Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Meglepő tünetek utalhatnak pajzsmirigybetegségre

Érdekességek2026. január 27.

A pajzsmirigy-tudatosság hónapja kapcsán a szemünk egészségére is érdemes odafigyelnünk

Fotó: LunaMed EgészségközpontMagyarországon akár 10 ezer embert érinthetnek a pajzsmirigybetegségekhez társuló szemészeti szövődmények, és évente mintegy 300 ilyen esetet diagnosztizálnak. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködéséhez kapcsolódó szemészeti tünetek igen változatosak lehetnek, így e betegségek felismerése gyakran még az orvosok számára is nehézséget okoz – nem beszélve arról, hogy bizonyos esetekben a szembetegségekhez hormonális eltérések sem társulnak. Január a pajzsmirigy-tudatosság hónapja, ennek apropóján szemünk egészségének megőrzésére hívjuk fel a figyelmet.

A test „belső karmestere” – gyakran így emlegetik a nyakunk elülső részén, az ádámcsutka alatt elhelyezkedő, pillangó alakú szervünket, a pajzsmirigyet, amely meghatározó szerepet játszik a szívműködés, a testhőmérséklet és a szervezet energiaszintjének szabályozásában, ugyanakkor hatással van a hangulatunkra és a figyelmi képességeinkre is.

Ez az a szerv, amelynek egészségére rendszerint mindaddig biztosan nem fordítunk különösebb gondot, amíg valamilyen problémát nem okoz. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködésével élő betegek gyakran küzdenek testsúlyingadozással, fokozott hajhullással, töredező körmökkel, valamint sokszor tapasztalnak fokozott szívdobogásérzést vagy szabálytalan szívverést is. Gyakoriak a pszichés és idegrendszeri panaszok: az érintettek indokolatlan ingerlékenységet, szorongást, hangulatváltozásokat, alulműködés esetén pedig sokszor lehangoltságot és fáradékonyságot élhetnek át.  


A felismerést tovább nehezíti, hogy a tünetek gyakran lassan alakulnak ki, és könnyen összetéveszthetők a stressz vagy a rendszertelen életmód okozta panaszokkal. Még nehezebb a tünetek beazonosítása és megfelelő kezelése akkor, ha a pajzsmirigybetegséghez szemészeti problémák is társulnak.

„A rendszeresen visszatérő „piros szem”, a gyakori könnyezés, a duzzadt, ödémás szemhéjak vagy a nyitottabb, meredtebb tekintet mind-mind utalhat a pajzsmiriggyel kapcsolatba hozható betegségekre. Az az igazság, hogy e szervünk betegségét a szemünk gyakran előbb jelzi, mint bármi más” – magyarázza Dr. Geiszelhardt Balázs szemészorvos, a szemészeti és orvosesztétikai kezelésekkel is foglalkozó LunaMed Egészségközpont egyik alapítója.

Geiszelhardt Balázs azt mondja: Magyarországon évente mintegy 300 új, a pajzsmirigybetegségekkel kapcsolatba hozható szemészeti szövődményt diagnosztizálnak, és ezekkel a problémákkal ma mintegy 10 ezer ember küzd hazánkban.

E szemészeti tünetek sajátossága, hogy sokszor akkor is jelentkezhetnek, ha a vizsgálatok (laborvizsgálatok, ultrahang) nem igazolják a pajzsmirigybetegségek meglétét. „Előfordulhat, hogy valaki 20 évvel ezelőtt volt pajzsmirigybeteg, már a gyógyszeres kezelést is abbahagyta, és egyszer csak megjelennek nála a szemtünetek” – teszi hozzá Geiszelhardt Balázs.

Ha valakit korábban pajzsmirigybetegséggel diagnosztizáltak, akkor fontos, hogy a szemészeti tünetek megjelenésekor mindenképpen forduljon szakemberhez – a betegség ugyanis bizonyos esetekben akár visszafordíthatatlan látásromlást is okozhat. A súlyos szövődmények közé tartozik a kettőslátás, amely kancsalsággal járhat együtt – ez sok esetben akár gyógyszeres (szteroidos) kezeléssel is gyógyítható, de van, amikor már csak a műtét jelent megoldást.

A kozmetikai eltérések – meredtebb tekintet vagy kidülledt szem – sokszor spontán is rendeződnek, de ma már sokféle esztétikai kezelés (pl. szemhéjkorrekció) áll a páciensek rendelkezésére” – teszi hozzá Geiszelhardt Balázs szemészorvos.

A szemtünetek egyébként az esetek többségében maguktól is enyhülhetnek, illetve néhány életmódbeli változtatással a betegek is sokat segíthetnek az egészségükért. A dohányzás abbahagyása minden esetben kiemelten fontos, háziorvos és endokrinológus bevonásával ugyanakkor szükség van a pajzsmirigyhormonok szintjének rendezésére. Az esetek többségében az antioxidánsok, valamint a szelén szedése is segíthet a tünetek mérséklésében.

A pajzsmirigybetegeknek számtalan igen kellemetlen, az életminőségüket rontó tünettel – pl. hangulatingadozás, fáradékonyság – kell megküzdeniük, éppen ezért fontos, hogy a nem feltétlenül súlyos, de meglehetősen kellemetlen szemtünetek megjelenését a páciensek és az orvosok egyaránt komolyan vegyék. A műkönny, orvos által felírt szemcsepp, napszemüveg használata, esetleg a szemhéjduzzanat mérséklése érdekében a felpolcolt párnákon való alvás mind-mind hozzájárulhatnak a betegek diszkomfortérzetének csökkenéséhez” – teszi hozzá Geiszelhardt Balázs.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Generációk régen és ma

2026. január 16.

