Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Melyek a legjobb megvilágítási módok otthonunk különböző helyiségeihez?

Érdekességek2022. március 16.

Otthonunk minden helyisége más és más célt szolgál, amit tükröznie kell a világításnak is. Egyes részek - például a konyha vagy a mosókonyha - feladatorientált fényforrást igényelnek, míg másoknál - pl. nappali - tökéletesen elegendő egy közvetett, általános megvilágítás.  

Vagyis a lámpatestek típusa, a fény intenzitása és elhelyezkedése térrészenként különbözik. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan érdemes felszerelni az egyes helyiségeket az optimális világítás érdekében.

Konyha megvilágítása 

A legtöbb konyhában, különösen a nagyobbakban többféle megvilágításra is szükség van. A környezeti vagy általános világításhoz használjunk mennyezeti lámpatestet vagy süllyesztett lámpákat, amelyek egyenletesen elosztják a fényt a térben. Ezután következhet a munkavilágítás meghatározása – erre a célra a legideálisabbnak a LED szalagok bizonyulnak, mivel gyakorlatilag bárhova fel tudjuk ragasztani. A konyhapult megvilágításához csak helyezzük el a fényforrást a konyhai felsőszekrény aljára, és máris elegendő, minőségi fényt biztosítottunk a munkához.

Igyekezzünk a munkaterülethez erősebb fényerejű világítást használni – körülbelül 700-800 lumen négyzetméterenként egy jó hüvelykujjszabály, amit érdemes figyelembe venni fényforrás vásárlásakor. A konyha azon részeihez, ahol nem szoktak ételt készíteni, 300-400 lumen/m2 fényerő tökéletesen elegendő.

Nappali megvilágítása 

A nappalik többféle célt szolgálnak, ezért olyan megvilágításra van szükség, amely könnyen alkalmazkodik a hétköznapi szórakozásokhoz, hangulatos filmezésekhez és egyéb tevékenységekhez. A nagy állólámpák okos választásnak bizonyulnak ezen lakóterülethez, mivel környezeti-, feladat- és kiemelővilágításként is remekül megállják a helyüket. A mozgatásukkal/forgatásukkal bármikor módosíthatjuk a világítási struktúrát a nappaliban.
 
Ha a nappaliban van a TV, moziszerű hangulatot varázsolhatunk a már említett LED szalagokkal, vagy olyan lámpákkal, amelyek nem okoznak tükröződést. A lelógó lámpatestek tökéletes világítást adnak a helyiségben, miközben nem vonják el a figyelmet a cselekvésekről. A nappaliba általában 100-200 Lumen/m2 ideális szokott lenni.

Fürdőszoba megvilágítása 

A nem megfelelő fürdőszoba világítás egyrészt egyáltalán nem hízelgő, másrészt nem is biztonságos. Kerüljük a tükörre lefelé mutató fényeket, mivel ezek nemkívánatos árnyékokat vetnek. Ehelyett helyezzünk el lámpatesteket a tükrök mindkét oldalára a kiegyensúlyozottabb fényekért. Ha többen is használják a fürdőt, érdemes elgondolkozni állítható lámpákon, hogy mindenki a saját igényeihez igazíthassa a világítást.
 
A legfontosabb, hogy a fürdőszobába mindenképp erős fényeket igyekezzünk felszerelni. Négyzetméterenként ez körülbelül 700-800 Lumen fényerőnek felel meg. Tipp: Az ANRO webshop kínálatában több ezer kiváló minőségű fényforrás közül válogathatunk, amelyek segítségével mind a három helyiség számára megbízható és dekoratív fényforrást biztosíthatunk.

