Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mely szövődmény a legveszélyesebb a cukorbetegekre?

Érdekességek2023. március 21.

Minden negyedik magyar halála közvetve vagy közvetlenül összefügg a cukorbetegséggel és becslések szerint hazánkban éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár.

Fotó: 123rf.comA legtöbben a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) szövődmények miatt veszítik életüket, ami annak fényében nem meglepő, hogy a 2-es típusú cukorbetegség a koszorúérbetegség és stroke előfordulási gyakoriságát 2-4 szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli. Éppen ezért – a nemzetközi orvosszakmai ajánlásokkal összhangban – a magyar egészségügyi szereplők is arra törekednek, hogy – a prevenció mellett – minél hamarabb elsődleges szempontként jelöljék meg a kardiológiai és vese szövődmények megítélését a diabétesz kezelésében – hangzott el a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége és a Magyar Diabetes Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

A 2-es típusú cukorbetegség a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása: hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú cukorbetegség és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15%-át is érintheti és becslések szerint éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár.

A nélkülözhetetlen életmódváltás még mindig nem általános

Bár egyértelműen bizonyított, hogy az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód nagyban hozzájárul a betegség kialakulásához, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége által a hazai diabéteszes betegek körében végzett országos kutatás eredményei azt mutatják, hogy az orvos által javasolt szénhidrát diétát csak mindössze a betegek fele tartja. Rendszeres testmozgást minden negyedik diabéteszes végez, korábbi életmódján a diagnosztizált betegek 7%-a egyáltalán nem változtatott.

Ezen elszomorító eredmények azért jelentenek kiemelt problémát, mert a jól ismert szövődmények, mint például a vakság és az alsó végtagi amputáció mellett, a betegség számos egyéb szövődménnyel társul. A kardiovaszkuláris betegségek jelentik ugyanis a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot.  


A diabétesz már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt felismernék

A 2-es típusú cukorbetegség a koszorúérbetegség és stroke előfordulási gyakoriságát 2-4 -szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélyét 2-6-szorosára emeli. A szívelégtelenség túlélési aránya rosszabb, mint jónéhány daganatos megbetegedésé, de szintén a diabétesz a leggyakoribb oka a végstádiumú vesebetegségnek is. A diabétesz kórlefolyása során 40% esélye van a krónikus vesebetegség kialakulásának, a betegek jelentős része végül vesepótló kezelésre vagy veseátültetésre szorul. „A diabetes már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt felismernék” – mondta el Prof. dr. Kempler Péter, a Magyar Diabetes Társaság elnöke.

Fotó: 123rf.com

A korai felismerés életeket menthet

A korai diagnózis ugyanakkor lehetővé teszi a betegség megfelelő terápiáját és így a krónikus szövődmények megelőzését. Az úgynevezett kisérbetegségekre vonatkozó rizikó csökkenthető a megfelelő vércukorszint beállításával, míg a súlyos kardiovaszkuláris események és a szívelégtelenség vonatkozásban korábban ezt nem sikerült igazolni.

Ugyanakkor ma már rendelkezésre állnak olyan terápiás lehetőségek, melyek a kardiológiai és vese szövődményekre vonatkozóan is igazoltan csökkentik a kockázatot, és a vércukor kontrollon túl e társbetegségek kialakulásának rizikóját is csökkentik. Mindezek együttesen lehetővé teszik a diabétesz és szövődményeinek kezelési költség csökkentését is.

Legfontosabb a prevenció

A legfontosabb célkitűzés a prevenció, a betegség megelőzése egészséges életmóddal és rendszeres testmozgás beiktatásával, de törekedni kell arra, hogy – a prevenció mellett – minél hamarabb elsődleges szempontként jelöljék meg a kardiológiai és vese szövődmények megítélését és annak megfelelő kezelés kiválasztását a diabéteszes betegek számára.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.