Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megölik a bélbaktériumokat a gyorsételek

Érdekességek2019. július 10.

Fotó: 123rf.com

A gyorséttermi ételeken alapuló egyhangú táplálkozás megöli az elhízás, a szívbetegségek, a cukorbaj és a rák ellen óvó bélbaktériumokat. Ez derült ki egy kutatásból, mely összefüggést fedezett fel a jótékony baktériumok, az étrend és az általános egészségi állapot között.

A rozsdás ételek megölik azokat az baktériumokat, amelyek megvédik az elhízást, a szívbetegséget és a rákot, tanulmányi találatokat. A jó baktériumok, a táplálkozás és az általános egészségi állapot közötti erős kapcsolat a kutatók felfedezése után a McDonald’s ételeit 10 napig egyenesen

Az emberi bélrendszer baktériumai

Az emberi bélrendszer mintegy 3500 különböző mikrobafajt tartalmaz, ezek együttes súlya nagyjából 1,3 kilogramm. A kutatók úgy vélik, az egyhangú, kevés, erősen feldolgozott fogáson alapuló táplálkozás miatt elpusztulhat a gyomorbaktériumok több mint egyharmada – idézte a The Daily TelegraphTim Spector, a londoni King’s College epidemiológus professzora napokban megjelenő könyvét, a The Diet Mytht.

A felfedezés megmagyarázhatja, miért híznak egyesek, míg mások nem, pedig nagyjából azonos mennyiségű zsírt, cukrot, fehérjét és szénhidrátot fogyasztanak.


10 nap alatt mínusz 1300 baktériumfaj

A kutatás vezetőjének egyetemista fia, Tom tíz napig csak a McDonald’s hamburgereit, sült burgonyáját, csirkefalatjait ette, és kólát ivott hozzá. A teszt előtt mintegy 3500 bélbaktériuma volt, közülük az úgynevezett Firmicutes törzs dominált. A gyorsétrenddel gyorsan elvesztett 1300 baktériumfajt, ekkor már a Bacteriodetes törzs dominálta a baktériumflórát. Arra következtettek, hogy az egyhangú, egészségtelen ételek végeztek velük.

Megváltozott anyagcsere

A bélflóra fontos szerepet játszik a káros mikrobák távol tartásában és az anyagcsere szabályozásában: emésztő enzimeket, A- és K-vitamint termelnek, ezek fontos ásványok – többek között kalcium és vas – felszívódását segítik elő.

A baktériumok kiegyensúlyozatlan összetételét összefüggésbe hozták a bélgyulladás fokozott kockázatával, más kutatás szerint az autizmus kapcsolatos lehet a bélbaktériumok kisebb aktivitásával.

Fontos a változatos étrend

– Valószínűleg a bélbaktériumok összetételének változása okolható az elhízásos esetek többségéért és az általa okozott cukorbetegségért, rákért és szívbetegségért – mutatott rá Spector. Hozzátette, hogy az egészséges étrend szempontjából a zsírok és a cukor kerülése kevésbé fontos, mint az, hogy a lehető legváltozatosabb és leginkább természetes ételeket fogyassza az ember.

Elmondta, hogy 15 ezer éve mintegy 150 féle alapanyagot evett az ember rendszeresen, ma azonban a többség kevesebb mint 20 félét fogyaszt, amelyek közül sok – vagy akár az összes – erősen feldolgozott fogás, ezek legtöbbször csak négy nyersanyagra épülnek: kukoricára, szójára, búzára vagy húsra.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.