Folyosó megvilágítása 

A folyosók a szobák közötti átmeneti területek, így szerencsére nem jelentenek annyi gondot világítástechnika tekintetében, mint a már említett helyiségek. Választhatunk süllyesztett mennyezeti lámpatesteket, amelyek nem feltűnő, mégis elegendő fényt biztosítanak. Ha néhány lámpatestet a fal mentén elhelyezünk, máris egy esztétikus és közvetett világítást sikerült kreálnunk a folyosóra. Általában nincs szükség nagy fényerőre ezen térrészen, így egy 50-100 Lumen/m2 világítás tökéletesen megfelelhet a célnak.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Tegyünk a vérszegénység ellen!

2026. augusztus 02.

Vérszegénység a nők 8,5 - 13,4 %-át, a várandósság végén lévő nők 13 - 22 %-át, míg a férfiak 1-2 %-át érinti. Ezzel az anémia a leggyakoribb kórtünetek, betegségek egyike. De mit tehetünk ellene, és kinek érdemes ellenőriztetnie, nem vérszegény-e? A válaszokban dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus-belgyógyász főorvosa segít. 


Mi áll leggyakrabban a vérszegénység mögött?


A vérszegénység két úton alakulhat ki: vagy elégtelen a vörösvértestek termelődése, vagy fokozott a pusztulásuk. Első módra példa a csökkent vas-, folsav, B12 vitamin bevitele, felszívódása, felhasználása, valamint a vörösvértesteket termelő csontvelő károsodása, pl leukémia által. Utóbbira - azaz a vörösvértestek fokozott pusztulásra - példa a menstruációs vérzés, a gyomor-bélrendszeri vérzés, egyes genetikai betegségek.

A vérszegénység oka nem csak a vashiány

2026. augusztus 02.

A vashiány a vérszegénység leggyakoribb oka, ám még nagyon sok más kórkép is okozhat vérszegénységet.



Mielõtt a vérszegénység számos okáról szólunk, elevenítsük fel iskolás alapismereteinket. A vér sejtes elemekbõl és plazmából áll. A sejtes elemek közül a vörösvérsejtek az oxigén szállításáért felelõsek, a fehérvérsejtek a fertõzések elleni védelmet látják el, a vérlemezkék (trombociták) pedig a véralvadásban vesznek részt. A vörösvérsejtek oxigénszállító képességét a benne levõ hemoglobin teszi lehetõvé.

Mikor beszélünk vérszegénységrõl?

Vérszegénységrõl, latin szóval anémiáról akkor beszélünk, ha a vörösvérsejtek száma, vagy azok oxigénszállító képessége bármilyen okból csökken. A vörösvérsejtek a csontvelõben naponta milliószámra képzõdnek, élettartamuk kb. 120 nap. A vörösvérsejtek termeléséhez elsõsorban vasra, valamint vitaminokra, folsavra és a B12-vitaminra van szükség. Ha ezek bármelyikébõl kevés van, ún. hiányanémiáról beszélünk.

Szervezetünk harminc felett

2026. augusztus 01.

Hozzuk formába magunkat!

Testünk "csúcsformáját" a húszas éveinkben hozza. Azonban szerencsére ismerünk már olyan módszereket, amelyekkel a fiatalság "meghosszabbítható". Ismerkedjünk meg ezekkel, és használjuk ki a bennük rejlõ lehetõségeket! Õrizzük meg jó formánkat és egészségünket harmincon túl is! Ehhez segítségül hívhatjuk a modern orvostudomány eredményeit, de életmódunkkal magunk is sokat tehetünk érte.

Henri Salvador, a híres francia énekes 87 éves, de kellemes egyénisége ma is elbûvöl mindenkit, aki csak a közelébe kerül. Talán jó egészségének is az a magyarázata, hogy mindig mosolyog? Egy másik érdekes példa: Japánban, Okinawa szigetén az emberek várható életkora 81,2 év. Mi lehet a titka? A különleges klíma? A gének? Az életmód? A táplálkozás? Az emberi öregedés kutatóit, a gerontológusokat természetesen izgatta a válasz, és arra a következtetésre jutottak, hogy akik hosszú ideig, jó egészségben élnek, azok általában sokat dolgoznak, optimisták, és nem viszik túlzásba az evés-ivást.