyártmányú DiamondFemto lézeres technológiával szabadulhatnak meg a páciensek a szemüveg és kontaktlencse fogságából” – mondja Dr. Nagymihály Attila.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A tyúkszem kezelése lépésről lépésre

2020. január 15.

A lábunkkal kapcsolatos problémák ugyan nem tartoznak az életveszélyes betegségek közé, de mivel testünknek ez a része viseli a teljes terhet, a legkisebb baj is komoly kellemetlenséget okoz.

Ha fájdalmaink vannak, akár egy harántboltozat, akár egy bokasüllyedés, akár egy kalapácsujj vagy egy bütyök miatt, az elrontja az egész napunkat. Nem tudunk dolgozni sem rendesen, sőt még fejfájást is okozhatnak. Lábunk a törzsfejlődés során fokozatosan vált alkalmassá a felegyenesedett járásra – csakhogy olykor a fejlődési rendellenességeket korrigálni kell, hogy a láb a feladatát kellően elláthassa. Így a láb az a testrészünk, amely a legtöbbet szenved a civilizációs ártalmaktól. Nem szereti a sima, kemény talajt, az aszfaltot. A városlakók lábának boltozatos szerkezete már a harmincas éveikben járó embereknél megbomlik. Ebből a szempontból különösen veszélyeztetettek a nők, akiknek a testsúlya a terhesség alatt jelentősen megnövekszik, illetve a szélsőséges divat sem kíméli a lábukat.

Kialakulás

A test adott területére ható tartós dörzsölés vagy nyomás kezdetben szaruréteg-megvastagodást, bőrkeményedést okoz. Ez a bőrkeményedés védő hatást fejt ki; a keményebb bőr védi a csontot az irritációtól mindaddig, amíg nem vastagszik meg túlságosan. Tyúkszemről akkor beszélünk, ha a szaruréteg egészen a csonthártyáig terjed, ekkor – tekintettel arra, hogy a csonthártya érzőidegekkel dúsan el van látva – nyomásra elviselhetetlen szúró-égető fájdalom lép fel.

Tehát a hiedelemmel ellentétben a tyúkszem nem egy vírusos vagy bakteriális fertőzés, amit el lehet kapni, hanem egy megduzzadt, piros és fájdalmas szarutömlő a csonthártya és a bőr között. Ez a bőrképződmény leggyakrabban a lábon fordul elő, de megtalálható más testfelületen is olyanoknál, akiknek a foglalkozása egy bizonyos testfelszínt érő ismételt traumával jár (pl. a hegedűs állkapocscsontján és kulcscsontján). A kézen ugyanezt okozhatják íráshoz használt eszközök és nehéz kéziszerszámok is.

Lábon a keletkezésben nemcsak a szűk cipő, hanem a lábujjak egymáshoz préselődése is szerepet játszhat. A láb anatómiai eltérése következtében fellépő rossz súlyeloszlás szintén az okok között szerepel, de jelentős a dohányzás szerepe is. Ilyenkor ugyanis a perifériás erek szűkülnek, a végtagok vérellátása jelentősen csökken.

A sejtek csökkent tápanyagellátása szaruréteg-megvastagodást, majd tyúkszem kialakulását okozhatja. Ugyanígy ez a helytelen táplálkozás (túl sok szénhidrát- és édességfogyasztás) következtében is kialakulhat. Lelki háttere lehet a túlzott kapaszkodás valamibe, amit már rég el kellene engedni. Ennek a pszichés ténynek a fizikai megnyilvánulása a lábujjak kapaszkodása, mintha a cipőben is markolnának, így kiálló részük túlzott nyomás alá kerül. Öregkorra az inak is megrövidülnek, az ujjak behúzódnak, s létrejön az ún. kalapácsujj.

Ha tökéletes anya vagy, akkor most ne figyelj!

2020. január 15.

Kedves anyuka! Fáradtnak érzed magad? Túlterheltnek? Folyamatosan elhalasztod azokat a dolgokat, amelyeket saját magadért kellene megtenned? Úgy érzed, hogy minden probléma és teher megéri, mert a gyermekeid boldogok? Túlságosan is "anyuka" vagy? Ha igennel válaszoltál ezekre a kérdésekre, akkor nem vagy egyedül.  

Szeretnét tudni, hogyan szerezd vissza az életedet, és nevelj boldogabb gyerekeket? Íme a legnagyszerűbb kézikönyv modern anyukáknak: a Kiégett anyák kézikönyve gyakorlati és pozitív tanácsadó könyv a nők számára, amely mentesíthet a „tökéletes anya" gyengítő gondolatától, tele vicces és nagyon is valós történetekkel, amik megállíthatják a kiégési ciklust, és megvédhetjük gyermekeinket és férjünket a kiégés okozta károktól.

A mai „modern" anyukák szeretnének mindent megadni csemetéiknek, hogy boldog gyermekkoruk legyen. A mai „modern" anyukák igyekeznek tökéletes „Facebook" anyák lenni, életük minden „csodálatos" pillanatát megosztani a külvilággal, legyen az a város legjobb szülinapi bulija, a legszebb és legfinomabb vasárnapi ebéd, vagy a mindenben jeleskedő és szinte minden tanórán túli tevékenységben résztvevő gyerkőceik sikerei. Ez a hajtóerő, bár nemes, de pusztító hatású is lehet, és stresszt, szorongást okozhat, ami „kiégett anyukákat" hoz létre.

Dr. Sheryl Ziegler pszichológus és családterapeuta jól ismeri az anyukák stresszét és a bűntudat terhét, mert gyakran érzik úgy, hogy nem tesznek meg eleget a gyermekeik boldogságáért.

Normális, ha ingerli, bosszantja a szülőt a baba sírása?

2020. január 14.



Igen, normális, minden szülővel megtörténik. Ami viszont nem normális, ha elveszti az önuralmát akár addig a pontig, hogy bántalmazza (rázogatja) a kicsit. Ideális esetben soha nem szabad idegesnek lenni egy baba sírása, egyéb zavaró megnyilvánulása miatt – mégis megtörténik az ellenkezője. 

Van úgy, hogy egyes csecsemők olyan hosszan és gyakran sírnak, hogy az valóban bosszantó lehet minden, a környezetükben lévő személy számára: akár szülőről, testvérről, dajkáról van szó. Különösen este vagy éjjel, amikor nem kellene felébreszteni az egész családot és a szomszédokat sem. Egy francia tanulmány kimutatta, hogy a „megrázottbaba-szindróma” (angol rövidítéssel SBS – shaken baby syndrome) gyakrabban fordul elő városban, mint vidéken, ahol hagyhatják a babát sírni a szomszédok zavarása nélkül. Természetesen sem a „városi”, sem a „vidéki” baba sírása nem szolgálhat okként a megrázásra.

Miért sírnak többet egyes babák?

Tudni kell, hogy egy csecsemő akár három órát is sírhat naponta – életének első három hónapjában ez normálisnak tekinthető. Három hónapos kor fölött ez a sírásmennyiség a leggyakrabban csökken. De egyes csecsemőknél tartós maradhat, ha érzik az aggódást, szorongást anyjuk részéről. A szülők – általában a nagyon fiatalok – ugyanis van úgy, hogy nem tudják és nem értik meg, kisbabájuknak mire van szüksége, így szoronganak vagy türelmetlenek. Persze a tolerancia szintje egyénenként nagyon változó lehet. Ezért minden szülőnek, gondozónak ébernek kell lennie, és fel kell ismernie csecsemője szükségleteit.