Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megúszhatjuk a fogorvosnál a fájdalmat

Érdekességek2023. január 12.

Fotó: 123rf.com

A fogorvosi fúró hangja szorongást válthat ki bennünk, és egyes kutatások szerint a kezelés közben az ősi túlélési ösztöneink kapcsolnak be. A legtöbben szégyelljük, hogy félünk a fogorvostól, pedig van megoldás, amellyel úrrá lehetünk a rettegésen, és megmenekülhetünk a fájdalomtól.

Maguk a fogorvosok sem tudják mindig fesztelenül kezelni, ha ők kerülnek a pácienseik helyébe. Ez a félelem, szorongás egy természetes emberi reakció, amelynek több oka is lehet, azonban a feloldásukra is van megoldás. Karácsonyi Heni, a Lacalut dentálhigiénikusa minden félelmünkre tud megoldást.

Természetes, hogy félünk

Annak, hogy nem szívesen engedjük a szánkba a fogorvos éles, szúrós vagy hegyes eszközeit, egyszerű biológiai okai is vannak. A szánk ugyanis a testünk egyik legsebezhetőbb része, amivel a legalapvetőbb szükségleteinket elégítjük ki, azaz a légzést, ivást és evést végezzük vele. „A fogorvosok számára teljesen természetes, hogy a páciens fél. Emiatt ne szégyenkezzünk, bátran mondjuk el az érzéseinket és engedjük, hogy a szakértő segíteni tudjon” – mondta Karácsonyi Heni.

Kontrollmánia és tehetetlenség

A fogorvosi székben kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetünk, előfordulhat az ismeretlentől való szorongás is.  Ráadásul ezek az érzések felerősödhetnek azokban, akik az élet minden területén szeretik ellenőrzés alatt tartani a dolgokat. A szakértő ezért azt javasolja, hogy bátran tegyük fel a kérdéseinket az orvosunknak a kezelés lépéseiről, mert minél több információval rendelkezünk, annál nyugodtabban viseljük majd a beavatkozásokat. Ha tisztába kerülünk azzal kapcsolatban, hogy mi vár ránk, a beavatkozás maga is sokkal kevésbé lesz félelmetes.

Félős szülőnek félős a gyereke

Mint minden ilyen, a fogorvostól való félelem is visszavezethető a gyermekkorunkra. A rettegéshez azonban nincs szükségünk rossz élményekre és tapasztalatokra, bőven elegendő, ha a szüleinken azt látjuk, hogy félnek, tartanak a fogászati kezelésektől. Ezt a szociális mintát nagyon könnyen átvesszük, hiszen a veszélyes helyzetek elkerülése ösztönös folyamat. A szakértő ezért azt javasolja, hogy vigyük magunkkal a gyermekeinket a saját kezeléseinkre is, hogy amikor náluk lesz szükséges a szűrés, illetve a beavatkozás, akkor már ismerős és biztonságos közegbe térjen vissza.

Jobban félünk, mint amennyire fáj 

A fogorvostól való félelem egyik legelterjedtebb oka a fájdalom, ami szintén ösztönös, viszont a legkevésbé indokolt. Az érzéstelenítésre használt korszerű módszerekkel a páciensek többsége alig érez fájdalmat. „Ha nem járunk gyakran fogorvoshoz, azt sem vesszük észre, hogyan fejlődik az orvostudomány, és hogyan lesz egyre fájdalommentesebb a fogászati beavatkozás. Ráadásul, ha fájdalom nélkül érkezünk a fogorvoshoz, nagy a valószínűsége annak is, hogy fájdalom nélkül távozunk. Ezért javasoljuk a rendszeres, fél éves szűrővizsgálatot, ahol még csírájában meg tudjuk oldani a legkisebb problémákat is” – tette hozzá a szakértő.


