Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megelőzhető a rövidlátás?

Érdekességek2019. augusztus 11.

A rövidlátás, vagyis a szem fénytörési hibája gyakori, jól ismert és jól kezelhető probléma. A múlt század óta drasztikusan terjed a rövidlátás világszerte, 2050-re várhatóan 5 milliárd ember él majd együtt vele. Aki gyermekkora óta szemüveggel él, abban előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogy tehetett-e volna valamit a látásromlás megelőzéséért vagy megállításáért. Hogy mit kell tudni a rövidlátásról, és meg lehet-e előzni, arról Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ intézetvezető főorvosa beszélt.

Fotó: 123rf.comA múlt század óta világszerte drasztikusan terjed a rövidlátás, a friss adatok szerint Délkelet-Ázsiában a hatéves gyerekek körében 40%, a fiatal felnőtteknél pedig már 80-90% a rövidlátók aránya, és bár nyugaton nem ennyire drámai mértékben, de szintén folyamatosan növekszenek a számok. A későbbiekre nézve sem várható az adatok javulása: 2000-ben a Föld lakosságának 23%-a volt rövidlátó, az előrejelzések szerint ez 2050-re több mint a duplájára, 50%-ra emelkedik, ami 5 milliárd homályosan látó földlakót jelent majd.

A közeli éles, a távoli homályos

A rövidlátás jellemzője, hogy közelre élesen, távolra azonban elmosódottan, homályosan látunk. Olyan fénytörési hibáról van szó, ami általában szemüveggel vagy kontaktlencsével jól korrigálható, de fontos tudni, hogy nem elég egyszer beszerezni ezeket, különösen folyamatos kontaktlencse-viselés esetén rendszeresen kontrollra kell járni.

A rövidlátók nem látják jól a távoli tárgyakat, ami komoly problémát jelenthet vezetés, sportolás, kirándulás vagy más hétköznapi tevékenység közben. A szem erőltetése fejfájáshoz, fáradtsághoz vezethet, nem beszélve a balesetveszélyről és a rossz látás okozta kellemetlen helyzetekről. Rendszeres szemészeti vizsgálattal ezeket a panaszokat megelőzhetjük, illetve egyéb szemészeti betegség is a korai szakaszban diagnosztizálható” – magyarázza Dr. Nagymihály Attila.


Megelőzhető a rövidlátás?

A rövidlátás kialakulása összetett folyamat; vannak genetikai okai, de környezeti és életmódbeli tényezők is befolyásolják. Az egyik jelentős életmódbeli hatás a szakemberek szerint a gyerekek megváltozott szabadidős szokása. Sajnos a gyerekek egyre több időt töltenek monitor előtt és egyre kevesebbet a szabadban, ahol nagyobb a látási távolság, így a szem kevésbé közelre koncentrál. Számos vizsgálat bizonyítja azt is, hogy mennyire fontos a napfény szerepe a jó látásfejlődésben.

A genetikai tényezőket nem tudjuk befolyásolni és sok globális környezeti hatással szemben is tehetetlenek vagyunk. Mégis tehetünk gyermekünk megfelelő fizikai-, és így látásfejlődéséért, ha biztosítjuk, hogy sokat legyen a friss levegőn és érdekessé tesszük számára a szabadban történő játékot.

Létezik végleges megoldás 

“Stabilan beállt dioptria esetén a lézeres látásjavító kezelés segít a rövidlátáson a szaruhártya formájának átalakításával. Klinikánkon modern, svájci gyártmányú DiamondFemto lézeres technológiával szabadulhatnak meg a páciensek a szemüveg és kontaktlencse fogságából” – mondja Dr. Nagymihály Attila.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Papír helyett eRecept: kényelmes és biztonságos

2026. május 30.



2017. november 1-jétől élesben működik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT). Az egészségügyi intézmények ide töltik fel a betegek ellátása során keletkező dokumentumokat. Ilyen dokumentum az eRecept is, ami a korábbi papírrecept digitális változata.

Hogyan működik?

