Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Melyik hormon felelős a spontán vetélésért?

Érdekességek2020. február 02.

Talán struccpolitika, talán az egészséges lélek védekezése, de a köztudatban nincs igazán benne, mekkora a „magától” korán megszakadó terhességek aránya. Pedig a kívánt terhességeknek körülbelül 10%-a spontán vetéléssel végződik.

Fotó: 123rf.comVetélésről a terhesség 24. hetéig beszélhetünk, innen már a (kora)szülés kifejezés használatos. A vetéléseknek számos oka lehet, de jelentős részüket még a szövettani vizsgálattal sem lehet kideríteni.

A hormonkezelés segíthet?

Az azonban már tudományosan igazolt, hogy a terhesség első két hónapjában lezajló vetéléseknek kb. az egyharmadáért a progeszteron nevű női hormon alacsony szintje felelős. A progeszteront (más néven sárgatesthormont) – ahogy a neve is mutatja – a tüszőrepedés helyén kialakuló sárgatest termeli. Ez a hormon védi a terhességet körülbelül a 10. hétig. Ezután a hormon termelését az időközben kialakuló lepény veszi át.

Ezt azért fontos tudni, mert a spontán vetélések ezen egyharmada progeszteronkezeléssel megakadályozható (tehát ha más okozza a vetélést a terhesség első két hónapjában, akkor hatékony kezelés nem áll rendelkezésünkre). A progeszteronhormon vérszintje laboratóriumi úton meghatározható ugyan, azonban ebből nem lehet következtetni arra, hogy adott terhesség fenntartásához ez a szint elegendő-e.

Mikor szükséges tehát sárgatesthormont adni a terhesnek? A kezelésre általában az alábbi esetekben kerül sor:

• terápiás javallat alapján fenyegető vetélés (kevés vérzés) esetén,
• megelőzés céljából, ha a kórelőzményben egy vagy több spontán vetélés szerepel,
• azoknál a betegeknél, akiknek több éves meddőség vagy kezelés után fogant meg a terhességük.

Mindezen esetekben feltételezhető – vagy legalábbis nem zárható ki –, hogy a spontán vetélések hátterében progeszteronelégtelenség áll.


A hormonpótlás történhet szájon át, injekció formájában és a hüvelybe felhelyezett kapszula segítségével. Az irodalmi adatok amellett szólnak, hogy ez utóbbi forma a leghatásosabb.

Körülbelül a 14. héttől, amikor már a méh fájástevékenysége szerepel fő okként a vetélésben, görcsöket, illetve vérzés esetén a méhösszehúzódásokat csökkentő gyógyszerelés, ágynyugalommal kiegészítve, hatásos lehet a terhesség megtartásában.

Dr. Bárány János
szülész-nőgyógyász


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

5 okos tipp a látás javítására

2025. szeptember 05.

A modern életmód egyre nagyobb kihívás elé állítja a szemeket. Képernyők, UV-sugárzás, stressz és helytelen táplálkozás mind közreműködnek abban, hogy látásunk fokozatosan romolhat. A jó hír az, hogy egyszerű, mindennapi szokások kialakításával sokat lehet tenni a szem egészségéért és látás megőrzéséért. Az alábbiakban az Alensa javasol 5 tippet, mire érdemes figyelni.

