Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megkétszereződött a szorongó fiatalok száma a járvány alatt

Érdekességek2020. december 04.

A fotó illusztráció: unsplash.com

Csaknem megkétszereződött a szorongó fiatal felnőttek száma az új típusú koronavírus okozta világjárvány tavaszi hulláma idején – olvasható a Bristoli Egyetem új tanulmányában.

A kutatók a kilencvenes évek elején született bristoli fiatalokról készülő, nagylétszámú, hosszú távú, átfogó vizsgálat (Bristol’s Children of the 90s) adatait elemezték. Megállapították, hogy a 27-29 évesek körében 13-ról 24 százalékra nőtt a szorongók aránya a tavaszi országos kijárási korlátozások idején, és ez az arány magasabb volt, mint amit a szüleik körében mértek.

Azt találták, hogy a szorongás magas foka fennmaradt júniusban is, amikor a korlátozásokon enyhítettek, ezért talán hasonló helyzetre lehet számítani a téli lezárások idején is.

A bristoli vizsgálatba 1991-92-ben 14 500 várandós nőt vontak be, ettől kezdve majdnem három évtizede gyűjtik az ő és gyerekeik egészségére és életmódjára vonatkozó adatokat. A gyerekek hamarosan betöltik a harmincat.

Az új tanulmányban a kutatók az előző évek adatait összevetették a 2020-ben kétszer kitöltött kérdőívek válaszaival, hogy megismerjék a világjárvány hatásait a mentális egészségre.

A depresszió és/vagy a szorongás fokozott kockázatával a nőknek, az egyedül élőknek, a Covid-19 miatt elszigetelteknek, a korábban létező mentális és testi betegséggel élőknek, valamint a pénzügyi gondokkal küzdőknek kellett szembe nézniük.

Egyes tényezők, köztük az egyedül élés csak a depresszió nagyobb kockázatával függött össze, más tényezők, így a szülőség csak a szorongással volt kapcsolatos.

A kutatók nem találtak fokozott szorongáskockázatot a kulcsterületeken vagy az egészségügyben dolgozók körében. Hasonló eredményeket kaptak több mint 4000 skót résztvevőnél is, ami arra utal, hogy nem csak a bristoliakra voltak igazak a megállapítások.


A kutatók most azt vizsgálják, bizonyos csoportoknál miért jelentkeztek mentális problémák a világjárvány idején, kutatják az aggodalmak szerepét és elemzik az életmódbeli tényezők, köztük az alvás és a testmozgás jelentőségét.

Decemberre tervezik a járvány és az angliai kijárási korlátozások második hulláma hatásainak vizsgálatát. A kutatók a bristoli mellett egy másik, skóciai hosszú távú vizsgálat, a Generation Scotland adatait is elemezték.

A résztvevők csak nagyon kis hányadának volt pozitív a koronavírustesztje az első hullámban, de sokkal nagyobb számban tapasztalták a Covid-19 legalább egy tünetét: a szaglás és ízlelés elvesztését 13 százalék, a makacs köhögést 21 százalék, a lázat 23 százalék. A későbbi ellenanyagtesztek alapján a bristoli résztvevők 4,3 százalékának volt valószínűleg fertőzése.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást.