Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mellrák: túlélés öt percért cserébe?

Érdekességek2020. december 02.

Egy egyszerű rutin beépítésével tehetünk a mellrák korai felismeréséért

Fotó: gettyimages.comBeleférne az idejükbe, mégsem élnek a magyar nők a korai felismerés lehetőségével

A nők háromnegyedének, elég ideje jut saját magára a mindennapokban az AVON legfrissebb kutatása alapján. Mégis hiába férne bele az idejükbe, a magyar nők nagy részének hiányzik a rendszeres rutinjából a havi pár percet igénylő emlővizsgálat. A melldaganat korai felismerése nagy mértékben növeli a túlélési esélyeket, így életmentő lehet, hogy az önfigyelem ugyanolyan szokássá váljon, mint a fogmosás vagy a reggeli sminkelés.

Van idejük a magyar nőknek, hogy az élet különböző területein helytálljanak szerepköreikben az AVON legfrissebb reprezentatív kutatása alapján. A válaszadók csupán 20 százaléka gondolja magáról, hogy rendkívül elfoglalt a mindennapokban. A megkérdezettek háromnegyedének jut valamennyi ideje teendői mellett saját magára is. Az énidő során a legnépszerűbb kikapcsolódást támogató aktivitások a kávézás, teázás, de sokan foglalkoznak kisállataikkal, növényeikkel, valamint népszerű tevékenység a séta és a körömápolás és a frizura elkészítése is. Fontos tehát a lazítás, valamint a nőiség megélése, és a szépség is központi szerepet játszik a magyar nők életében. Vajon elegendő időt szánnak arra is, hogy elegendő önfigyelemmel forduljanak maguk felé az egészségmegőrzés érdekében?

Mi hiszünk abban, hogy a szépség valóban belülről fakad. Ehhez azonban fontos, hogy megfelelően odafigyeljünk az egészségünkre. A legfrissebb kutatásunkból kiderül, hogy a magyar nők számára a családjuk, a saját egészségük, valamint lelkibékéjük kiemelten fontos. Viszont nem minden esetben teszik meg a szükséges lépéseket az egészségük érdekében.” – nyilatkozta Kósa Anita, az AVON szóvivője. – „A nők vállalataként fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a mellrák a magyar nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. A korai felismerés egyik eszköze az önvizsgálat havonta csak 5 percet vesz igénybe, és a túlélést jelentheti sok nő számára. Ezért hirdettük meg az Önfigyelem Napja kezdeményezést, amivel célunk, hogy az arctisztítás, sminkelés, esti pihentető olvasás mellett az egészségünkre való odafigyelés, a mellvizsgálat is havonta pár perc erejéig a magyar nők rutinjának részévé váljon.”


A kutatásból az is kiderül, hogy habár a nők 84 százaléka tisztában van a rendszeres önvizsgálat szerepével, azonban csupán a válaszadók harmada szánja rá havonta legalább egyszer, a megfelelő időben (menstruációt követő héten, azonos napon) ezt a pár percet. Az egyik legfőbb ok amiért nem történik meg az önvizsgálat, hogy elfelejtik (26 százalék).

Ha a szükség megkívánja számos új rutint elsajátít egy nő. Rendszeres hajfestés, vitaminok reggeli előtt, torna heti kétszer, és még sorolhatnám. Számos technikával találkozni, hogyan válhat valami rutinná, például végezd a cselekvést valami szokatlan helyzetben vagy épphogy egészítsd ki valamelyik megszokott rutinodat. Szerencsére számos eszköz lehet már segítségünkre, ilyen például a határidőnaplónk vagy a telefon értesítője. Pár hónap alatt pedig már a szokássá válhat az önvizsgálat.” –mondta Karsza Péterné Szalánczi Beáta, aki maga is megküzdött a betegséggel. – „Az én életemet az önvizsgálat általi korai felismerés mentette meg. Sokan szeretnénk tökéletes nők és anyák lenni, azonban engem ez a betegség megtanított arra, hogy amikor nem tudok mindent az ideális elképzelésem szerint elvégezni, akkor is ugyanolyan jó anya és feleség lehetek. Viszont, ha akkor nemtapintom ki azt a csomót, ha nem figyelek önmagamra, akkor nem vagyok benne biztos, hogy ma erről mesélhetnék.”

Társaink a mindennapokban, társaink a küzdelemben?

