Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mellrák: túlélés öt percért cserébe?

Érdekességek2020. december 02.

Egy egyszerű rutin beépítésével tehetünk a mellrák korai felismeréséért

Fotó: gettyimages.comBeleférne az idejükbe, mégsem élnek a magyar nők a korai felismerés lehetőségével

A nők háromnegyedének, elég ideje jut saját magára a mindennapokban az AVON legfrissebb kutatása alapján. Mégis hiába férne bele az idejükbe, a magyar nők nagy részének hiányzik a rendszeres rutinjából a havi pár percet igénylő emlővizsgálat. A melldaganat korai felismerése nagy mértékben növeli a túlélési esélyeket, így életmentő lehet, hogy az önfigyelem ugyanolyan szokássá váljon, mint a fogmosás vagy a reggeli sminkelés.

Van idejük a magyar nőknek, hogy az élet különböző területein helytálljanak szerepköreikben az AVON legfrissebb reprezentatív kutatása alapján. A válaszadók csupán 20 százaléka gondolja magáról, hogy rendkívül elfoglalt a mindennapokban. A megkérdezettek háromnegyedének jut valamennyi ideje teendői mellett saját magára is. Az énidő során a legnépszerűbb kikapcsolódást támogató aktivitások a kávézás, teázás, de sokan foglalkoznak kisállataikkal, növényeikkel, valamint népszerű tevékenység a séta és a körömápolás és a frizura elkészítése is. Fontos tehát a lazítás, valamint a nőiség megélése, és a szépség is központi szerepet játszik a magyar nők életében. Vajon elegendő időt szánnak arra is, hogy elegendő önfigyelemmel forduljanak maguk felé az egészségmegőrzés érdekében?

Mi hiszünk abban, hogy a szépség valóban belülről fakad. Ehhez azonban fontos, hogy megfelelően odafigyeljünk az egészségünkre. A legfrissebb kutatásunkból kiderül, hogy a magyar nők számára a családjuk, a saját egészségük, valamint lelkibékéjük kiemelten fontos. Viszont nem minden esetben teszik meg a szükséges lépéseket az egészségük érdekében.” – nyilatkozta Kósa Anita, az AVON szóvivője. – „A nők vállalataként fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a mellrák a magyar nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. A korai felismerés egyik eszköze az önvizsgálat havonta csak 5 percet vesz igénybe, és a túlélést jelentheti sok nő számára. Ezért hirdettük meg az Önfigyelem Napja kezdeményezést, amivel célunk, hogy az arctisztítás, sminkelés, esti pihentető olvasás mellett az egészségünkre való odafigyelés, a mellvizsgálat is havonta pár perc erejéig a magyar nők rutinjának részévé váljon.”


A kutatásból az is kiderül, hogy habár a nők 84 százaléka tisztában van a rendszeres önvizsgálat szerepével, azonban csupán a válaszadók harmada szánja rá havonta legalább egyszer, a megfelelő időben (menstruációt követő héten, azonos napon) ezt a pár percet. Az egyik legfőbb ok amiért nem történik meg az önvizsgálat, hogy elfelejtik (26 százalék).

Ha a szükség megkívánja számos új rutint elsajátít egy nő. Rendszeres hajfestés, vitaminok reggeli előtt, torna heti kétszer, és még sorolhatnám. Számos technikával találkozni, hogyan válhat valami rutinná, például végezd a cselekvést valami szokatlan helyzetben vagy épphogy egészítsd ki valamelyik megszokott rutinodat. Szerencsére számos eszköz lehet már segítségünkre, ilyen például a határidőnaplónk vagy a telefon értesítője. Pár hónap alatt pedig már a szokássá válhat az önvizsgálat.” –mondta Karsza Péterné Szalánczi Beáta, aki maga is megküzdött a betegséggel. – „Az én életemet az önvizsgálat általi korai felismerés mentette meg. Sokan szeretnénk tökéletes nők és anyák lenni, azonban engem ez a betegség megtanított arra, hogy amikor nem tudok mindent az ideális elképzelésem szerint elvégezni, akkor is ugyanolyan jó anya és feleség lehetek. Viszont, ha akkor nemtapintom ki azt a csomót, ha nem figyelek önmagamra, akkor nem vagyok benne biztos, hogy ma erről mesélhetnék.”

Társaink a mindennapokban, társaink a küzdelemben?

A mellrák ma Magyarországon még mindig tabunak számít, nem beszélünk róla, sokszor még a családunknak sem beszélünk a félelmeinkről – osztja meg a betegtalálkozók során tapasztaltakat Karsza Péterné Szalánczi Beáta. A kutatás szerint pedig a férfiak nyitottak lennének a párbeszédre a nők testi-lelki problémáiról (a férfi válaszadók 79 százaléka). Sokan viszont nem tudják megtenni az első lépést (19 százalék), valamint a férfi kitöltők 18 százaléka nem gondolja, hogy segítséget tudna nyújtani. Fontos lehet azonban erről a témáról beszélgetést kezdeményezni, mert sokszor a mindennapokat feleségükkel megosztó férjek veszik észre a betegség első jeleit, ami segíthet a korai felismerésben. Az időben diagnosztizált mellrákkal pedig 75 százalék esélyük van a betegeknek arra, hogy akár 15 év múlva is egészségesen élhessenek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást.