Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megúszhatjuk a fogorvosnál a fájdalmat

Érdekességek2023. január 12.

Fotó: 123rf.com

A fogorvosi fúró hangja szorongást válthat ki bennünk, és egyes kutatások szerint a kezelés közben az ősi túlélési ösztöneink kapcsolnak be. A legtöbben szégyelljük, hogy félünk a fogorvostól, pedig van megoldás, amellyel úrrá lehetünk a rettegésen, és megmenekülhetünk a fájdalomtól.

Maguk a fogorvosok sem tudják mindig fesztelenül kezelni, ha ők kerülnek a pácienseik helyébe. Ez a félelem, szorongás egy természetes emberi reakció, amelynek több oka is lehet, azonban a feloldásukra is van megoldás. Karácsonyi Heni, a Lacalut dentálhigiénikusa minden félelmünkre tud megoldást.

Természetes, hogy félünk

Annak, hogy nem szívesen engedjük a szánkba a fogorvos éles, szúrós vagy hegyes eszközeit, egyszerű biológiai okai is vannak. A szánk ugyanis a testünk egyik legsebezhetőbb része, amivel a legalapvetőbb szükségleteinket elégítjük ki, azaz a légzést, ivást és evést végezzük vele. „A fogorvosok számára teljesen természetes, hogy a páciens fél. Emiatt ne szégyenkezzünk, bátran mondjuk el az érzéseinket és engedjük, hogy a szakértő segíteni tudjon” – mondta Karácsonyi Heni.

Kontrollmánia és tehetetlenség

A fogorvosi székben kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetünk, előfordulhat az ismeretlentől való szorongás is.  Ráadásul ezek az érzések felerősödhetnek azokban, akik az élet minden területén szeretik ellenőrzés alatt tartani a dolgokat. A szakértő ezért azt javasolja, hogy bátran tegyük fel a kérdéseinket az orvosunknak a kezelés lépéseiről, mert minél több információval rendelkezünk, annál nyugodtabban viseljük majd a beavatkozásokat. Ha tisztába kerülünk azzal kapcsolatban, hogy mi vár ránk, a beavatkozás maga is sokkal kevésbé lesz félelmetes.

Félős szülőnek félős a gyereke

Mint minden ilyen, a fogorvostól való félelem is visszavezethető a gyermekkorunkra. A rettegéshez azonban nincs szükségünk rossz élményekre és tapasztalatokra, bőven elegendő, ha a szüleinken azt látjuk, hogy félnek, tartanak a fogászati kezelésektől. Ezt a szociális mintát nagyon könnyen átvesszük, hiszen a veszélyes helyzetek elkerülése ösztönös folyamat. A szakértő ezért azt javasolja, hogy vigyük magunkkal a gyermekeinket a saját kezeléseinkre is, hogy amikor náluk lesz szükséges a szűrés, illetve a beavatkozás, akkor már ismerős és biztonságos közegbe térjen vissza.

Jobban félünk, mint amennyire fáj 

A fogorvostól való félelem egyik legelterjedtebb oka a fájdalom, ami szintén ösztönös, viszont a legkevésbé indokolt. Az érzéstelenítésre használt korszerű módszerekkel a páciensek többsége alig érez fájdalmat. „Ha nem járunk gyakran fogorvoshoz, azt sem vesszük észre, hogyan fejlődik az orvostudomány, és hogyan lesz egyre fájdalommentesebb a fogászati beavatkozás. Ráadásul, ha fájdalom nélkül érkezünk a fogorvoshoz, nagy a valószínűsége annak is, hogy fájdalom nélkül távozunk. Ezért javasoljuk a rendszeres, fél éves szűrővizsgálatot, ahol még csírájában meg tudjuk oldani a legkisebb problémákat is” – tette hozzá a szakértő.


Fotó: 123rf.com

Szégyelljük, hogy szuvas a fogunk 

A szakértő tapasztalatai alapján a legtöbb beteg – amellett, hogy fél – azt is szégyelli, hogy fogszuvasodással vagy más problémával küzd. “Az, hogy valakinek szuvas a foga vagy ínygyulladással küzd, nem egyenlő az ápolatlansággal. A probléma oka lehet akár egy a számunkra nem megfelelő fogkefe vagy fogkrém használata, esetleg a rossz tisztítási technika is. Ne felejtsük el, hogy minden fogsor más, ezért a fogápolással kapcsolatban mindig kérjünk tanácsokat az orvosunktól, aki a mi problémáinkra egyénre szabottan ajánl majd megfelelő eszközöket és módszereket” – tette hozzá Karácsonyi Heni, dentálhigiénikus.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem minden fájdalmas vizelés fertőzés

2025. október 23.

