Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megfigyelés az ünnepek alatt

Érdekességek2023. december 23.

Az ünnep eltérő viszonyaira, fény- és hanghatásaira esetleg másként, furcsán, meglepően reagál a gyermek? Érdemes ezekre odafigyelni, mert lehet, hogy az idegrendszerem még nem érett meg ezekre a hatásokra. Nem baj, van rá megoldás!

Most, hogy a karácsony és az ünnepek alatt együtt van a család, talán jobban lehet figyelni egymásra és észrevenni, ha esetleg olyan viselkedése van a gyermeknek, ami szerintünk nem tipikus. Itt van pár példa, amikre érdemes figyelni.

– A gyermek kényelmetlenül érzi magát erős vagy vibráló fények közelében, pl. a villanófények vagy a diszkógömb hatására. Hosszú ideig tartózkodik a karácsonyfa közelében, és szinte hipnotizálva nézi a fényeket. Egyfajta transzba esik, és nehéz elvonni a figyelmét a fényekről.

– Zavaróan reagál a hangos vagy éles hangokra, pl. a tűzijátékra vagy a petárdákra. Ez a reakció lehet sírás, rettegés vagy szorongás. Esetleg sokat van a keze a fülén, ezzel csillapítva a hangos környezetet. De az is lehet, hogy nagyobb érdeklődéssel közeledik a hanghatásokhoz.

– Lassabban vagy kevésbé intenzíven reagál az ingerekre, pl. egy meglepetésre vagy hirtelen fény- vagy hanghatásra. Az ünnepek alkalmával előfordulhatnak hangos összejövetelek a nagy társasággal. Reakciója változhat, visszahúzódik vagy éppen intenzíven reagál a sokféle hangra.

– A gyermek érzékeny a ruházat vagy a díszek textúrájára, és elkerüli az olyan anyagokat, amelyek zavarhatják. Még az is lehet, hogy kiborul, amikor egy bizonyos ruhadarabot kell viselnie. Kerüli a durva vagy műanyag díszeket, inkább a puha, szövetből készült dekorációkhoz nyúl.

– Határozottan reagál az ételek ízére és textúrájára, esetleg elutasít bizonyos ételeket vagy ételcsoportokat.

– Aktívan meg akarja érinteni a díszeket, hogy megismerje azok textúráját és felépítését.

– Hosszú ideig tartózkodik a feldíszített szobában, majd hirtelen fáradt, ideges vagy nyugtalan lesz. Családi vagy baráti összejövetelkor túlzottan kerüli a társaságot, inkább elvonultan játszik. Ellentétes esetben azt látjuk, hogy folyton ott van körülöttünk, mindenkire felmászik, oda megy, mindenkihez hozzáér.

– Amikor az ünnepi illatok, pl. a fenyő vagy a mézeskalács erősek, a gyermek viselkedése megváltozik. Lehet, hogy nehezebben veszi a levegőt, vagy kerüli az olyan helyeket, ahol az illatok koncentráltan érezhetőek.

– Érzékeny lehet az extrém hőmérsékleti változásokra. A hideg ingerlékenységet vagy feszültséget okozhat számára.

– Az ünnepi menü kiválasztása kihívást jelenthet. Lehet, hogy egyes ételek íze vagy textúrája túl intenzív vagy zavaró lehet a gyereknek.


Fontos megjegyeznem, hogy minden gyermek egyedi, és ezek csak általános példák. Fontos figyelni a gyerek saját reakcióira, és észrevenni azokat a jeleket, amik arra utalhatnak, hogy milyen szenzoros igényekkel rendelkezik. Csak azért, mert észreveszünk valami furát a viselkedésében, az még nem azt jelenti, hogy baj van. De ha úgy érezzük, hogy ez zavaró a gyermeknek és másoknak, akkor célszerű felkeresni a szakembereket, akik felmérés után meg tudják mondani, ha a gyermeknek tényleg van valami éretlensége, és hogy azzal hogyan kellene foglalkozni a jövőben.

Arra szeretnék kérni mindenkit, hogy karácsonykor ne menjen aggodalmas detektív módba, állandóan figyelve, hogy mi lehet a gyermekkel.

Békében és szeretetben töltsük az időnket a családdal. Ha valami érdekeset veszünk észre, akkor feljegyezzük, és ha úgy gondoljuk, felkeressük a szakembereket, hogy megérdeklődjük, mi lehet az. Mindenkinek kellemes és boldog karácsonyt kívánok!

Simon Bence
óvodapedagógus, Longikid (TSMT-belépő) vizsgáló
komplexsensoryfitness@gmail.com
https://f360.hu/tsmt


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.