Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mellkasi fájdalomnál fontos vizsgálat a szívultrahang

Érdekességek2025. április 08.

Aki megtapasztalja a mellkasi szorítás, mellkasi fájdalom érzését, valószínűleg nyugtalankodik miatta, hiszen nehéz nem szívbetegségre gondolni ennek kapcsán. Azonban emögött a tünet mögött számos ok meghúzódhat, és még a szív-érrendszeri betegségeken belül is szükséges pontosan diagnosztizálni a forrást. Ebben a diagnosztizálási folyamatban játszhat nagy szerepet a szívultrahang vizsgálat, amelyet dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa mutatott be.

Fotó: hriana © 123RF.comNem csak a szív lehet a mellkasi fájdalom oka

A mellkasi fájdalom diagnosztizálási szempontból két nagy csoportra osztható: szív eredetű és nem szív eredetű. Utóbbiak közé számos betegség és állapot tartozhat a refluxtól a pánikbetegségig, és kevesen gondolnak például a vashiányra, holott akár emiatt is jelentkezhet a mellkasi szorító érzés. Érdemes szem előtt tartani, hogy a többször jelentkező, majd megszűnő fájdalom valószínűleg nem jelent életveszélyt. Ugyancsak nagy az esélye annak, hogy nem kardiológiai oka van a tünetnek, ha a mellkasi fájdalom csak néhány másodpercig tart, ha gyógyszer, masszázs vagy egy mély levegő hatására elmúlik, illetve, ha csak egy bizonyos pontban jelentkezik a mellkason.

Szükséges a kardiológiai kivizsgálás

Bármilyen mellkasi panasz merül fel, mindenképpen hasznos a kardiológiai kivizsgálás. Sokszor már a tünetek pontos leírása erős támpontot ad ahhoz, hogy lássuk, valóban szív-érrendszeri oka lehet-e az állapotnak, vagy más szakorvos felé érdemes irányítani a pácienst. Ha azonban mi is kardiológiai eredetre gyanakszunk, van néhány vizsgálat, amelyet fontos elvégezni a diagnosztizáláshoz. Általában ilyen a nagylabor vizsgálat, a nyugalmi EKG-t és a szívultrahang – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. – Ez utóbbi eljárás az, amit talán kevésbé szoktak ismerni a páciensek, ezért érdemes tudni róla, hogy a nyugalmi szívultrahang egy gyors es viszonylag egyszerű vizsgálati módszer a szív működésének megítélésére. A szívultrahang vizsgálat során standardizált felvételek készülnek, melyek különböző síkokból ábrázolják és mérik a szív üregeit, a pitvarok és a kamrák izomzatát, a balkamra összehúzódásának erejét, a balkamra telődés paramétereit, a billentyűket és azok mozgását, a rajtuk átáramló vér sebességét és nyomását, és a szívből kivezető nagy artériák és bevezető nagy vénák állapotát, valamint a szívburkot. Mindazonáltal vannak olyan szív-érrendszeri állapotok, betegségek, amelyek csak terhelés során okoznak tüneteket. Ebben az esetben egy nyugalomban elvégzett szívultrahang nem tudja kimutatni a problémát, ezért terheléses szívultrahangra van szükség, amelynek lényege, hogy vizsgálat közben a páciens fizikai terhelésnek van kitéve.

Hogyan zajlik a szívultrahang vizsgálat?

A nyugalmi szívultrahang fájdalmatlan vizsgálat, nem jár sem injekcióval, sem sugárterheléssel. Semmiféle előkészület nem szükséges az elvégzéséhez, az előzetes kardiológiai vizsgálaton csupán azt kell tisztázni a kardiológussal, hogy szed-e valamilyen szívgyógyszert a páciens. Előfordulhat ugyanis, hogy jellemzően a béta-blokkoló szedését 1-2 nappal korábban fel kell függeszteni.  


Magához a vizsgálathoz szabaddá kell tenni a mellkast és le kell feküdni a vizsgálóágyra, először legtöbbször hanyatt. A jobb adatátvitel érdekében zselés anyaggal kenik be a transzdúcert. A számítógép a hullámok visszhangjait a szív képévé alakítja a képernyőn. Miután megtörtént a háton fekvő helyzetben készült kép vizsgálata, az orvos megkéri a pácienst, hogy feküdjön oldalra, hogy a más szögből is látható legyen a szív. A vizsgálat során a páciens is hallhatja a hangokat, amelyek bár szívdobbanásnak tűnhetnek, de ezek az úgynevezett Doppler-hangok, vagyis a vér mozgásának hangjai a szívkamrákon és a pitvarokon keresztül.