A hólyagfájdalom szindróma (interstitialis cystitis) krónikus, nem fertőzéses eredetű állapot, amely tartós, hólyagtáji fájdalommal, gyakori vizeléssel, éjszakai felkelésekkel és akár szexuális együttlét során jelentkező panaszokkal járhat. A diagnózis egyik kulcsa, hogy először ki kell zárni a húgyúti fertőzést és más betegségeket. A kivizsgálás és a kezelés személyre szabott, és több szakterület együttműködését igényli.

„Sokan »visszatérő felfázásnak« gondolják, pedig valójában hólyagfájdalom szindrómáról van szó. Itt nem az antibiotikum a főszereplő, hanem a betegedukáció és az egyénre szabott, lépésről lépésre felépített kezelési terv” – hangsúlyozza dr. Póth Sándor, a Budai Egészségközpont urológusa.

Nem érdemes halogatni: mi a titka a tudatosabb szemápolásnak?

2025. október 23.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy az éves szemvizsgálat a legfontosabb lépés, még akkor is, ha valaki úgy érzi, nincs problémája a látásával.

A képernyős munka során beépített szünetek, a természetes fény előnyben részesítése, és amennyiben mesterséges világításra van szükség, a meleg fényű, szem-barát LED izzók választása mind hozzájárul a hosszú távú szem-egészséghez. Azoknak, akik szemüveget viselnek, érdemes figyelemmel kísérniük a lencsék állapotát – a régi, karcos vagy nem megfelelő erősségű lencsék gyakran több kárt okoznak, mint hasznot. A táplálkozás szerepe sem elhanyagolható a szemápolásban. Az A-, C- és E-vitamin mellett a lutein és zeaxantin különösen fontosak a retina egészségéért,  ezek a zöld leveles zöldségekben, tojásban és narancssárga gyümölcsökben található tápanyagok. A megfelelő hidratálás és UV-védelem szintén alapvető fontosságú. “A szem egész életünkben hűségesen szolgál minket. A negyvenes évek után tudatos odafigyeléssel és rendszeres szakorvosi ellenőrzéssel még évtizedekig fenntartható a kiváló látás élménye. Szakértők tapasztalatai szerint a kulcs valóban a megelőzésben és a korai beavatkozásban rejlik” – tette hozzá Boros Mária optometrista.

Daganatos betegségek – Mindenkinek a legjobb esély jár

2025. október 22.

A daganatos betegség mélyebb, kutatásokon alapuló megértése az elmúlt évtizedekben jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nem csak hatékonyabb, de a páciensek számára is kíméletesebb kezelési protokollok segíthessék a gyógyulást. A képalkotó és szövettani módszerekkel megerősített diagnózist követően ma már rendszerint egy több szakterületből álló onkoterápiás csapat dönt a további lépésekről, figyelembe véve a daganat méretét és típusát, a nyirokcsomó-érintettséget, valamint a beteg preferenciáit és általános állapotát. A kezelési út általában sebészeti beavatkozással indul -az emlődaganat esetében a műtétet gyakran megelőzheti a gyógyszeres kezelés- amelyet szükség esetén sugárkezelés, hormonkezelés vagy gyógyszeres terápia egészíthet ki – emellett pedig egyre nagyobb szerep jut a fent említett életmódbeli változtatásoknak és a beteg mentális jóllétének is. A cél a gyógyítás mellett a túlkezelés elkerülése és a mellékhatások minimalizálása, illetve a lehető legjobb életminőség elérése a páciens mindennapjaiban.

A diagnosztika mellett a terápiák is fejlődnek: számos új, innovatív terápiát hagytak jóvá az elmúlt néhány évben, így a betegek kilátásai még a magasabb kockázatú esetekben is nagymértékben javultak. Az első 5 évben ugyanis a diagnosztizált emlődaganatos esetek mintegy 10%-ában újul ki a betegség, míg a legnagyobb esély erre az első és a második év közötti időszakra tehető a kutatások szerint. Ennek elkerülésében jelentős szerepet játszanak a kifejezetten személyre szabott, gyógyszer- és hormonterápiát kombináló kezelések. „A terápiás döntések során ma már nemcsak a daganat biológiai tulajdonságai számítanak, hanem az is, hogy a beteg számára milyen életminőség biztosítható hosszú távon. Ebben sok az egyéni tényező, de minden innovációs törekvés abba az irányba mutat, hogy egyre célzottabb kezelésekkel nemcsak tovább élni, hanem jobban élni is segítsünk az érintetteknek. Emellett a folyamatban kulcsszerep jut a kommunikációnak és annak, hogy beteg számára teljesen átlátható legyen a betegút teljes egésze” – mondta Prof. Dr. Bodoky György az eseményen.