Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mellrák: túlélés öt percért cserébe?

Érdekességek2020. december 02.

Egy egyszerű rutin beépítésével tehetünk a mellrák korai felismeréséért

Fotó: gettyimages.comBeleférne az idejükbe, mégsem élnek a magyar nők a korai felismerés lehetőségével

A nők háromnegyedének, elég ideje jut saját magára a mindennapokban az AVON legfrissebb kutatása alapján. Mégis hiába férne bele az idejükbe, a magyar nők nagy részének hiányzik a rendszeres rutinjából a havi pár percet igénylő emlővizsgálat. A melldaganat korai felismerése nagy mértékben növeli a túlélési esélyeket, így életmentő lehet, hogy az önfigyelem ugyanolyan szokássá váljon, mint a fogmosás vagy a reggeli sminkelés.

Van idejük a magyar nőknek, hogy az élet különböző területein helytálljanak szerepköreikben az AVON legfrissebb reprezentatív kutatása alapján. A válaszadók csupán 20 százaléka gondolja magáról, hogy rendkívül elfoglalt a mindennapokban. A megkérdezettek háromnegyedének jut valamennyi ideje teendői mellett saját magára is. Az énidő során a legnépszerűbb kikapcsolódást támogató aktivitások a kávézás, teázás, de sokan foglalkoznak kisállataikkal, növényeikkel, valamint népszerű tevékenység a séta és a körömápolás és a frizura elkészítése is. Fontos tehát a lazítás, valamint a nőiség megélése, és a szépség is központi szerepet játszik a magyar nők életében. Vajon elegendő időt szánnak arra is, hogy elegendő önfigyelemmel forduljanak maguk felé az egészségmegőrzés érdekében?

Mi hiszünk abban, hogy a szépség valóban belülről fakad. Ehhez azonban fontos, hogy megfelelően odafigyeljünk az egészségünkre. A legfrissebb kutatásunkból kiderül, hogy a magyar nők számára a családjuk, a saját egészségük, valamint lelkibékéjük kiemelten fontos. Viszont nem minden esetben teszik meg a szükséges lépéseket az egészségük érdekében.” – nyilatkozta Kósa Anita, az AVON szóvivője. – „A nők vállalataként fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a mellrák a magyar nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. A korai felismerés egyik eszköze az önvizsgálat havonta csak 5 percet vesz igénybe, és a túlélést jelentheti sok nő számára. Ezért hirdettük meg az Önfigyelem Napja kezdeményezést, amivel célunk, hogy az arctisztítás, sminkelés, esti pihentető olvasás mellett az egészségünkre való odafigyelés, a mellvizsgálat is havonta pár perc erejéig a magyar nők rutinjának részévé váljon.”


A kutatásból az is kiderül, hogy habár a nők 84 százaléka tisztában van a rendszeres önvizsgálat szerepével, azonban csupán a válaszadók harmada szánja rá havonta legalább egyszer, a megfelelő időben (menstruációt követő héten, azonos napon) ezt a pár percet. Az egyik legfőbb ok amiért nem történik meg az önvizsgálat, hogy elfelejtik (26 százalék).

Ha a szükség megkívánja számos új rutint elsajátít egy nő. Rendszeres hajfestés, vitaminok reggeli előtt, torna heti kétszer, és még sorolhatnám. Számos technikával találkozni, hogyan válhat valami rutinná, például végezd a cselekvést valami szokatlan helyzetben vagy épphogy egészítsd ki valamelyik megszokott rutinodat. Szerencsére számos eszköz lehet már segítségünkre, ilyen például a határidőnaplónk vagy a telefon értesítője. Pár hónap alatt pedig már a szokássá válhat az önvizsgálat.” –mondta Karsza Péterné Szalánczi Beáta, aki maga is megküzdött a betegséggel. – „Az én életemet az önvizsgálat általi korai felismerés mentette meg. Sokan szeretnénk tökéletes nők és anyák lenni, azonban engem ez a betegség megtanított arra, hogy amikor nem tudok mindent az ideális elképzelésem szerint elvégezni, akkor is ugyanolyan jó anya és feleség lehetek. Viszont, ha akkor nemtapintom ki azt a csomót, ha nem figyelek önmagamra, akkor nem vagyok benne biztos, hogy ma erről mesélhetnék.”

