Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megelőzhető a rövidlátás?

Érdekességek2019. augusztus 11.

A rövidlátás, vagyis a szem fénytörési hibája gyakori, jól ismert és jól kezelhető probléma. A múlt század óta drasztikusan terjed a rövidlátás világszerte, 2050-re várhatóan 5 milliárd ember él majd együtt vele. Aki gyermekkora óta szemüveggel él, abban előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogy tehetett-e volna valamit a látásromlás megelőzéséért vagy megállításáért. Hogy mit kell tudni a rövidlátásról, és meg lehet-e előzni, arról Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ intézetvezető főorvosa beszélt.

Fotó: 123rf.comA múlt század óta világszerte drasztikusan terjed a rövidlátás, a friss adatok szerint Délkelet-Ázsiában a hatéves gyerekek körében 40%, a fiatal felnőtteknél pedig már 80-90% a rövidlátók aránya, és bár nyugaton nem ennyire drámai mértékben, de szintén folyamatosan növekszenek a számok. A későbbiekre nézve sem várható az adatok javulása: 2000-ben a Föld lakosságának 23%-a volt rövidlátó, az előrejelzések szerint ez 2050-re több mint a duplájára, 50%-ra emelkedik, ami 5 milliárd homályosan látó földlakót jelent majd.

A közeli éles, a távoli homályos

A rövidlátás jellemzője, hogy közelre élesen, távolra azonban elmosódottan, homályosan látunk. Olyan fénytörési hibáról van szó, ami általában szemüveggel vagy kontaktlencsével jól korrigálható, de fontos tudni, hogy nem elég egyszer beszerezni ezeket, különösen folyamatos kontaktlencse-viselés esetén rendszeresen kontrollra kell járni.

„A rövidlátók nem látják jól a távoli tárgyakat, ami komoly problémát jelenthet vezetés, sportolás, kirándulás vagy más hétköznapi tevékenység közben. A szem erőltetése fejfájáshoz, fáradtsághoz vezethet, nem beszélve a balesetveszélyről és a rossz látás okozta kellemetlen helyzetekről. Rendszeres szemészeti vizsgálattal ezeket a panaszokat megelőzhetjük, illetve egyéb szemészeti betegség is a korai szakaszban diagnosztizálható” – magyarázza Dr. Nagymihály Attila.


Megelőzhető a rövidlátás?

A rövidlátás kialakulása összetett folyamat; vannak genetikai okai, de környezeti és életmódbeli tényezők is befolyásolják. Az egyik jelentős életmódbeli hatás a szakemberek szerint a gyerekek megváltozott szabadidős szokása. Sajnos a gyerekek egyre több időt töltenek monitor előtt és egyre kevesebbet a szabadban, ahol nagyobb a látási távolság, így a szem kevésbé közelre koncentrál. Számos vizsgálat bizonyítja azt is, hogy mennyire fontos a napfény szerepe a jó látásfejlődésben.

A genetikai tényezőket nem tudjuk befolyásolni és sok globális környezeti hatással szemben is tehetetlenek vagyunk. Mégis tehetünk gyermekünk megfelelő fizikai-, és így látásfejlődéséért, ha biztosítjuk, hogy sokat legyen a friss levegőn és érdekessé tesszük számára a szabadban történő játékot.

Létezik végleges megoldás 

“Stabilan beállt dioptria esetén a lézeres látásjavító kezelés segít a rövidlátáson a szaruhártya formájának átalakításával. Klinikánkon modern, svájci gyártmányú DiamondFemto lézeres technológiával szabadulhatnak meg a páciensek a szemüveg és kontaktlencse fogságából” – mondja Dr. Nagymihály Attila.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A menopauza többé nem tabutéma

2026. november 04.



A változókor nem a nőiesség vége, hanem egy új életszakasz kezdete. Mégis nők generációi nőttek fel úgy, hogy szinte semmit nem tudtak arról, mi vár rájuk negyven-ötven éves koruk környékén. A hőhullámokról legfeljebb félhangosan beszéltek, a hangulatingadozásokat és az alvászavarokat pedig sokszor az életkor számlájára írták. Ma már szerencsére változott a helyzet: egyre több nő beszél nyíltan a tapasztalatairól, és egyre természetesebb, hogy a menopauza nem titkolnivaló állapot, hanem olyan életszakasz, amelyre érdemes tudatosan felkészülni. Október 18., a menopauza világnapja jó alkalom arra, hogy ne csak a tünetekről, hanem a lehetőségekről is beszéljünk.

„Szerintem az egyik legfontosabb változás, hogy ma már nem kell szégyellni, ha egy nő a menopauzáról beszél. A korábbi generációk sokszor úgy élték meg ezt az időszakot, hogy egyszerűen túl kell lenni rajta. Ma viszont egyre többen szeretnék megérteni a testük működését, és tudatosan tenni azért, hogy ebben az életszakaszban is jól érezzék magukat. Ez óriási előrelépés” – mondja Blahó Ágnes, a Stilladrops társalapítója.