A gyógyszerfelírás rendje továbbra is változatlan, vagyis ahogyan korábban, most is az orvos írja fel a szükséges készítményeket. Betegség, rutinvizsgálat vagy rendszeres ellenőrzés esetén a páciens felkeresi orvosát, aki elektronikusan „felírja a receptet” (azaz elkészül az eRecept, amelynek adatai bekerülnek a Térbe), és erről felírási igazolást ad ki. Az egészségügyi törvény alapján a gyógyszerrendelés a beteg jelenlétéhez kötött, azaz az orvossal történő személyes találkozás és receptfelíratás – a rendszeres gyógyszerszedőknél sem – hagyható el.

A gyógyszerkiváltás során, amennyiben a beteg saját maga részére szeretné kiváltani a gyógyszereit, úgy azt eSzemélyi igazolvánnyal, vagy a személyazonosító okmány és a TAJ kártya együttes bemutatásával teheti meg, ezesetben nincs szüksége a felírási igazolásra. Amennyiben a páciens az eSzemélyi igazolvánnyal való kiváltást választja az elektronikus vények esetében elegendő az okmányhoz tartozó 6 jegyű PIN–kód megadásával azonosítania magát, hogy ki tudja váltani a Térben tárolt aktív receptjeit. Más személy receptjei továbbra is a megszokott módon válthatóak ki: felírási igazolással, amely a jelenlegi papír vényekhez hasonlóan lehetővé teszi a kiváltást TAJ megadása nélkül. 

Gyógyszerszedés várandósan

2026. május 30.

Milyen gyógyszert szabad szedni várandósság alatt, és milyet nem?



A várandósság 9 hónapja alatt is jelentkezhetnek olyan panaszok és betegségek, amelyek szükségessé teszik a leendő anyuka gyógyszeres kezelését. Rövid összefoglalónkban bemutatjuk, hogy a kismamákat gyakran érintő panaszok esetén milyen gyógyszerek alkalmazása kínálhat hatásos és biztonságos megoldást.

A kismamák egy része – talán információhiány miatt – ódzkodik a gyógyszeres kezelésektől. Nekik tudniuk kell, hogy több esetben a gyógyszeres terápia elmaradása súlyosabb egészségkárosodást okozhat a kismamának és a megszületendő gyereknek is, mint a megfelelően, odafigyeléssel, szakember felügyelete mellett véghez vitt kezelés.

Ne felejtsék! A szakemberek minden várandós nő panaszát egyedi esetként kezelik, a gyógyszerelésük során mérlegelik a kockázatot és a várható hasznot, szem előtt tartják a mama és a baba egészségét is.

Bízzon gyógyszerészében, kezelőorvosában!

Az X generáció rejtett túlterhelése

2026. május 29.

Miért most kezd fájni minden?



Az X generáció sokáig „láthatatlan” korosztály volt. Nem a legfiatalabbak, de még nem is idősek. Aktívak, dolgoznak, a családi életben is meghatározó feladatokat vállalnak, és gyakran egyszerre több szerepben próbálnak helytállni. Talán éppen ezért sokan közülük csak akkor kezdenek el foglalkozni a saját egészségükkel, amikor a testük már egyre határozottabban jelez. Nem meglepő tehát, hogy egyre többen tapasztalnak kisebb-nagyobb testi panaszokat.

A 40–60 év közötti korosztály tagjainak már kisebb-nagyobb mozgásszervi panaszaik vannak. A derék időnként „beáll”, a váll feszül, a térd érzékenyebb lesz, vagy a régebben könnyen végzett mozgás után elhúzódó fáradtság jelentkezik. Ezek a tünetek sokszor nem hirtelen, hanem fokozatosan jelennek meg, és gyakran nem is egyetlen okra vezethetők vissza.

Sokan arról számolnak be, hogy korábban gond nélkül végezték a mindennapi feladatokat, most viszont egy hosszabb munkanap vagy hétvégi program után is kimerültebbnek érzik magukat. Előfordul, hogy az eddig megszokott mozgásformák után több napig tartó izomfáradtság jelentkezik, vagy egy kisebb terhelés is érzékenyebbé teszi az ízületeket. Ezek a tapasztalatok sokszor bizonytalanságot okoznak, és felmerül a kérdés: vajon ez már az életkor következménye?

Ezek a panaszok azonban nem feltétlenül az életkor „természetes” velejárói. Sokkal inkább annak a hosszabb ideje fennálló terhelésnek a következményei, amely a mindennapjaikat jellemzi.