Nyilvánvaló, hogy az egyes generációk, korcsoportok közötti eltérés alapvetően befolyásolhatja az egyén gondolkodásmódját, értékeit, viselkedését és társas interakcióit.

Az ember történetekben létezik, minimum két értelemben. Az egyik a saját élettörténete, az általa megélt események egymásba fonódása, a másik meg a történelmi korszak, vagy akár korszakok, melyben ezt az élettörténetet megéli. (A harmadik vonatkozás pedig az irodalom, a film vagy a sajtó által közvetített történetek lennének, de ez egy másik írás tárgya lehetne.)

A generáció fogalma egy adott időszakban született és hasonló tapasztalatokkal rendelkező emberek csoportját jelenti.

Nem mellesleg, a klasszikus társadalomtudományi megközelítés szerint a fogalom értelmezhető „emberöltőként” is, vagyis azon időtartamként, amíg egy generáció felnő és birtokba veszi a világát, ez általában úgy 25-30 év. Vagyis, ha ennél nagyobb a korkülönbség két ember között, akkor biztosan más generációhoz tartoznak, ennél kevesebbnél viszont már nem biztos, hogy létezik a nemzedéki különbség, de persze akár létezhet is. (Miközben számos párkapcsolat szól arról, hogy akár húsz év különbség sem jelent szakadékot a felek között, hisz akkor nem működne a kapcsolat. De ugyanez igaz lehet egy munkahelyen, az együtt dolgozó kollégák együttműködésére is.)

A meggyőzés pszichológiája

2026. január 16.

A meggyőzés mindig a másik nézetének, véleményének, attitűdjének a megváltoztatására irányul, és ehhez gyakran veszi igénybe a disszonancia kiváltásának eszközét. Tipikus példája ennek az a fajta reklám, amikor meglévő termékekről („hagyományos mosópor”) állítják, hogy nem az a legjobb, hisz már kapható a még jobb, így a fogyasztóban, aki a meglévő terméket vásárolta annak tudatában, hogy az a legjobb, disszonanciát keltenek. Ez pedig az újabb termék vásárlásával oldandó fel, már ha egyáltalán hiszünk a reklámnak.

A meggyőzés kulcsmozzanata ugyanis a hitelesség, és részben a kognitív disszonancia redukciójával is ezt igyekezzük elérni. A meggyőzésre irányuló kommunikációban a hitelesség forrása lehet a helyzet (például valaki eskü alatt vall), a személy (közismerten szavahihető),  a személy mögötti intézmény (az egyház/szakmai szervezet/állam álláspontját képviseli) vagy a kommunikáció kongruenciája, azaz összhangja, amikor az üzenet tartalma sem önellentmondásos, vagyis logikusan épül fel, miközben a különböző verbális és nonverbális csatornák is harmóniában vannak egymással. Azaz a kérdés az, racionálisan követhető-e az érvelés, és alátámasztják-e gesztusaink, testbeszédünk, mert ezek összhangja teszi hitelessé megnyilvánulásainkat.

Mi a zoonózis?

2026. január 15.

Az állatról emberre terjedő megbetegedéseket összefoglalóan zoonózisoknak nevezzük. Aki állatot tart, annak számolnia kell annak veszélyével, hogy kis kedvencétől – jelen esetben kutyájától, macskájától – esetleg „elkap valamit”. Azonban semmiképp sem kell kétségbe esni, fontos a betegség megelőzése, felismerése és kezelése.

Veszettség

Az egyik, talán legismertebb zoonózis a veszettség.
Hazánkban jogszabály határozza meg az állatok veszettség elleni oltásának rendjét. A kutyák évi egyszeri veszettség oltása kötelező, macskák esetében nincs ilyen jellegű jogi szabályozás, azonban a szabadban is járó macska veszettség elleni oltása éves szinten indokolt.
A betegséget egy vírus – Rabies – okozza, főképp a fertőzött állat nyálával, harapásával terjed.
A fertőzés és az első tünetek megjelenése közötti időszak alatt a kutya viselkedése megváltozhat. Kedvencünk hirtelen félénkké, ingerlékennyé vagy rendkívül agresszívvé válhat, majd túlzott nyálzása figyelhető meg. A betegség mielőbbi felismerése kulcsfontosságú, s így a végkimenetele visszafordítható.
A vadon élő állatoknak, veszettség elleni oltási program keretében, évente kétszer, tavasszal és ősszel veszettség elleni vakcinát tartalmazó csalétkeket helyeznek ki.

Férgesség

A kutya férgesség egy olyan állapot, amelyben a kutya szervezetében különböző bélférgek telepedhetnek meg és szaporodhatnak el. Ezek a paraziták szinte bármely életkorú és méretű kutyát megtámadhatnak, legyen szó kölyökkutyáról vagy idős, jól tartott házikedvencről. A férgek elsősorban a bélrendszerben élnek, de egyes fajok más szervekbe is eljuthatnak. A férgesség nem csupán egy „koszos” kutya betegsége – akár a legjobban gondozott, rendszeresen állatorvoshoz hordott eb is elkaphatja. Ezért is olyan fontos a megelőzés, az időszakos szűrés és az azonnali kezelés. A kutya szervezetében levő féregpeték az állat simogatásával, székletének érintésével a testünkbe kerülhetnek, ezzel mi is megfertőződhetünk. Féreg fertőzés a macskákat is érinti, különösen a kijárós, de a benti cicák féregtelenítése is rendszeresen javasolt. Megelőzésénél fontos a rendszeres féreghajtás, valamint kis kedvencünkkel történt érintkezést követően az alapos kézmosás.