Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Meghűltél? Szaunázással a vírusok ellen

Érdekességek2019. október 17.

A szaunázás nem csak a hideg, téli hónapokban jelent élményt és felfrissülést, a thermohatás ősszel is kényezteti a bőrt, javítja a közérzetet, edzi az ereket és még a vírusokat is elűzi. A kellemes és hasznos kikapcsolódási forma.  

Jótékony hatás egészségre, szépségre

Kép: Ulrike Leone / Pixabay A szaunában uralkodó melegre és páratartalomra élénken reagál az egész szervezetünk: a bőrünktől a külső- és belső elválasztású mirigyekig. Ráadásul a forróságban elpusztulnak a kórokozók, így kifejezetten ajánlott például egy kis „gőzölés” a felső légúti, hurutos betegségek esetén vagy éppen influenzajárvány idején – megelőzésképp.

A szauna valóságos csodát tesz a bőrrel is. A forróság hatására legnagyobb szervünk, a bőr anyagcseréje két-háromszorosára fokozódik. A felső hámréteg megduzzad, az elszarusodott bőrsejtek fellazulnak és a zuhany alatt könnyen lemoshatók. Az elhalt szarurétegek eltávolítását megkönnyítheti a dörzs- és masszázsszivacsok használata is. Száraz, hámló bőrrel is érdemes szaunázni, hiszen a hőhatás erősíti a verejtékmirigyeket, ezen keresztül pedig a bőr feszesebb, lágyabb lesz. Pattanások ellen is bevethető ez a módszer, hiszen a melegben megfolyósodik a bőrsejtekben raktározott faggyú, és a felszínre jutva, az izzadtsággal együtt távozik.

- A szaunázás igazi tréning az erek számára is. Amikor ugyanis a forró kabinból kilépve a hideg tus alá állunk, a kitágult véredények villámgyorsan összehúzódnak. A vér ráadásul könnyebben is tud áramlani, hiszen a csökken az érrendszer periférikus ellenállása. – fejti ki dr. Kósa Éva. - A szív egyre keményebben dolgozik, hogy megfeleljen a megnövekedett szükségleteknek. Így tehát a szaunázás éppolyan edzés a szívnek, mint a például futás a lábizmoknak. Ráadásul a felgyorsult keringés a verejtékmirigyeket is arra ösztönzi, hogy felszabadítsák a felgyűlt salakanyagokat, így a méregtelenítés is beindul. Mindezeken felül a feszültség, a stressz oldására is kiváló ez a módszer.


Tanácsok kezdőknek

Aki életében először szaunázik, ne legyen túl merész, nem kell azonnal a legforróbb kabint választania, vagy a legmagasabb padra ülnie. Azt is érdemes eldönteni, ülve vagy fekve szeretné átadni magát a melegnek.

Az átlagos testhőmérséklet a szaunában rövid idő alatt 37 fokról 39 fokra, vagy akár magasabbra emelkedik, az egész testen megjelennek az izzadtságcseppek. Ezt el kell tudni viselni (később még élvezni is lehet), ideális esetben 8-12 percig. Ha azonban csak ennél rövidebb ideig bírja a forróságot, nem ajánlatos erőltetnie, lépjen ki nyugodtan a kabinból.

Ekkor következik a vacogás, amikor érdemes a jó keringés érdekében pár lépést tenni a hűvös levegőn. Ezután jöhet el a hideg zuhany ideje, ami még azon bátraknak is kötelező, akik később a hideg vizű medencében is elmerülnek. Csak a forró és a hideg hatások váltakozása hozza létre az igazi szauna-effektust, az izzadás önmagában nem elegendő. A szaunában eltöltött körök után – optimálisan három kört ajánlott szünetekkel végigcsinálni – feltétlenül muszáj egy kis időt pihenéssel tölteni, hogy a szervezetnek legyen ideje regenerálódni.

A szaunázás alapszabályai


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.