Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megoldások a rossz lehelet ellen

Érdekességek2020. április 30.

Fotó: gettyimages.com

Sokakat érint a kellemetlen szájszag, ami sajnos olyan tabutémának számít, hogy az érintettek gyakran még beszélni sem mernek róla az orvosuknak. De mit tehetünk ellene? Íme néhány tudnivaló és jó tanács ahhoz, hogy megszabaduljunk tőle.

Ébredéskor, ha érezzük a rossz leheletet, annak fő oka az elégtelen nyáltermelődés, a szájszárazság lehet. Mialatt alszunk, a száj nyálkahártyája kiszáradhat, amikor is a baktériumok felgyülemlenek. Hiszen ilyenkor „lustálkodik” a nyál, és nem fejti ki jótékony, tisztító hatását. Mindamellett elég akár egy pohár víz is reggel, hogy ez a kellemetlenség megszűnjön.

De ha fennáll ez a probléma napközben is, és netán észrevesszük, hogy akihez beszélünk, kezd távolabb helyezkedni tőlünk… Nos, akkor ez annak a jele, hogy halitosisban szenvedünk, mely elnevezés a tartósan rossz szájszagot fedi. Gyakori probléma, viszont kínos, és mindenképp zavarhatja a kapcsolatot a környezettel. Ha mi is tudni akarjuk, hogy mennyire problémás a leheletünk, egy tipp az eldöntéséhez: nyaljuk meg a csuklónk belsejét, és a bőr megmutatja, van-e gond a leheletünkkel.

A halitosis okai

• A rossz szájszag miatt a „vádlottak padján” első helyen a szájbaktériumok „ülnek”, melyek megtelepednek a fogak közé beszorult, bomló ételmaradékokon, és rossz szagú, illékony, kéntartalmú anyagokat szabadítanak fel. Ha az ételmaradékokat nem tökéletesen távolítják el a fogak és az íny közül, azok lepedéket (plakkot) képeznek a fogakon. A plakkok által a baktériumok szaporodnak, és a kellemetlen szájszag roszszabbodik.
• Amikor pedig beülünk a fogorvosi székbe, a doktor is megerősíti, hogy a „vádlott” a szánkban van, de bővíti az okok körét: egy kezeletlen, szuvas fog, fogkövesedés, ínygyulladás vagy fog ágybetegség is lehet a „bűnös”.
• Ritkábban a rossz lehelet visszavezethető olyan okokra is, mint a torok-, mandula- vagy arcüreggyulladás, illetve emésztési probléma: reflux, amikor a gyomor savas tartalma visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ennek gyanúja esetén a fog orvos elirányít a kezelőorvosunkhoz vagy egy specialistához az ilyen jellegű okok megszüntetésére.
• Emellett egyes gyógyszerek, pl. nyugtatók, antidepresszánsok, szájszárazságot
vonnak maguk után, ami szintén felelős lehet a rossz leheletért
.
• Végezetül van még egy ok, amely a táplálkozásunkkal, illetve rossz szokásainkkal
függ össze. Ez pedig akkor áll elő, ha sok fokhagymát, hagymát vagy erős fűszert tartalmazó ételt fogyasztunk, ami – szerencsére múló – kellemetlen szájszagot okoz, akárcsak az alkohol. Az erős dohányosoknál azonban állandóan fennáll ez a probléma.


Fotó: 123rf.comHogyan szabaduljunk meg tőle?
A legjobb megoldás mindenekelőtt a tökéletes száj- és foghigiénia következetes betartása. Ennek alappillére a megfelelő fogmosás, legalább 2 percen keresztül, kétszer naponta, reggeli és vacsora után. Amikor pedig fogkefét választunk, döntsünk puha vagy középkemény sörtéjű, kis fejű, lekerekített végű fogkefe mellett, hogy tisztításkor hozzáférjünk minden fogfelülethez és a fogak közti legszűkebb zónákhoz is. Kis fejű fogkefével a leghátul lévő fogak sem maradhatnak ki, így összességében minden helyet elérhetünk, ahol a baktériumok megbújhatnak.

Ideális esetben a fogmosást este fogköztisztító kefe használatával fejezzük be a fogak közé beékelődött, legkisebb ételmaradékok tökéletes eltávolítása érdekében. A baktériumok a nyelven is megtelepedhetnek. Ezért a nyelvkaparó szájápolási eszköz gyengéden történő használata is tanácsos.

A szájvizek is hatékonynak bizonyulnak a rossz lehelet elleni harcban. De jobb, ha megbeszéljük a fogorvosunkkal, mikor melyiket használjuk. Tanácsos az időleges alkalmazás, nehogy a gyakori szájvízhasználat megzavarja a száj ökoszisztémáját.

Kiemelhető azonban, hogy a rossz szájszag elleni harc leglényegesebb pontja a rendszeres fogorvosi ellenőrzés, fogkő-eltávolítás, emellett pedig a dentálhigiénikus tanácsainak megfogadása.

Időleges segítség segíthet a szájszag elleni szájspray, a cukormentes rágógumi vagy a leheletfrissítő (pl. menta) pasztilla. A rágógumi külön előnye, hogy serkenti a nyálelválasztást. Ezek a megoldások elfedik a szájszagot, igaz, csak időlegesen.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.