Amennyiben a vizsgáló orvos úgy ítéli meg, hogy a szívultrahang eredménye még nem elég a diagnózishoz, kiegészítheti a vizsgálati sort terheléses EKG-val, akár 7 napos Holter EKG-val, időnként pedig szükség lehet szív MR-re, vagy koronária CT-re is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Endometriózis – Mit érdemes tudni róla?

2026. január 26.

Az endometriózis egy gyakori, mégis sokszor félreismert nőgyógyászati betegség, amely világszerte milliókat érint. Hazánkban 200 000 fogamzóképes korú nő szenved endometriózisban.

A betegség

Lényege, hogy a méh belső felszínét borító nyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül, például a petefészkeken, a petevezetőkön, a hashártyán vagy akár a beleken jelenik meg. Ez a szövet ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus hormonjaira, mint a méh nyálkahártyája: megvastagszik, majd leválna – csakhogy nincs hová távoznia. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki.

Tünetek

Az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a fájdalom, különösen menstruáció alatt. A fájdalom lehet tompa, görcsös vagy szúró, és gyakran olyan súlyos, hogy jelentősen rontja az életminőséget. Sok érintett nő annyira hozzászokik a szenvedéshez, hogy évekig nem is sejti, hogy baj van. A fájdalom azonban nem csak menstruációkor jelentkezhet: előfordulhat együttlét közben, székelésnél, vizelésnél vagy ovuláció idején is. A tartós gyulladás miatt gyakori a medencetáji diszkomfort, a puffadás, a deréktáji fájdalom, a fáradékonyság és az emésztési zavarok.

Így védd a hajadat a hidegben

2026. január 26.

A változókori hajritkulás sok nő számára komoly kihívást jelent – a téli hónapok pedig tovább súlyosbíthatják a problémát. A hormonális változások következtében a hajszálak vékonyabbá, sérülékenyebbé válnak; a hideg, a szél, a fűtés és a páratartalom-ingadozás pedig tovább ronthat a haj minőségén. Őri Katalin trichológus szerint a tudatos hajápolás kulcsfontosságú ebben az életszakaszban, javaslatai segítenek abban, hogy a nők a változókor után is megőrizzék hajuk egészségét – még a legzordabb téli időszakban is.


Hidratáld a fejbőrt és a hajszálakat!


A hideg levegő és a fűtés szárító hatása miatt a fejbőr feszülhet, viszkethet vagy hámlani kezdhet. Hajmosás előtt érdemes néhány csepp rozmaringos, szőlőmag- vagy rózsaolajos permettel finoman átmasszírozni a fejbőrt, ami serkenti a vérkeringést és elősegíti a regenerálódást.


Kíméletes hajmosás


A hajmosás során használjunk langyos vizet (35–37 °C), a túl forró víz szárítja a fejbőrt. Heti 1–2 alkalom elegendő, kivételes esetben ennél többször is lehet mosni. A sampont válasszuk úgy, hogy kímélje a fejbőr védőrétegét, és segítse a haj regenerálódását növényi kivonatokkal (pl. olívabogyó, fermentált szója, indás ínfű). Ezeket az összetevőket keressük a patikákban kapható, változókori hajhullás elleni készítményekben. A hajmosás utolsó öblítése legyen egy kicsit hűvösebb, csak a hajhosszra irányuljon, a fejbőrre ne folyjon.

Légúti betegségek és cukorbetegség

2026. január 25.

A megfázás, a nátha és az influenza sokak számára könnyen kiheverhető betegségeknek tűnnek, ám cukorbetegség esetén ezek a fertőzések komoly kockázatot jelenthetnek – különösen a téli időszakban. Egy egyszerű felső légúti megbetegedés is felboríthatja a vércukorszintet, növelheti a szövődmények esélyét, és akár kórházi kezelést is szükségessé tehet – hívja fel a figyelmet a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége.

A szezonális influenza lappangási ideje általában 1-4 nap, de akár 7 napig is eltarthat. A veszélyeztetett csoportokba tartoznak az öt éven aluli gyermekek, a 60 éven felüliek, a várandós nők, valamint kortól függetlenül a krónikus betegségekben szenvedők – így a cukorbetegek is.