Nem ötvenévesen kezdődik minden

A menopauzáról sokan még mindig úgy gondolkodnak, mint egy pontosan meghatározható eseményről: egyszer csak elmarad a menstruáció, és ezzel elkezdődik a változókor. A valóság ennél összetettebb. A menopauzát megelőző átmeneti időszak, a perimenopauza akár évekkel az utolsó menstruáció előtt elkezdődhet, és már ekkor jelentkezhetnek a hormonális változásokkal összefüggő tünetek.

A WHO szerint a természetes menopauza jellemzően 45 és 55 éves kor között következik be, és orvosi értelemben akkor állapítható meg, ha tizenkét egymást követő hónapon át nem jelentkezik menstruáció, más kiváltó ok nélkül.

„Sokan akkor kezdenek gyanakodni, amikor már a menstruációjuk is rendszertelenné válik. Pedig előfordulhat, hogy valaki először csak azt veszi észre, hogy rosszabbul alszik, türelmetlenebb, nehezebben koncentrál, fáradékonyabb, vagy a korábban bevált életmódja mellett is változik a testsúlya. Ezeket könnyű a stresszre vagy a túlterheltségre fogni, pedig hormonális változások is állhatnak a háttérben” – hívja fel a figyelmet Blahó Ágnes.

A depresszió leküzdése

2026. november 03.

Hosszan tartó, sötét hangulat vagy futó rosszkedv gyakran előfordul mindenki életében. A helyzet akkor válik komollyá, amikor az igazi depresszió leselkedik valakire. Tanulja meg, hogyan kell észrevenni ennek a betegségnek a fenyegető jeleit, melyek nagyon komolyak lehetnek. 

Munkahelyi gondok, fájdalmas válás, gyász... Az élet során mindegyikből kijut, a nehéz korszakok nem kímélnek senkit. Ilyenkor meginog az önbizalom, az ember sérülékennyé, melankolikussá, érzelgőssé válik, azaz depresszióba esik. Azért figyelem, nincs mindig feltétlenül depresszióról szó. Ugyanarra a megpróbáltatásra mindenki másképp reagál alkata, személyisége szerint. Egyesek képesek az őket lesújtó fájdalom ellenére továbblépni, míg mások belesüllyednek a bánatba.

A nehezen felállítható diagnózis

Az orvosok számára a depresszió jól meghatározható betegség, mely nem tévesztendő össze az egyszerű rossz kedélyállapottal. A pszichiáter szerint a depresszió legfőbb jele, ha valaki képtelen örülni annak, aminek korábban tudott: nem használ semmit például, ha valamilyen szép helyre utazik üdülni, mert semmivel sem érzi magát jobban.

Őszi fáradtság és hízás

2026. november 03.

Mikor indokolt a pajzsmirigy vizsgálat?



Ősszel sokan tapasztalnak fokozott fáradtságot, álmosságot, energiahiányt, és a testsúly növekedése is gyakoribb lehet. Ezek a változások részben az évszakváltással, a rövidülő nappalokkal, a kevesebb természetes fénnyel és az életmódbeli változásokkal függhetnek össze. Fontos azonban, hogy az őszi fáradtság és a hízás nem feltétlenül vezethetők vissza kizárólag az időjárásra vagy a kevesebb mozgásra. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, mikor érdemes megvizsgálni a pajzsmirigy működését.

Miért lehetünk fáradtabbak ősszel?

Ahogy vége a meleg, napsütéses napokban, a szervezetnek alkalmazkodnia kell a megváltozott fényviszonyokhoz és napi ritmushoz. Ennek egyik következménye lehet a fokozott fáradtság. A lehetséges okok közt érdemes gondolni a melatonin termelődésének változására, de a sötétebb, hosszabb éjszakák befolyásolhatják az alvás-ébrenlét ciklusát, és egyeseknél fokozhatják az álmosságot. Ugyancsak ok lehet a belső óránk, az ún. cirkadián ritmus változása és a hangulatszabályozás változása is, a fényviszonyok ugyanis a szerotoninrendszer működésével is összefügghetnek. Ha azonban a tünetek visszatérően, ősszel és télen jelentkeznek, majd tavasszal enyhülnek, felmerülhet a szezonális affektív zavar, vagyis a szezonális depresszió lehetősége is.

Ezért hízhatunk néhány kilót ősszel

Az őszi-téli időszakban több tényező is elősegítheti a testsúlygyarapodást. A hidegebb időszakban egyesek több, különösen szénhidrátban gazdag ételt kívánnak, ezzel szemben viszont kevesebbet mozognak. A hidegebb, esős idő miatt csökkenhet a szabadtéri aktivitás, és több időt tölthetünk ülve, otthon. A hangulati változások, vagyis a rosszabb közérzet, a fáradtság és az érzelmi evés szintén hozzájárulhatnak a hízáshoz. A szezonális depresszió téli mintázatában a fokozott étvágy, a szénhidrátéhség és a súlygyarapodás is ismert tünet lehet.