Fotó: 123rf.com

Szégyelljük, hogy szuvas a fogunk 

A szakértő tapasztalatai alapján a legtöbb beteg – amellett, hogy fél – azt is szégyelli, hogy fogszuvasodással vagy más problémával küzd. “Az, hogy valakinek szuvas a foga vagy ínygyulladással küzd, nem egyenlő az ápolatlansággal. A probléma oka lehet akár egy a számunkra nem megfelelő fogkefe vagy fogkrém használata, esetleg a rossz tisztítási technika is. Ne felejtsük el, hogy minden fogsor más, ezért a fogápolással kapcsolatban mindig kérjünk tanácsokat az orvosunktól, aki a mi problémáinkra egyénre szabottan ajánl majd megfelelő eszközöket és módszereket” – tette hozzá Karácsonyi Heni, dentálhigiénikus.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Melanóma – Az ABCDE szabályon kívül fontos a rút kiskacsa jel

2025. május 28.

Fontos beszélni a melanóma korai felismerésének jelentőségéről, ami jelentősen növeli a gyógyulás esélyét. Ennek kapcsán dr. Karászi Viktória, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza nem csak az ismert ABCDE kritériumrendszerre hívja fel a figyelmet, de az úgynevezett rút kiskacsa szabályra is. Ennek értelmében minden olyan jelre, tünetre fel kell figyelni, ami megkülönbözteti az adott bőrképletet az anyajegyek többségétől.

A korai felismerés kulcsa az ABCDE szabály

A melanóma és minden egyéb bőrdaganat gyógyításának egyik kulcskérdése a korai felismerés, hiszen az idejében történő sebészi eltávolítás általában teljes gyógyulást eredményez. Minden változást, gyanús jelet bőrgyógyásszal ajánlatos ellenőriztetni, és sok anyajegy esetén érdemes teljes testtérképes anyajegyszűrésen is részt venni. Emellett segítségünkre lehet az ún. ABCDE kritérium rendszer is, amely abban segít, hogy az önvizsgálatok során milyen változásokra kell felfigyelni és megmutatni azokat az orvosnak.


A = aszimmetria


Ha a bőrképlet, az anyajegy formája nem szimmetrikus kör vagy ovális alakú, az már gyanús jel lehet.


B = border (határ, szegély)


Érdemes orvoshoz fordulni, ha megváltozik az anyajegy formája, szegélye elmosódik vagy éppen ellenkezőleg, kifejezetten éles határral különül el a bőrtől, esetleg a szélek mentén nyúlványok keletkeznek.


C = color (szín)


Fel kell figyelni az anyajegyek színének megváltozására, ha sötétedik vagy világosodik egy anyajegy. Feltűnhet a részben vagy egészében több színt (fekete, barna, kék, rózsaszín, fehér) tartalmazó anyajegy, vagy ha világos udvar alakul ki az anyajegy körül.


D = diameter (átmérő)


Alapvetően a fél centiméternél nagyobb anyajegyek magukban hordozzák a veszélyt, de orvoshoz kell fordulni, ha az anyajegy növekedésnek indul.


E = evolving (fejlődés, alakulás)


Gyakorlatilag bármilyen jellegű átalakulása az anyajegynek felkeltheti a gyanút, a fentieken kívül például, ha egy korábban lapos anyajegy előemelkedővé válik vagy, ha viszketni vagy vérezni, váladékozni kezd. Ilyenkor mindenképpen bőrgyógyásszal kell ellenőriztetni.

Rút kiskacsa: minden gyanús, ami különböző

Az ABCD szabályt 1985-ben alkották meg, majd 2004-ben bővült ki az ellenőrző lista ABCDE leírássá. Ehhez társult később a „rút kiskacsa” jel, amely a különbözőségre épít. A megfigyelések szerint ugyanis egy-egy személy egészséges anyajegyei mind színükben, mind méretükben, formájukban hasonlítanak egymásra, akkor is, ha kissé szabálytalanok. Ami nem igazodik a többihez, az gyanús lehet még az önvizsgálatok során is. Ezzel válhat teljessé a lista. Az angol éppen ezért az „ugly duckling” jelenséget gyakran „funny looking”-nak (furcsa kinézetű) is nevezik, így az F kezdőbetű illeszkedhet az ABC-s megnevezés végére.

