Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Meleg napok gyakori vendége: a hasmenés

Érdekességek2017. augusztus 23.

A hasmenés könnyen felismerhető: a (kis)gyermek a szokásosnál gyakrabban megy WC-re, és a széklete is hígabb, vizesebb az átlagosnál.

A hasmenés veszélyes is lehet

Bár banális állapotnak tűnik a hasmenés, de kisgyermekeknél a vizes-nyákos széklet miatt bekövetkező folyadékvesztés a só- és vízháztartás zavarát okozhatja; illetve szélsőséges esetben, esetleg hányással kombinált formában, sokkos állapothoz is vezethet a hasmenés. Erre különösen a 2 évesnél fiatalabbkisgyermekeknél kell figyelni, akik nagyobb társaikkal összehasonlítva sokkal érzékenyebben reagálnak a folyadékveszteségre!

 Mit tehet a szülő, ha hasmenéses az egy évnél idősebb gyermeke?

1.      Legfontosabb a minél hamarabbi só- és folyadékpótlás. Már az első hat órában lényeges az, hogy sókat és cukrot tartalmazó vizes oldatot vegyen magához a gyermek. Erre a célra a gyógyszertárban elérhetők speciális elektrolit-pótló készítmények. Szükséghelyzetben házilag is készíthető elektrolit és cukorpótló folyadék: 4 teáskanál cukrot és 1 teáskanál konyhasót kell 1 liter előzetesen felforralt, majd lehűtött vízben feloldani. Ezt lassan kortyolgatva, apránként kell meginni. Továbbá javasolható a sós ropi etetése a bőséges folyadékbevitel (víz, tea, hígított gyümölcslé) mellett. A teák közül a gyulladáscsökkentő hatású kamillatea, a borsmentatea, de jótékony lehet az édesköménytea, illetve a bogyósokból (málna, szeder) készült természetes gyümölcsteák is. Ha szívesebben megissza a gyermek, akkor vízzel hígított gyümölcslevet is lehet adni neki.


2.      Az ételek közül csak „hasfogó”, könnyen emészthető, zsírszegény étkek kerüljenek kis mennyiségben a gyermek tányérjára. Inkább többször egyen kevesebbet, mint egyszerre sokat a kis beteg! Hasmenés esetén a banán, a főtt rizs, a sós főtt krumpli, a darabosra vágott alma, illetve a klasszikuskétszersültek ajánlhatók.

3.      A hasmenés kíméletes kezelésére szolgáló, gyógyszertárakban kapható sárgarépás rizsnyák már 4 hónapos kortól alkalmazható, elektrolit- és folyadékpótló hatású különleges táplálkozási célú élelmiszer. A rizsnyák tulajdonképpen egyfajta „ivólé”, ami a legkisebb hasmenéses betegeknek javasolható.

4.      A klasszikus hasmenés kezelésére szolgáló gyógyszerek közül az aktív szén lehet az első választás. Az aktív szén 3 éves kor felett alkalmazható. Az aktív szén a kórokozó mikroorganizmusokat (pl. vírus) köti meg, és távolítja el a szervezetből. Ha a tabletta bevétele problémát okoz a gyermeknek, akkor célszerű a tablettákat elporítani, vagy a kapszulás formában vásárolt aktív szenet a kapszulákból kiönteni, és azt kevés folyadékkal elkeverve bevenni. Az sem probléma, ha a gyermek szétrágja a széntablettát, és úgy nyeli le. A készítmények betegtájékoztatójában szerepel az, hogy életkortól függően napi maximum hány tablettát vehetnek be a gyermekek. Ne ijedjen meg senki, ha a gyermek széklete fekete lesz, mert az aktív szén színezi azt feketére.

5.      Kicsi (akár 1-2 éves) és nagyobb gyermekeknél egyaránt alkalmazható – a használati útmutatóban szereplő adagolást követve – a dioszmektit tartalmú, szuszpenzió készítésére szolgáló por.  Ha a gyermek megissza a szuszpenziót, az védőréteggel bevonja a bélcsatorna nyálkahártyáját, így az kevésbé lesz ingerelhető, ritkább lesz a székletürítés.

6.      Amennyiben antibiotikum szedés okozta a mellékhatásként jelentkező hasmenést, a bélflóra regenerálása elsőrendű feladat. Ehhez a gyógyszertárakban nagy választékban kapható pre- és probiotikumok alkalmazhatók. Továbbá, az élőflórás készítmények (pl. egyes kefirek, joghurtok) fogyasztása is előnyös.

7.      A felnőtteknél bevált hatóanyagok nem minden esetben használhatók a kisgyermekeknél. Fontos tudni, hogy a recept nélkül kapható loperamid tartalmú szereket csak 12 éves kor fölött szabad használni! Ettől csak az orvos kifejezett javaslatára lehet eltérni.

8.      Figyeljen arra, hogy egyéb tünetek is jelentkeznek-e a gyermeknél; pl. láz, hányás

9.      Abban az esetben, ha az erős hasmenés miatt a gyermek sok folyadékot veszít, láza van vagy hány, netán erőtlen és szédül, vagy véres a széklete, mindenképpen fel kell keresni a gyermekorvost.

10.  Amennyiben a gyógyszertárban recept nélkül kapható, hasmenés kezelésére szolgáló szert vásárol a szülő a kisgyermekének, minden esetben kérje ki a gyógyszerész tanácsát, aki életkortól és panaszoktól függő kezelést ajánl.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.