Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Meggondolatlan fogadalmaink

Érdekességek2023. augusztus 04.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Míg a halál el nem választ. Örökké szeretni foglak. Mindig hűséges leszek hozzád. Sorolhatnám még tovább azokat a fogadalmakat, amelyeket nap mint nap teszünk. Közben úgy gondoljuk, ezzel jót teszünk magunknak és a másiknak, és ettől szeretni fognak bennünket. Vajon meddig tart egy örökre szóló fogadalom?  

Könnyen kimondunk szavakat. Néha túl könnyen is. Nem érezzük át, hogy szavainknak milyen súlya van, milyen mélyen befolyásolhatják életünket. Hányszor mondjuk, hogy „én soha nem fogok...” Nem leszek szerelmes, nem megyek férjhez, stb.

Az „örökké szeretni foglak” fogadalom milyen gyakran is hangzik el szerelmespárok ajkáról. A „szeretni foglak” részével nincs is semmi baj, az „örökre” az, ami meggondolandó. Rengeteg a kapcsolati problémákkal küszködő pár. Leggyakrabban a se vele se nélküle dinamika működik, amikor bár elmenekülnénk a kapcsolatból, mégis úgy érezzük, nem tudunk élni a másik nélkül. Ennek a helyzetnek a hátterében előfordulhat egy örökre szóló fogadalom, amit nagyon régen tettünk valakinek.

Peter Orbán A rejtett valóság című könyve sokat mesél ezekről a fogadalmakról, mintákról. A történet a „A kis Veronika három lámpása” című ezoterikus-fantasztikus meséje köré íródott, és a bennünk élő rejtett világba kalauzol el bennünket. Elmeséli, hogy minden vágy, ami bennünk van, a régmúltból származik. Hisz csak arra vágyhatunk, ami egyszer már a miénk volt a múltban. A kapcsolataink mindig egy régi minta szerint alakulnak, és ez a minta addig folytatódik, míg magunk ki nem alakítunk egy új mintát. De ahhoz, hogy az új minta kialakuljon, ismerni kell a régit. Tehát fel kell derítenünk, tettünk e valaha örökre szóló fogadalmat, vagy egyszerűen „csak” egy fogadalmat, és ha igen, ezt a fogadalmat fel kell oldani.

A fogadalmakkal egyébként sem árt vigyázni. Eljött hozzám egy hölgy, aki gyermekkorában azt a fogadalmat tette, hogy sohasem fog férjhez menni. Ez a régi fogadalom időközben elfelejtődött. Most nem érti, miért nem veszi el senki feleségül. Általában jól alakulnak a kapcsolatai, de amit a házasságkötés szóba kerül, partnerei elmenekülnek.

Egy másik kliens fogadalma az volt, hogy sohasem fog gyermeket szülni, mert nem szeretne olyan anya lenni, mint saját édesanyja volt. Most, 35 éves korában már nagyon szeretne gyermeket, és bár az orvosok szerint nincs akadálya a teherbeesésnek, még sem jön a baba.


A fogadalmak komolyságáról saját történetem is van.

Régebben, életem egy nehezebb időszakában épp kiléptem egy zűrös, és más nehezen fenntartható kapcsolatból. Természetesen úgy éreztem magam, mint a nők többsége egy szakítás után, látni sem akartam férfit a közelemben. Albérletbe költöztem, és kialakítottam saját kis világomat. Amikor berendezkedtem, és elkezdődött új életem a szép kis lakásomban, egy nap kijelentettem, hogy „ide férfi be nem teszi a lábát”. 

Aztán elfeledkeztem a fogadalmamról. Telt múlt az idő, és nem értettem, miért vagyok képtelen az ismerkedésre. Pontosabban ismerkedtem, de a barátság szintjéről egy férfival sem jutottunk tovább. És bizony az ajtónál tovább sem jött senki. Fogadalmam remekül működött. Egészen addig, míg édesanyám fel nem hívta a figyelmemet arra, hogy ideje lenne ezt a fogadalmat feloldani.

Így is történt. Ezután pár nappal megismerkedtem valakivel, akivel kialakult egy „valódi” kapcsolat.

Nos, ennyit a fogadalmainkról. Akár régen tettük, akár mostanában, ezek a fogadalmak működnek. Ha olyan helyzet van az életedben, amiből úgy érzed, hogy nem tudsz kilépni, lehetséges, hogy neked is van egy elfelejtett fogadalmad.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.