Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mellfeszülés? Terhességben nagyon gyakori!

Érdekességek2018. augusztus 02.

Természetes, hogy fáj a mellem a terhesség alatt? Vagy valami gond van? – nagyon sok nő teszi fel magának ugyan ezt a kérdés. A probléma tisztásában  Ratkó Tünde szülésznő van segítségünkre.

mellTerhesség esetén a mell fájdalma természetes, bár nem mindenkinél jelentkezik, illetve ha mégis, annak mértéke egyénenként eltérő mértékű.  A mellek duzzadása, feszülése vagy fájdalma az egyik első jele a várandósságnak. Amikor a beágyazódás megtörténik, akkor a test hozzálát, hogy felkészüljön a baba táplálására, legyen szó a testen belüli folyamatokról vagy a szoptatásról. Ehhez hozzátartozik egy sor hormonális változás beindulása, melyek mind szükségesek ahhoz, hogy a a beágyazódás létrejöjjön, a terhesség pedig  megmaradjon és zökkenőmentes lehessen. Ezek a változások azonban egy sor kellemetlen mellékhatással is járnak. Ilyenek a hányinger, az émelygés, a fáradékonyság, a hangulatingadozások vagy éppen a mellfeszülés.

A szervezet számára a várandósság hatalmas kihívást jelent. Nem csak a működési mechanizmusát kell részben átalakítania, hanem gondoskodnia kell egy olyan kis lényről is, mely egy aprócska sejtcsomóból hízik 3-4 kilós babává a kilenc hónap leforgása alatt. Ez elképesztő ütemű fejlődés, hiszen nem csak a súlya nő, hanem kifejlődnek a belső szervei, az ideg- és érhálózata, ugyanígy  hormonrendszere, csontjai –  minden apró kis funkció, amire az életben szüksége lesz. Ez a folyamat elképesztő tápanyagigénnyel párosul, amit a kismamának kizárólag táplálkozásból fedezni nagyon nehéz, illetve nem is mindig lehet. A folsav a terhesség első szakaszában a magzat komoly fejlődési rendellenességének megelőzésében játszik szerepet, míg a  várandósvitamin a terhesség teljes szakaszában támogatja nemcsak a magzat ,hanem az édesanya egészségét is. Fontos a terheseknek a vitaminok megfelelő tagoltság is, hiszen a három trimeszterben nem teljesen azonos sem a magzat, sem az édesanya ásványianyag- és vitaminigénye.


A mellnövekedés a terhesség természetes velejárója

A mell növekedése azért szükséges, mert egy új, „időszakos” funkciót is el kell látnia. Ez nem más, mint a szoptatás, amihez már „nyugvó” állapotban is minden megtalálható a mellben. Ahhoz azonban, hogy az anya megfelelő mértékben legyen képes a babát táplálni, a mell zsírszövetének gyarapodnia kell, hogy fedezni tudja a tejmirigyek energiaigényét. Ugyanis a tejtermelés  igencsak energiaigényes folyamat. Az emberi anyatej minden olyan tápanyagot tartalmaz, amire egy kisbabának szüksége van egészen addig, amíg szilárd táplálékot nem képes fogyasztani. Vagyis – akárcsak a várandósság alatt – a szoptatás időszakában is hasonló a helyzet, mint a terhesség idején: az anya szervezete fedezi a baba tápanyagszükségletét. Éppen ezért a szervezet extra tápanyagpótlását hasznos a szoptatás alatt is fenntartani, ugyanis a megfelelő tápanyag-ellátottság ebben az esetben is kulcskérdés. Ha a szervezet raktárai nem képesek lépést tartani a felhasznált tápanyagmennyiséggel , akkor a nem létfontosságú funkciókat a test szépen lassan leállítja. A tejtermelés pedig elsők között esik „áldozatul” ennek a védelmi folyamatnak.
A szoptatás utána mell is veszít a felhalmozott szövetekből. A mell megereszkedése ilyenkor  gyakori probléma, melynek  kivédése sajnos nehéz.  Az alkati adottságok nagyban meghatározzák, a terhesség és szoptatás milyen hatással lesz a mellre, azonban ami bizonyos, hogy az egészséges életmód és rendszeres testmozgás, ami magába foglalja a mellizmok erősítését is, segíthetnek megőrizni a mell formáját.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Daganatos betegségek – Mindenkinek a legjobb esély jár

2025. október 22.

A daganatos betegség mélyebb, kutatásokon alapuló megértése az elmúlt évtizedekben jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nem csak hatékonyabb, de a páciensek számára is kíméletesebb kezelési protokollok segíthessék a gyógyulást. A képalkotó és szövettani módszerekkel megerősített diagnózist követően ma már rendszerint egy több szakterületből álló onkoterápiás csapat dönt a további lépésekről, figyelembe véve a daganat méretét és típusát, a nyirokcsomó-érintettséget, valamint a beteg preferenciáit és általános állapotát. A kezelési út általában sebészeti beavatkozással indul -az emlődaganat esetében a műtétet gyakran megelőzheti a gyógyszeres kezelés- amelyet szükség esetén sugárkezelés, hormonkezelés vagy gyógyszeres terápia egészíthet ki – emellett pedig egyre nagyobb szerep jut a fent említett életmódbeli változtatásoknak és a beteg mentális jóllétének is. A cél a gyógyítás mellett a túlkezelés elkerülése és a mellékhatások minimalizálása, illetve a lehető legjobb életminőség elérése a páciens mindennapjaiban.

