Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Melyek a krupp jellegzetes tünetei?

Érdekességek2019. október 13.

Fotó: 123rf.com

A croup, vagy magyarul krupp, a gége és a légcső gyulladása, amelynek ijesztő tünetei elsősorban csecsemőkben és kisgyermekekben alakulnak ki. Az öt éven aluliak 6–8%-a betegszik meg évente, és az összes gyermek mintegy 13%-a életében legalább egyszer kruppban szenved.

A nagyobb gyermekek és a felnőttek is megkaphatják e betegséget, de a légcső szélesebb és a gége nagyobb volta miatt a jellegzetes tünetek náluk sokkal kevésbé észlelhetők.

Melyek a tünetek?

Ugató, száraz köhögés, nehéz- és szapora légzés, légvételkor mellkasi behúzódás, sípoló hang belégzéskor, rekedtség. Felléptét láz, elesettség, étvágytalanság, torokfájás és orrfolyás előzheti meg. A gyermek napközben alig mutat tüneteket, éjszaka azonban hirtelen lepi meg a köhögés, a nehezített légvétel, és ez ritkán életveszélyes is lehet. A tünetek annyira jellegzetesek, hogy a köhögést sokszor telefonon keresztül meghallgatva is diagnosztizálni lehet a betegséget.

Mi okozza a kruppot és milyen a lefolyása?

A kruppot általában vírusfertőzés (többnyire parainfluenza, ritkábban RSV, rhinovírus, de más vírus is) okozza. Esetenként baktériumok, allergia, valamint légúti izgató anyagok is kiválthatják. Többnyire ősszel és télen jelentkezik, és megjelenése néha járványos méretet ölt. Fiúknál valamivel gyakoribb. Sok olyan gyermek van, akiknél a krupp az első néhány életévben többször is kialakul, ez alkati tényezőkkel, például a szűkebb légcsővel függ össze.


A betegség lefolyása többnyire enyhe, néhány napon belül elmúlik. Általában az első egy-két éjszaka során lépnek fel súlyosabb tünetek, de a köhögés enyhébb formában akár egy hétig is fennmaradhat. Minden húsz betegből egynek annyira romlik az állapota, hogy orvosi beavatkozásra, kórházi ápolásra is szükség lehet. A bent fekvés általában rövid ideig tart, és sokszor csak a beteg megfigyelésére szorítkozik. Sokkal ritkábban, a kórházban fekvők kevesebb mint 0,5%-a szorul intenzív kezelésre és gépi lélegeztetésre.

Mit tehetünk otthon?

Tudnunk kell, hogy a legtöbb krupp enyhe lefolyású, magától elmúló, beavatkozást nem igénylő betegség. Azonban minden olyan esetben, amikor nyugtalanok vagyunk a gyermek miatt, forduljunk gyorsan orvoshoz, és ne várjuk meg a reggelt. Addig is, amíg szakszerű segítséget kapunk, fontos, hogy megőrizzük a nyugalmunkat, és – amennyire lehet – megnyugtassuk a gyermeket is. A sírás, az izgatottság csak fokozza a tüneteket. Sokat segítenek a hideg italok és a hűs levegő. Ilyenkor jó megoldás az ablak kinyitása, séta a szabadban, autókázás nyitott ablak mellett. Régebben sokat alkalmazták a levegő párásítását is, de ennek hatásosságát újabban megkérdőjelezik.

Súlyosabb esetben gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Szteroidtartalmú gyógyszerek (leginkább kúp formában) csökkentik a gyulladás tüneteit, lelohasztják a duzzadt nyálkahártyát, és ezáltal megkönnyítik a légzést. A szteroidok azonban csak a tüneteket csökkentik gyorsan, de nem szüntetik meg a kiváltó okot. Köhögéscsillapítók ilyen esetben nem javasoltak, nem segítenek, de jelentkezhetnek mellékhatásaik, például az álmosság. Ugyancsak nem hatásosak az antibiotikumok, hiszen a legtöbb megbetegedés (több mint 80%) vírusos eredetű. Magas láz esetén lázcsillapító adása indokolt.

Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni?

Ha a gyermek légzése nagyon szapora, ha levegő után kapkod, ha nagyon nyugtalan. Ha folyik a nyála, ha nem tud nyelni, ha magas láza van, amely lázcsillapításra sem csökken. Ha a bőr színe sápadt vagy kékes. Ilyen esetekben legjobb azonnal mentőt hívni, és a gyermeket sürgősen kórházba szállítani.

Dr. Kardos Gabriella
gyermekorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.