Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megfigyelés az ünnepek alatt

Érdekességek2023. december 23.

Az ünnep eltérő viszonyaira, fény- és hanghatásaira esetleg másként, furcsán, meglepően reagál a gyermek? Érdemes ezekre odafigyelni, mert lehet, hogy az idegrendszerem még nem érett meg ezekre a hatásokra. Nem baj, van rá megoldás!

Most, hogy a karácsony és az ünnepek alatt együtt van a család, talán jobban lehet figyelni egymásra és észrevenni, ha esetleg olyan viselkedése van a gyermeknek, ami szerintünk nem tipikus. Itt van pár példa, amikre érdemes figyelni.

– A gyermek kényelmetlenül érzi magát erős vagy vibráló fények közelében, pl. a villanófények vagy a diszkógömb hatására. Hosszú ideig tartózkodik a karácsonyfa közelében, és szinte hipnotizálva nézi a fényeket. Egyfajta transzba esik, és nehéz elvonni a figyelmét a fényekről.

– Zavaróan reagál a hangos vagy éles hangokra, pl. a tűzijátékra vagy a petárdákra. Ez a reakció lehet sírás, rettegés vagy szorongás. Esetleg sokat van a keze a fülén, ezzel csillapítva a hangos környezetet. De az is lehet, hogy nagyobb érdeklődéssel közeledik a hanghatásokhoz.

– Lassabban vagy kevésbé intenzíven reagál az ingerekre, pl. egy meglepetésre vagy hirtelen fény- vagy hanghatásra. Az ünnepek alkalmával előfordulhatnak hangos összejövetelek a nagy társasággal. Reakciója változhat, visszahúzódik vagy éppen intenzíven reagál a sokféle hangra.

– A gyermek érzékeny a ruházat vagy a díszek textúrájára, és elkerüli az olyan anyagokat, amelyek zavarhatják. Még az is lehet, hogy kiborul, amikor egy bizonyos ruhadarabot kell viselnie. Kerüli a durva vagy műanyag díszeket, inkább a puha, szövetből készült dekorációkhoz nyúl.

– Határozottan reagál az ételek ízére és textúrájára, esetleg elutasít bizonyos ételeket vagy ételcsoportokat.

– Aktívan meg akarja érinteni a díszeket, hogy megismerje azok textúráját és felépítését.

– Hosszú ideig tartózkodik a feldíszített szobában, majd hirtelen fáradt, ideges vagy nyugtalan lesz. Családi vagy baráti összejövetelkor túlzottan kerüli a társaságot, inkább elvonultan játszik. Ellentétes esetben azt látjuk, hogy folyton ott van körülöttünk, mindenkire felmászik, oda megy, mindenkihez hozzáér.

– Amikor az ünnepi illatok, pl. a fenyő vagy a mézeskalács erősek, a gyermek viselkedése megváltozik. Lehet, hogy nehezebben veszi a levegőt, vagy kerüli az olyan helyeket, ahol az illatok koncentráltan érezhetőek.

– Érzékeny lehet az extrém hőmérsékleti változásokra. A hideg ingerlékenységet vagy feszültséget okozhat számára.

– Az ünnepi menü kiválasztása kihívást jelenthet. Lehet, hogy egyes ételek íze vagy textúrája túl intenzív vagy zavaró lehet a gyereknek.


Fontos megjegyeznem, hogy minden gyermek egyedi, és ezek csak általános példák. Fontos figyelni a gyerek saját reakcióira, és észrevenni azokat a jeleket, amik arra utalhatnak, hogy milyen szenzoros igényekkel rendelkezik. Csak azért, mert észreveszünk valami furát a viselkedésében, az még nem azt jelenti, hogy baj van. De ha úgy érezzük, hogy ez zavaró a gyermeknek és másoknak, akkor célszerű felkeresni a szakembereket, akik felmérés után meg tudják mondani, ha a gyermeknek tényleg van valami éretlensége, és hogy azzal hogyan kellene foglalkozni a jövőben.

Arra szeretnék kérni mindenkit, hogy karácsonykor ne menjen aggodalmas detektív módba, állandóan figyelve, hogy mi lehet a gyermekkel.

Békében és szeretetben töltsük az időnket a családdal. Ha valami érdekeset veszünk észre, akkor feljegyezzük, és ha úgy gondoljuk, felkeressük a szakembereket, hogy megérdeklődjük, mi lehet az. Mindenkinek kellemes és boldog karácsonyt kívánok!

Simon Bence
óvodapedagógus, Longikid (TSMT-belépő) vizsgáló
komplexsensoryfitness@gmail.com
https://f360.hu/tsmt


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.