A diagnosztika mellett a terápiák is fejlődnek: számos új, innovatív terápiát hagytak jóvá az elmúlt néhány évben, így a betegek kilátásai még a magasabb kockázatú esetekben is nagymértékben javultak. Az első 5 évben ugyanis a diagnosztizált emlődaganatos esetek mintegy 10%-ában újul ki a betegség, míg a legnagyobb esély erre az első és a második év közötti időszakra tehető a kutatások szerint. Ennek elkerülésében jelentős szerepet játszanak a kifejezetten személyre szabott, gyógyszer- és hormonterápiát kombináló kezelések. „A terápiás döntések során ma már nemcsak a daganat biológiai tulajdonságai számítanak, hanem az is, hogy a beteg számára milyen életminőség biztosítható hosszú távon. Ebben sok az egyéni tényező, de minden innovációs törekvés abba az irányba mutat, hogy egyre célzottabb kezelésekkel nemcsak tovább élni, hanem jobban élni is segítsünk az érintetteknek. Emellett a folyamatban kulcsszerep jut a kommunikációnak és annak, hogy beteg számára teljesen átlátható legyen a betegút teljes egésze” – mondta Prof. Dr. Bodoky György az eseményen.

A vizuális feldolgozási zavarok tünetei

2025. október 22.

A zavarok, amelyek a látás és a szenzoros feldolgozás területén jelentkeznek, különböző tünetekkel járhatnak. Ezek közé tartozik a szenzoros túlérzékenység, az alulérzékenység és a szenzoros élménykeresés. Az alábbiakban részletezzük, hogy ezek a zavarok milyen, látással kapcsolatos tüneteket okozhatnak:


Fényérzékenység: a gyermek kényelmetlenül érzi magát erős fényben, pl. napfényben vagy neonlámpák alatt. Előfordulhat, hogy hunyorog vagy elfordítja a fejét.
Keresi az intenzív vizuális ingereket: a gyermek hajlamos lehet arra, hogy olyan tevékenységeket válasszon, amelyek erős vizuális hatást gyakorolnak rá (pl. gyors mozgású játékok).


Kreatív játékok: gyakran választ olyan játékokat vagy tevékenységeket, amelyek intenzív vizuális hatásokat kínálnak (pl. színes építőkockák, vibráló fények).

Depresszió a szakítás után?

2025. október 21.

A szakítás sokkja után a szerelmi csalódás valódi szenvedéssé válhat, ami könnyen depressziót eredményezhet. De milyen jelei lehetnek ennek az elválás miatt bekövetkező pszichés állapotnak, és miként győzhetők le a gyakran szívszorító vagy elkeserítő tünetek?

A depresszió megjelenését „gyorsító” események közül a szerelmi szakítás meglehetősen az élen áll. Szomorúság, sírás, álmatlan éjszakák, gondolkodás az elválás előtti időkről, azok újbóli átélése – normális reakció, ami a legtöbbször „szívfájdalommal” jár… De olykor igazi, mélyebb fájdalmat rejthet, amely meghallgatást és megértést igényel egy szakember részéről, akár felnőttről, akár serdülőkorú fiatalról van szó.

A szakítás utáni depresszió jelei

A szerelmi csalódás utáni depresszió a legtöbbször átmeneti pszichés állapot, de a klasszikus (típusos) depresszió összes tünete megjelenhet. A jelek sokfélék lehetnek, de általában nem mutatkozik valamennyi:


Alvászavarok: elalvási nehézségek, éjszakai felébredések és képtelenség az újbóli elalvásra, rémálmok.
Szomorúság rejtett, mély, állandó lelki fájdalom kíséretében, amelyet semmi nem tud enyhíteni.
Étkezési zavarok: étvágytalanság, undor bizonyos ételektől vagy éppen ellenkezőleg, kényszeres evés (bulimia).
Tépelődés fájdalmas gondolatok miatt, amelyek a helyzethez kapcsolódó értelmezésekből fakadnak, és csak táplálják a boldogtalanságot.
Az idővel kapcsolatos változás: a múltról való gondolkodás (akár jó, akár rossz emlékekről van szó) melankóliát és tépelődést hoz. A jelen az érzelmi depressziós beteg számára nyomasztó, aktuális fájdalom, amelyet képtelenség elfogadni vagy kivetíteni másokra. Az idő nehezen kezelhető fogalommá válik az egyén számára.
Bűntudat érzése amiatt, hogy az érintett ebben a helyzetben van, illetve, hogy abba belebetegszik.
Kognitív rendellenességek: koncentrációs nehézségek, időszakos memóriavesztés, fáradtság.
A pszichomotoros (lelki eredetű és mozgásban megnyilvánuló) készségek lassulása, ami nem csak krónikus fáradtságban nyilvánul meg. Minden lelki eredetű és mozgással kapcsolatos feladat erőfeszítést igényel, megoldhatatlannak tűnik, és ez a kedélybetegség már a szakítást követő napokban elkezdődik.
Az öröm és a vágy hiánya: a korábban kedvelt dolgok iránti érdeklődés, kedv elvesztése, vagy teljes érdektelenség.
Az önértékelés, önbizalom rohamos csökkenése: az érintett személy saját életének és személyiségének kritikus szemlélése.
Elszakadás az érzelmektől: képtelenség az érzelmek felismerésére és kifejezésére.
Öngyilkossági gondolatok: a halál nyilvánvaló megoldást jelent a problémákra és az állandó rossz közérzetre.