A mellrák ma Magyarországon még mindig tabunak számít, nem beszélünk róla, sokszor még a családunknak sem beszélünk a félelmeinkről – osztja meg a betegtalálkozók során tapasztaltakat Karsza Péterné Szalánczi Beáta. A kutatás szerint pedig a férfiak nyitottak lennének a párbeszédre a nők testi-lelki problémáiról (a férfi válaszadók 79 százaléka). Sokan viszont nem tudják megtenni az első lépést (19 százalék), valamint a férfi kitöltők 18 százaléka nem gondolja, hogy segítséget tudna nyújtani. Fontos lehet azonban erről a témáról beszélgetést kezdeményezni, mert sokszor a mindennapokat feleségükkel megosztó férjek veszik észre a betegség első jeleit, ami segíthet a korai felismerésben. Az időben diagnosztizált mellrákkal pedig 75 százalék esélyük van a betegeknek arra, hogy akár 15 év múlva is egészségesen élhessenek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Néhány tanács visszeres panaszokra

2026. szeptember 11.

Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé. 

Ami hasznos a lábnak:

- Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé.
- Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy a lábunkat a vízszintesnél magasabbra emelve felpolcoljuk, mert ez is elõsegíti a vér visszaáramlását a szívbe.
- A lábak letusolása hideg vízzel ugyancsak fokozza a véráramlást.
- Munkahelyen is tehetünk valamit vénáink érdekében. Használjunk ki minden lehetõséget arra, hogy lábunk helyzetén változtassunk.
- Rendkívül hasznos a vízben járás. Töltsük meg a fürdõkádat kb. 10-15 cm magasságig hideg vízzel és lassan járjunk helyben.

Üvegbe zárt nyár

2026. szeptember 11.

Az alább közölt cikkben az egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsok mellett roppant érdekes információkat olvashat a titokzatos E-számokról is! 

Az egészséges táplálkozás egyik fontos irányelve a változatosság. Ez biztosíthatja a megfelelõ tápanyagellátást bármelyik évszakban. A boltokban, patikákban kapható számtalan vitamin- és ásványianyag- tabletta ellenére a legjobb és legízletesebb, ha ételekkel fogyasztjuk el pl. az ásványi anyagokat. Nyáron és kora õsszel a zöldségek és gyümölcsök széles tárháza áll rendelkezésünkre, de ez az az idõszak, amikor az éléskamrát is feltöltjük. Persze meg is vásárolhatjuk a sárgabaracklekvárt vagy a cseresznyebefõttet, de az otthoni befõzés ismét reneszánszát éli. Ki a pénz miatt, ki az "így biztosan tudom, hogy mit eszek" elgondolással áldozza idejét nyár végén a gyümölcsök, zöldségek otthoni tartósítására. Ehhez azonban már nyáron a gondos gazda szemével kell a piacon szétnéznünk, és nem árt, ha tudjuk, mit miért teszünk.

Nincs új a nap alatt

Az, hogy melyik tartósítási eljárás honnan eredt, természetesen nagymértékben függött a terület éghajlatától. A napfényes meleg vidékrõl terjedt el az aszalás és a szárítás. A füstölés a tûz fölötti szárítás tökéletesítésébõl alakult ki. A zöldségfélék savanyításának technológiája a keleti népektõl származik. A görög és a római kultúrában a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sõt a cukrozott gyümölcsök õseit is fellelhetjük. Az õsi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sõt az erjesztés is. Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az idõben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Késõbb egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. A pasztõrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körû alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fûzõdik. A hûtési módszerek tökéletesítése a XVIII. századra tehetõ. Az elsõ hûtõgép szabadalmaztatása a XIX. században következett be, pár évvel késõbb a kompresszoros hûtõgép indult hódító útjára.

Csípések

2026. szeptember 10.

A szúnyog, a bolha, a kullancs nemcsak minket, hanem házi kedvenceinket is megtámadja, sõt megbetegíti. Ha nem vigyázunk, ez ránk nézve is veszélyes lehet.

- Hány petét képes naponta egyetlen nõstény bolha lerakni?
- Egyetlen nõstény bolha akár napi 50 petét is képes lerakni és ezt heteken keresztül megszakítás nélkül folytatni.

- Igaz-e, hogy a bolhák bélférgeket is terjesztenek?
- Igen. Az elkapott, szétrágott és lenyelt bolhák a kutyák szervezetébe juttatják az uborkamagképû galandféreg fejlõdési alakjait, amelyekbõl a kedvenc állat beleiben kifejlett bélférgek alakulnak ki. A bolhás eb gyakorlatilag bélférges kutyának is számít!

- Az elõbbi férgek emberre is veszélyesek?
- Igen. Az uborkamagképû galandféreg nem megfelelõ higiéniás viszonyok mellett átjuthat a kutyákból az emberekbe és õket is károsíthatja.