Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mely gyógyszerek szedése okozhat hasmenést?

Érdekességek2022. szeptember 01.

Az akut hasmenést az esetek jelentős részében vírusok vagy baktériumok okozzák. Előfordulhat, hogy stresszhelyzet vagy ételintolerancia váltja ki a panaszt. A lehetséges okok után kutatva nem szabad megfeledkezni a gyógyszermellékhatásként fellépő hasmenésről sem.

Fotó: 123rf.comHasmenéses panaszok esetén nem árt felülvizsgálni azt, hogy milyen gyógyszereket szedünk. Melyek azok a gyógyszerek, amelyeknek a szedése hasmenést válthat ki?

Leggyakrabban az antibiotikumok okoznak hasmenést
A hasmenést mellékhatásként kiváltó gyógyszerek között dobogós helyet foglalnak el az antibiotikumok. A baktériumokat elpusztító vagy a szaporodásukat gátló antibiotikumok szedése ugyanis a kórokozókon kívül a bélflóra számos egyéb tagját is elpusztítja, így a bélcsatornában élő jótékony baktériumok is áldozatai lesznek az antibiotikumoknak.

Mivel a bélflóra jótékony baktériumai fontos szerepet töltenek be az emésztési folyamatban, az antibiotikumok adagolásának egyik következménye bizonyos bakteriális emésztőenzimek hiánya lesz. Az enzimhiány pedig hasmenést, azaz gyakran jelentkező székelési ingert és vizes székletet okoz.

Nem árt tudni, hogy a széles hatás-spektrumú antibiotikumokból mindössze egyetlen adag bevétele is elegendő lehet ahhoz, hogy a bélflóra egyensúlya jelentős mértékben kibillenjen, és fellépjen a hasmenés.

Mi a teendő az antibiotikumok szedésével összefüggő hasmenés esetén?

Probiotikumok szedése javasolható. Lényeges a probiotikus szereknek az adagolását minél korábban megkezdeni, mert a probiotikumok alkalmazása akár felére is csökkentheti a hasmenés rizikóját.

Hatóanyagok, amelyek hasmenést válthatnak ki

A hasmenés számos gyógyszer mellékhatása lehet, és akár vény nélkül kapható gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők alkalmazása esetén is előfordulhat. Sok esetben a hasmenés mint mellékhatás csak a gyógyszeres terápia kezdetén jellemző. Gyakori, hogy a szervezet néhány hét alatt hozzászokik az adott gyógyszerhez, és az nem fog a továbbiakban hasmenést okozni. Ez jellemző lehet egyes antidepresszánsok esetén.

Bizonyos hatóanyagoknál, köztük a magnéziumsóknál, a tiroxinnál és a C-vitaminnál, a hasmenés elsősorban akkor tapasztalható, ha ezek a patikaszerek a szokásosnál/előírtnál nagyobb dózisban kerülnek alkalmazásra. A „megadózisú” C-vitamin (naponta néhány gramm bevétele) adagolása például hasmenést okozhat. Ebben az esetben a helyes dozírozási séma követése hozzájárulhat a hasmenés enyhüléséhez, megszűnéséhez.


Útravaló

Ismeretlen eredetű hasmenéses panaszok esetén az orvossal vagy a gyógyszerésszel át kell tekinteni a szedett gyógyszereket, étrend-kiegészítőket is! Lehetséges, hogy a hasmenés „mindössze” mellékhatás. Antibiotikumok mellett javasolható a probiotikumok alkalmazása.

Véres széklet, görcsös hasmenés, 3 napot követően sem enyhülő hasmenéses panaszok esetén orvoshoz kell fordulni!