A beszéd is számít: új bizonyíték a maszkok hatékonyságára

2025. május 27.



Újabb tudományos bizonyíték erősíti meg, hogy a maszkviselés a hétköznapi, normál beszélgetések során is hatékony eszköz a légúti fertőzések terjedésének visszaszorításában. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem közös kutatásának eredményei egy rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg. 

A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem együttműködésében megvalósult kutatás arra kereste a választ, hogy pontosan milyen méretű és mennyiségű részecskék jutnak a levegőbe beszéd közben, és hogyan szűrik ki ezeket a különböző típusú arcmaszkok. A kutatók ezzel a környezeti fizika, az aeroszol- és az orvostudomány legfrissebb eredményeit ötvözték. Külön érdekesség, hogy a munkában középiskolás diákok is aktívan részt vettek, és jelentős szerepet vállaltak a kísérletek lebonyolításában és az adatok elemzésében. 

A kutatók 28 egészséges önkéntest vizsgáltak egy speciálisan kialakított, zárt mérőkabinban, nagyfelbontású részecskespektrométer segítségével. A résztvevők maszkkal és maszk nélkül is beszéltek, miközben a kilélegzett részecskéket mérték. 
Az eredmények szerint a kilélegzett szubmikronos (10-6 m alatti) részecskék méreteloszlása mindenkinél hasonló mintázatot követ, de a kibocsátott mennyiség egyénenként hatalmas különbségeket mutatott – akár százszoros eltérések is előfordultak. A beszéd hangereje nagymértékben befolyásolja a kibocsátott részecskék számát – minél hangosabb valaki, annál több részecske kerül a levegőbe.

A kutatás három népszerű maszkot vizsgált: FFP2, sebészeti, illetve kétszövetes pamutmaszkokat.  

Az eredmények alapján: 
•    Az FFP2 és sebészeti maszkok valós használat során is kiválóan szűrték még a legkisebb (egy mikrométernél is kisebb) részecskéket is, átlagosan 80%-os hatékonysággal. 
•    A textilmaszkok ezzel szemben csak 50–60%-os hatékonyságot értek el, és ez nagyban függött attól is, mennyire jól illeszkedett a maszk az arcra.

Fáradtság elleni tippek

2025. május 27.

A krónikus fáradtság, kimerültség elkerülhető. Íme, néhány tipp a gyors regenerálódáshoz, korábbi erőnlétünk visszanyeréséhez.

Az 5 tippet tartalmazó, alábbi regenerálódási terv lehetővé teheti, hogy akár egy hónapon belül visszanyerjük jó erőnlétünket, vitalitásunkat.

1. Vegyük számba a fáradtság okait!

Szokványosnak tűnhet, mégis elengedhetetlen, hogy amikor fáradtak vagyunk, először tegyük fel magunknak a kérdést, mi válthatta azt ki. A kimerültség azt jelenti, hogy túlléptük a határainkat, nem hallgattunk szervezetünk szavára. Tanácsolható, hogy szánjunk időt „helyzetfelmérés” készítésére. Ebből a gyors és egyszerű mozzanatból tudatosság bontakozhat ki, amely a változáshoz vezet.

2. Sportoljunk, ha fáradtak vagyunk!



Ritkán gondolunk a sportra, amikor fáradtnak, kimerültnek érezzük magunkat. Pedig a sportolás nagyszerű módja az energikusság visszanyerésének. Az izmok erősítésével a fizikai aktivitás megemeli a fáradékonysági küszöböt, amellett segíti a jobb alvást. Kulcsszavak: a sport szeretete, a rendszeresség és a progresszivitás.