Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megőrzik a fagyasztott élelmiszerek a vitaminokat?

Érdekességek2019. október 18.

Azt már az óvodában megtanultuk, hogy a legtöbb vitamin a zöldségekben és a gyümölcsökben van. Vajon igaz ez a gyorsfagyasztott zöldségekre is?

Fotó: 123rf.comAz egészséges táplálkozás elveinél olyan szempontokat kell figyelembe venni, mint az alapanyagok, az ételkészítési módok változatossága, a szélsőségektől való tartózkodás, kiegyensúlyozott makro- és mikrotápanyag-bevitel. 

Az emberi szervezet nem képes vitaminokat előállítani, ezért azokat külső forrásokból kell beszereznünk. A legtermészetesebb forrás a komplett összetételű táplálkozás, amely megfelelő arányban tartalmaz állati és növényi eredetű élelmiszereket. 

Mi a helyzet a fagyasztott ételekkel?

Még ma is sokan gondolják úgy, hogy a gyorsfagyasztott zöldségek és gyümölcsök nagyon kevés vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. Ezzel szemben az igazság az, hogy a fagyasztva tartósított élelmiszerek nemcsak megőrzik tápanyagtartalmukat és természetes állagukat, de sokáig eltarthatók, szezontól függetlenül bármikor elérhetők, és percek alatt elkészíthetők.

Az ízük pedig pont ugyanolyan finom, mint a friss zöldségeké, gyümölcsöké. Arról nem is beszélve, hogy nagyon komoly minőségbiztosítási szűrőn kell átesniük, mielőtt forgalomba kerülnének. A háziasszonyok jelentős időt és fáradságot spórolhatnak meg, ha ezeket a termékeket választják, hiszen már eleve felhasználásra alkalmas állapotban kerülnek hozzájuk a boltok polcairól. Nincs szükség órákig tartó zöldségtisztításra, borsófejtésre, áztatásra, azonnal elkészíthetők belőlük a finomabbnál finomabb ételek.

A gyorsfagyasztott élelmiszerekből ma már gyakorlatilag ugyanolyan a kínálat, mint a friss árukból a piacon. Az is fontos szempont, hogy a gyorsfagyasztott zöldségekkel télen-nyáron táplálhatjuk szervezetünket ásványi anyagokkal, vitaminokkal, rostokkal. 


Fotó: pixabay.comA gyorsfagyasztással történő tartósítás teljesen vegyszermentes, az eljárás során semmilyen adalékanyag nem kerül a tiszta alapanyaghoz.

Technológia 

A gyorsfagyasztással történő tartósításnak az a lényege, hogy az élelmiszer-ipari alapanyagokat a lehető legrövidebb idő – zöldségek, gyümölcsök esetében ez néhány perc – alatt kell lefagyasztani mínusz 18–22 °C-ra. Ennek következtében az élelmiszereket alkotó nagy mennyiségű víz (ez a zöldségek esetében 60–90%) apró jégkristályok formájában fagy meg, így a felengedéskor nem roncsolódik a sejtfal.

Az apró jégkristályoknak köszönhetjük azt is, hogy a gyorsfagyasztás után kiengedett termék nem ereszt túl sok levet, megőrzi az alapanyag eredeti alakját, színét, hasznos anyagait, vitaminjait, még az illatát is. Ez többek között annak is köszönhető, hogy ezen a hőmérsékleten gyakorlatilag megáll az ételek romlását okozó mikroorganizmusok tevékenysége.

Gyorsaság

A fagyasztott zöldségek és gyümölcsök a betakarítást követően órákon belül feldolgozásra kerülnek. Mivel a fagyasztási folyamat során csak csekély mértékű tápanyagveszteséget szenvednek el, megőrzik magas vitamin- és ásványianyag-tartalmukat. Ellentétben, a friss zöldségek, gyümölcsök sokszor csak napok, hetek alatt jutnak el az étkezőasztalunkra, és a szállítás, raktározás ideje alatt szép lassan elveszítik vitamin- és ásványianyag-összetevőjüket. A friss puhahúsú gyümölcsök és zöld színű zöldségek, szobahőmérsékleten való tárolás esetén, C-vitamin-tartalmuk 15%-át is elveszthetik naponta.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.