Fotó: 123rf.com

Néhány hatóanyag, amely mellékhatásként hasmenést okozhat

• Antibiotikumok
• Antidepresszánsok
• C-vitamin
• Pajzsmirigybetegek gyógyszerei (L-ti ro xin)
• Magnéziumsók
• A cukorbetegeknél gyakran alkalmazott metformin
• Egyes vérnyomáscsökkentők
• A gyomor fokozott savtermelését csökkentő gyógyszerek, köztük – a protonpumpagátló hatóanyagok (ezomeprazol, lanzoprazol, omeprazol, pantoprazol, rabeprazol) és a – H2-antagonista vegyületek (famotidin, ranitidin)

Fotó: 123rf.com

Adherencia – Együttműködő beteg
Mely gyógyszerek szedése okozhat hasmenést?
Az akut hasmenést az esetek jelentős részében vírusok vagy baktériumok okozzák. Előfordulhat, hogy stresszhelyzet vagy ételintolerancia váltja ki a panaszt. A lehetséges okok után kutatva nem szabad megfeledkezni a gyógyszermellékhatásként fellépő hasmenésről sem.

Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szemtornák és szemtréning

2025. október 28.

A szem izmai is karbantartást igényelnek

Ahogy testünk többi izmát is eddzük, úgy szemeink izmai is fejleszthetők és karbantartást igényelnek. A modern életmód során szemeink gyakran egy helyzetbe „ragadnak” – órákig a monitor közelségében fókuszálnak, alig pislogunk, és ritkán nézünk távolba.

A 20-20-20 szabály egy egyszerű, de hatékony módszer: minden 20 percben 20 másodpercig érdemes 20 lábra (körülbelül 6 méterre) lévő tárgyra nézni. Ez segít ellazítani a folyamatosan feszített fókuszáló izmokat. A tudatos szemtorna is sokat segíthet. Érdemes lassan, kontrolláltan felfelé-lefelé mozgatni a szemeket, majd jobbra-balra, végül végezz lassú körmozgásokat mindkét irányban. Ezek az egyszerű gyakorlatok javítják a szem vérellátását és mozgékonyságát. A „palming” technika különösen pihentető. A tenyereket érdemes a csukott szemekre úgy helyezni, hogy semmilyen fény ne érje őket. 3-5 percig ott tartva, majd engedni, hogy a szemek teljesen ellazuljanak. Ez a gyakorlat csökkenti a szemfáradtságot és javíthatja a természetes fókuszáló képességet.

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).

Van élet a diagnózis után: a személyre szabott orvoslás új korszakot hoz az emlőrák kezelésében

2025. október 27.

Korai diagnózis esetén akár 99%-nál is nagyobb lehet a túlélési esély

A mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében, minden 14. másodpercben születik egy ilyen diagnózis a világon, hazánkban pedig több mint 7500 új esetet fedeznek fel évente. A betegséget több mint 90%-ban korai stádiumban fedezik fel, ami döntő jelentőséggel bír, ugyanis a modern, személyre szabott terápia, valamint a pontos diagnosztika és szervezett betegút ma már képesek jelentősen javítani a hosszú távú túlélést. A szakértők a mellrák elleni küzdelem hónapjához közeledve különösen fontosnak tartják hangsúlyozni: a rendszeres szűrésen való részvétel, az időben történő kivizsgálás és az innovatív terápiákhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a gyógyulásban és a kiújulás kockázatának mérséklésében is. Ugyanakkor az a tény, hogy egyre fiatalabb korosztályt érint az emlőrák, komoly figyelmeztetés arra, hogy az életmódbeli tényezők mind a megelőzés, mind a kezelés során kulcsszerepet játszanak.

Minden év októbere a mellrák elleni küzdelem hónapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a korai felismerés fontosságára, illetve a megelőzéssel és a lehetséges terápiákkal kapcsolatos tudnivalókra. Ennek apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lilly Hungária Kft., ahol többek között az Országos Onkológiai Intézet és a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) szakorvosai, valamint érintett betegek osztották meg tapasztalataikat. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a korai diagnózis drámai különbséget jelenthet: az 5 éves túlélés lokalizált (korai) stádiumban több mint 99%, míg áttétes esetben körülbelül 32%. Ez szemléletesen mutatja, miért létfontosságú, hogy a gyanús tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz forduljunk, és lehetőleg minél fiatalabb életkortól rendszeresen részt vegyünk a megfelelő szűrővizsgálatokon. Erre természetesen nem csupán októberben, a mellrák elleni küzdelem hónapjában, hanem egész évben érdemes odafigyelni.