Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mely szövődmény a legveszélyesebb a cukorbetegekre?

Érdekességek2023. március 21.

Minden negyedik magyar halála közvetve vagy közvetlenül összefügg a cukorbetegséggel és becslések szerint hazánkban éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár.

Fotó: 123rf.comA legtöbben a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) szövődmények miatt veszítik életüket, ami annak fényében nem meglepő, hogy a 2-es típusú cukorbetegség a koszorúérbetegség és stroke előfordulási gyakoriságát 2-4 szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli. Éppen ezért – a nemzetközi orvosszakmai ajánlásokkal összhangban – a magyar egészségügyi szereplők is arra törekednek, hogy – a prevenció mellett – minél hamarabb elsődleges szempontként jelöljék meg a kardiológiai és vese szövődmények megítélését a diabétesz kezelésében – hangzott el a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége és a Magyar Diabetes Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

A 2-es típusú cukorbetegség a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása: hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú cukorbetegség és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15%-át is érintheti és becslések szerint éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár.

A nélkülözhetetlen életmódváltás még mindig nem általános

Bár egyértelműen bizonyított, hogy az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárul a betegség kialakulásához, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége által a hazai diabéteszes betegek körében végzett országos kutatás eredményei azt mutatják, hogy az orvos által javasolt szénhidrát diétát csak mindössze a betegek fele tartja. Rendszeres testmozgást minden negyedik diabéteszes végez, korábbi életmódján a diagnosztizált betegek 7%-a egyáltalán nem változtatott.

Ezen elszomorító eredmények azért jelentenek kiemelt problémát, mert a jól ismert szövődmények, mint például a vakság és az alsó végtagi amputáció mellett, a betegség számos egyéb szövődménnyel társul. A kardiovaszkuláris betegségek jelentik ugyanis a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot.  


A diabétesz már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt felismernék

A 2-es típusú cukorbetegség a koszorúérbetegség és stroke előfordulási gyakoriságát 2-4 -szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli. A szívelégtelenség túlélési aránya rosszabb, mint jónéhány daganatos megbetegedésé, de szintén a diabétesz a leggyakoribb oka a végstádiumú vesebetegségnek is. A diabétesz kórlefolyása során 40% esélye van a krónikus vesebetegség kialakulásának, a betegek jelentős része végül vesepótló kezelésre vagy veseátültetésre szorul. „A diabetes már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt felismernék” – mondta el Prof. dr. Kempler Péter, a Magyar Diabetes Társaság elnöke.

Fotó: 123rf.com

A korai felismerés életeket menthet

A korai diagnózis ugyanakkor lehetővé teszi a betegség megfelelő terápiáját és így a krónikus szövődmények megelőzését. Az úgynevezett kisérbetegségekre vonatkozó rizikó csökkenthető a megfelelő vércukorszint beállításával, míg a súlyos kardiovaszkuláris események és a szívelégtelenség vonatkozásban korábban ezt nem sikerült igazolni.

Ugyanakkor ma már rendelkezésre állnak olyan terápiás lehetőségek, melyek a kardiológiai és vese szövődményekre vonatkozóan is igazoltan csökkentik a kockázatot, és a vércukor kontrollon túl e társbetegségek kialakulásának rizikóját is csökkentik. Mindezek együttesen lehetővé teszik a diabétesz és szövődményeinek kezelési költség csökkentését is.

Legfontosabb a prevenció

A legfontosabb célkitűzés a prevenció, a betegség megelőzése egészséges életmóddal és rendszeres testmozgás beiktatásával, de törekedni kell arra, hogy – a prevenció mellett – minél hamarabb elsődleges szempontként jelöljék meg a kardiológiai és vese szövődmények megítélését és annak megfelelő kezelés kiválasztását a diabéteszes betegek számára.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.