Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megfejtették, hogy miért olyan büdös a durián

Érdekességek2020. április 02.

Fotó: pixabay.com

A gyümölcsben lévő ritka aminosav, az etionin okozza az ázsiaiak körében közkedvelt durián igen büdös szagát – derítették ki a Müncheni Műszaki Egyetem kutatói.

A duriánt egész Délkelet-Ázsiában fogyasztják. A  gyümölcs húsának igen magas a tápértéke, puha, krémes az állaga és íze kellemesen édes. Nemcsak népszerűségéről, hanem jellegzetes, romlott húsra, rothadó hagymára emlékeztető szagáról is híres, ezért számos ázsiai országban táblák jelzik, hogy fogyasztása tilos a közlekedési járműveken, a liftekben és a szállodákban, és a repülőgépekről is kitiltották.

A müncheni egyetem Leibniz Élelmiszerbiológiai Intézetének tudósai egy korábbi kutatásukban már kimutatták, hogy a gyümölcs igen kellemetlen szaga az etántiol vegyület és származékaiból ered, de nem tudták, hogy miként termeli azt a növény.

Nadine Fischer és Martin Steinhaus legújabb kutatásukban először mutatták ki, hogy az etionin aminosav az előfutára ennek a nagyon kellemetlen szagú vegyületnek. “Amikor a gyümölcs érik, egy növényspecifikus enzim kibocsátja a szagot etioninból. Megfigyeltük, hogy a gyümölcs érésekor nemcsak húsának etionin koncentrációja nő meg, de ugyanekkor nő az etántiol mennyisége is. Ez utóbbi ad magyarázatot arra, hogy az érett duriánnak miért olyan büdös szaga” – idézte az egyetem közleménye Nadine Fischert.

“Nem csak az erős kellemetlen szaga miatt érdekes pontosan tudni, hogy mennyi etionint tartalmaz a gyümölcs. Állatkísérletekben és sejtkultúrák tanulmányozásából az is kiderült, hogy ez az aminosav nem ártalmatlan. Májkárosodásben és májrákban szenvednek azok a patkányok, amelyeknek a szervezetébe nagy mennyiségű aminosav került be táplálékuk által ” – tette hozzá Martin Steinhaus.


Az új tanulmány azt is kimutatta, hogy az etionin alacsony koncentrációjának immunrendszermódosító hatása van – magyarázta. “Ez felveti a kérdést, hogy a gyümölcs fogyasztása káros-e az egészségre. További tanulmányokat kell folytatni ennek kiderítésére” – mondta a kutató.

Hozzátette ugyanakkor, hogy egy 70 kilós embernek egy nap legalább 580 kilogramm etioninban igen gazdag gyümölcspépet kellene elfogyasztania ahhoz, hogy hatása ugyanolyan mérgező legyen, mint az állatkísérletekben.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)