Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megfejthették, hogyan okoz őszülést a stressz

Érdekességek2020. március 14.

Brazil és amerikai kutatók megfejthették, hogyan okoz őszülést a stressz.

 

Egereken végzett vizsgálatok során megfigyelték, hogy az őssejtek, melyek a bőr és a haj színét meghatározzák, intenzív stressz hatására sérülnek: a sötét szőrű egerek hetek alatt teljesen megőszültek – írja a BBC.com.

Fotó: gettyimages.comA kutatók szerint érdemes további kutatásokat végezni ezen a területen, hogy a jövőben olyan hatóanyagot fejleszthessenek ki, mely megakadályozza a haj idősebb korban bekövetkező színveszteségét.

Harmincas éveik közepétől a férfiak és a nők haja is őszülni kezdhet, a szülők hajának változása alapján megjósolható, nagyjából mikor. Bár ez nagyrészt a természetes öregedési folyamatokra és a génekre vezethető vissza, a stressz is kiemelt szerepet játszhat benne.

Eddig azonban nem tudták, pontosan hogyan hat a stressz a hajra.

A Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői, a Sao Pauló-i Egyetem és a Harvard Egyetem tudósai úgy vélték, a hatás a melanocitákhoz, azaz a pigmentet termelő őssejtekhez kapcsolható. Ezek melanint, vagyis sötét színű pigmenteket termelnek, mely a bőr és haj színéért felelős. Miközben az egereken végeztek vizsgálatokat, bizonyítékokra bukkantak, mely a stressz és az őszülés kapcsolatát támasztja alá.

 “Most már biztosan tudjuk, hogy a stressz felelős a haj és a bőr bizonyos változásaiért és tudjuk, hogyan zajlik a folyamat” – mondta Ya-Cieh Hsu, a Harvard tudósa.

A fájdalom hatására az egerekben adrenalin és kortizol szabadul fel, ettől szívük hevesebben dobog, vérnyomásuk megemelkedik, hatással van idegrendszerükre és akut stresszt idéz elő. Ez a folyamat felgyorsítja a melanint termelő őssejtek leépülését.

“Azt tudtam, hogy a stressz ártalmas, de az ártalmas hatások mértéke, amit feltártunk, túl van azon, amit elképzeltem. Csupán néhány nap alatt kimerültek a pigmentregeneráló őssejtek” – mondta Hsu.

Egy másik kísérletben a kutatók megfigyelték, hogy képesek blokkolni ezeket a változásokat, ha az egereknek magas vérnyomást elleni szert adnak.


Amikor összehasonlították a fájdalom miatt szenvedő egerek és más egerek génjeit, azonosítani tudták azt a proteint, mely részt vett a folyamatban, ahogy a stressz károsította az őssejteket. Ha ezt a proteint – a ciklin-dependens kinázt – elfojtották, az szintén megakadályozta a szőrzet elszíneződését.

Ezek az új ismeretek nem jelentenek gyógymódot vagy kezelést az ősz hajra. Az egerek vizsgálatakor tett felfedezésünk csak egy hosszú út eleje, melynek végén az emberek számára alkalmas kezelést találhatunk. Arra azonban rávilágít a kutatás, hogyan hat a stressz a szervezet egyes részeire – mondta Hsu.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)