Társaink a mindennapokban, társaink a küzdelemben?

A mellrák ma Magyarországon még mindig tabunak számít, nem beszélünk róla, sokszor még a családunknak sem beszélünk a félelmeinkről – osztja meg a betegtalálkozók során tapasztaltakat Karsza Péterné Szalánczi Beáta. A kutatás szerint pedig a férfiak nyitottak lennének a párbeszédre a nők testi-lelki problémáiról (a férfi válaszadók 79 százaléka). Sokan viszont nem tudják megtenni az első lépést (19 százalék), valamint a férfi kitöltők 18 százaléka nem gondolja, hogy segítséget tudna nyújtani. Fontos lehet azonban erről a témáról beszélgetést kezdeményezni, mert sokszor a mindennapokat feleségükkel megosztó férjek veszik észre a betegség első jeleit, ami segíthet a korai felismerésben. Az időben diagnosztizált mellrákkal pedig 75 százalék esélyük van a betegeknek arra, hogy akár 15 év múlva is egészségesen élhessenek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A taktilis szenzoros érzékenység hatásai a fejlődésre

2026. február 06.

Előző cikkünkben olvashatott a taktilis feldolgozási zavar tüneteiről. A továbbiakban szó lesz arról, hogy a taktilis szenzoros érzékenység milyen hatással van a gyermek fejlődésére.

Szociális képességek


A túlérzékenység miatt a gyermek elszigetelődhet más gyerekektől, ami gátolja szociális készségei fejlődését.
Az érintések elkerülése miatt nehezen alakíthat ki baráti kapcsolatokat.


Érzelmi fejlődés


Az érzékenység frusztrációt és szorongást okozhat, ami negatívan befolyásolja az önértékelést és az érzelmi jóllétet.
A szorongás miatt előfordulhatnak hangulatingadozások és viselkedési problémák is.


Tanulmányi teljesítmény


A figyelemelterelés és az érzékszervi feldolgozás nehézségei miatt előfordulhatnak tanulási problémák.
A tanulási képességek csökkenése akadályozhatja őt abban, hogy sikeresen teljesítse iskolai feladatait.

Nem kötelezõ a téli lehangoltság

2026. február 05.

A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ.

A téli idõszakban szervezetünknek nem csak a hideggel és a különbözõ vírusok, baktériumok támadásaival kell szembenéznie, de meg kell bírkóznia a rövidebb és sötétebb nappalok által okozott változásokkal is. A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ - mondja Prof. Balázs Csaba, endokrinológus, a Budai Allergiaközpont szakértõje. A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelõs. Termelõdése a sötétedés beköszöntével fokozódik, fény hatására pedig csökken.

A biológiai óra agyi központjának közvetlen idegi összeköttetése van a retinával (a szem ideg-hártyájával), így azonnali információkat kap a külvilág fényviszonyairól. De összeköttetésben áll a szintén cirkadián ritmusban mûködõ tobozmiriggyel is. Ha sok fényt kap – tehát ha az élettani körülmények között – „nappal" van, a melatonin termelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben", azaz éjszaka. A melatonin termelõdés, illetve koncentrációjának „csúcsa" hajnali 4 óra körül van.

Mit javasol a dietetikus a téli fázós napokra?

2026. február 05.

Télen, mikor kint mínusz fokok vannak és híján vagyunk a friss zöldségeknek, gyümölcsöknek, immunrendszerünk sem mindig mûködik tökéletesen.

Ilyenkor könnyebben kapunk influenzát, leszünk náthásak vagy fájni kezd a torkunk...

Mindenképp hasznos tehát, ha ebben az idõszakban is sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk. Ezáltal vitaminokhoz jutunk, melyek segítik a védekezõrendszerünk mûködését.

Ha már megtörtént a baj, azaz megbetegedtünk, netán lázunk is van, akkor a következõ útmutatások segíthetnek a gyógyulásban. Ha belázasodtunk, figyeljünk az elegendõ mennyiségû folyadékfogyasztásra. Ihatunk vizet, ásványvizet, teákat. Utóbbi teofillint tartalmaz, mely tágítja a hörgõket, s így könnyíti a légzést. A bõséges B1-vitamin-bevitel pedig az oxigén leadását segíti elõ.