Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mellfeszülés? Terhességben nagyon gyakori!

Érdekességek2018. augusztus 02.

Természetes, hogy fáj a mellem a terhesség alatt? Vagy valami gond van? – nagyon sok nő teszi fel magának ugyan ezt a kérdés. A probléma tisztásában  Ratkó Tünde szülésznő van segítségünkre.

mellTerhesség esetén a mell fájdalma természetes, bár nem mindenkinél jelentkezik, illetve ha mégis, annak mértéke egyénenként eltérő mértékű.  A mellek duzzadása, feszülése vagy fájdalma az egyik első jele a várandósságnak. Amikor a beágyazódás megtörténik, akkor a test hozzálát, hogy felkészüljön a baba táplálására, legyen szó a testen belüli folyamatokról vagy a szoptatásról. Ehhez hozzátartozik egy sor hormonális változás beindulása, melyek mind szükségesek ahhoz, hogy a a beágyazódás létrejöjjön, a terhesség pedig  megmaradjon és zökkenőmentes lehessen. Ezek a változások azonban egy sor kellemetlen mellékhatással is járnak. Ilyenek a hányinger, az émelygés, a fáradékonyság, a hangulatingadozások vagy éppen a mellfeszülés.

A szervezet számára a várandósság hatalmas kihívást jelent. Nem csak a működési mechanizmusát kell részben átalakítania, hanem gondoskodnia kell egy olyan kis lényről is, mely egy aprócska sejtcsomóból hízik 3-4 kilós babává a kilenc hónap leforgása alatt. Ez elképesztő ütemű fejlődés, hiszen nem csak a súlya nő, hanem kifejlődnek a belső szervei, az ideg- és érhálózata, ugyanígy  hormonrendszere, csontjai –  minden apró kis funkció, amire az életben szüksége lesz. Ez a folyamat elképesztő tápanyagigénnyel párosul, amit a kismamának kizárólag táplálkozásból fedezni nagyon nehéz, illetve nem is mindig lehet. A folsav a terhesség első szakaszában a magzat komoly fejlődési rendellenességének megelőzésében játszik szerepet, míg a  várandósvitamin a terhesség teljes szakaszában támogatja nemcsak a magzat ,hanem az édesanya egészségét is. Fontos a terheseknek a vitaminok megfelelő tagoltság is, hiszen a három trimeszterben nem teljesen azonos sem a magzat, sem az édesanya ásványianyag- és vitaminigénye.


A mellnövekedés a terhesség természetes velejárója

A mell növekedése azért szükséges, mert egy új, „időszakos” funkciót is el kell látnia. Ez nem más, mint a szoptatás, amihez már „nyugvó” állapotban is minden megtalálható a mellben. Ahhoz azonban, hogy az anya megfelelő mértékben legyen képes a babát táplálni, a mell zsírszövetének gyarapodnia kell, hogy fedezni tudja a tejmirigyek energiaigényét. Ugyanis a tejtermelés  igencsak energiaigényes folyamat. Az emberi anyatej minden olyan tápanyagot tartalmaz, amire egy kisbabának szüksége van egészen addig, amíg szilárd táplálékot nem képes fogyasztani. Vagyis – akárcsak a várandósság alatt – a szoptatás időszakában is hasonló a helyzet, mint a terhesség idején: az anya szervezete fedezi a baba tápanyagszükségletét. Éppen ezért a szervezet extra tápanyagpótlását hasznos a szoptatás alatt is fenntartani, ugyanis a megfelelő tápanyag-ellátottság ebben az esetben is kulcskérdés. Ha a szervezet raktárai nem képesek lépést tartani a felhasznált tápanyagmennyiséggel , akkor a nem létfontosságú funkciókat a test szépen lassan leállítja. A tejtermelés pedig elsők között esik „áldozatul” ennek a védelmi folyamatnak.
A szoptatás utána mell is veszít a felhalmozott szövetekből. A mell megereszkedése ilyenkor  gyakori probléma, melynek  kivédése sajnos nehéz.  Az alkati adottságok nagyban meghatározzák, a terhesség és szoptatás milyen hatással lesz a mellre, azonban ami bizonyos, hogy az egészséges életmód és rendszeres testmozgás, ami magába foglalja a mellizmok erősítését is, segíthetnek megőrizni a mell formáját.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.