1. Tudatos étkezés – a szem támogatása belülről

A megfelelő táplálkozás kulcsfontosságú szerepet játszik a szem egészségének megőrzésében. Kutatások bebizonyítják, hogy bizonyos tápanyagok közvetlenül befolyásolják látásunk minőségét és a szemmel kapcsolatos betegségek kialakulásának kockázatát. Az Amerikai National Eye Institute által végzett AREDS és AREDS2 tanulmányok kimutatták, hogy a lutein, zeaxantin és omega-3 zsírsavak pótlása jelentősen csökkentheti az időskori makuladegeneráció előrehaladását. A napi étrend kiegészítése 10 mg luteinnel és 2 mg zeaxantinnal jótékony hatással van a szem sárgafoltjának egészségére. Ezek a természetes antioxidánsok főként zöld levelű zöldségekben, tojásban és kukoricában találhatók meg nagy mennyiségben. Az omega-3 zsírsavak hiánya szorosan összefügg a száraz szem szindrómával, ami nemcsak kellemetlen tüneteket okoz, hanem elhomályosíthatja a látást is. A halak, diófélék és lenmagok rendszeres fogyasztása segíthet megelőzni ezt a problémát. Az A-vitamin gazdag ételek, mint a répa, édesburgonya és spenót szintén elengedhetetlenek a jó látáshoz, mivel közvetlenül részt vesznek a látási folyamatokban.

2. A 20-20-20 szabály alkalmazása a digitális szemfáradtság ellen

A digitális korszak egyik legnagyobb veszélye a szemek számára a folyamatos képernyőhasználat. Az American Optometric Association jelentése szerint a napi több mint 2 órányi képernyőhasználat már jelentős szemfáradtságot okozhat, és a felnőttek közel 60%-át érinti a Computer Vision Syndrome (CVS). A 20-20-20 szabály egyszerű, mégis rendkívül hatékony módszer a digitális szemfáradtság megelőzésére. A szabály lényege: minden 20 perc képernyőnézés után 20 másodpercig egy 20 láb (körülbelül 6 méter) távolságra lévő pontra kell nézni. Ez a gyakorlat segít relaxálni a szemizmokat és csökkenti a fókuszálási fáradtságot. A kutatások azt is kimutatták, hogy képernyőt néző emberek 66%-kal kevesebbet pislognak, ami száraz szemhez és homályos látáshoz vezet. Tudatos pislogással és rendszeres szünetek tartásával jelentősen javítható a szemek komfortérzete. Érdemes továbbá beállítani a képernyő fényerejét és kontrasztját a környezeti fényhez, valamint kékfény-szűrő szemüveget vagy szoftvert használni, különösen este.

A kezeletlen magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei

2025. szeptember 04.

Szív

Amikor a szív kisebb erei elmeszesednek, majd be is szűkülnek, a szív vér- és tápanyagellátása nyilván romlani fog. Erre a folyamatnak számos tünet lehet a következménye, amelyek eleinte meglehetősen általánosak, mint például a fáradékonyság, a nehézlégzés. Idővel azonban, kezeletlen szívelégtelenség esetén a szív teljesítőképessége tovább romlik, és erősebb tünetek jelentkeznek. Már kisebb terhelést is nehezebben visel a beteg, álmatlanság, lábdagadás, gyakori éjszakai vizelés jelentkezik. Súlyos problémára utalhat, ha az ajkak és a körmök lilás színűek lesznek – ezt a stádiumot nem szabad megvárni, már az első, kisebb tünetekkel orvoshoz kell fordulni, hogy minél korábban kezelhető legyen a betegség.
A szív koszorúereinek elmeszesedése miatt a beszűkült erek kevesebb oxigént képesek átereszteni, így időről-időre szorító mellkasi fájdalom léphet fel, amit angina pectorisnak neveznek. Mindenképpen azonnali orvosi ellátást igényel, már csak azért is, hogy kiderüljön, nem szívinfarktus áll-e a háttérben. Ez utóbbi ugyanis szintén kialakulhat a magas vérnyomás talaján, ha a szívben elzáródik egy koszorúér. A szívinfarktus ijesztő tünetekkel jelentkezik, mint mellkasi fájdalom, nehézlégzés, verejtékezés, félelemérzés. Ha ezt tapasztaljuk, azonnal mentőt kell hívni!

Agy

Ha az agyban egy nagyobb ütőeret vérrög zár el, az érintett terület működésképtelenné válik, ezt hívják agyi infarktusnak. A tünetek legtöbbször hirtelen jelentkeznek és az adott terület funkciójától függenek. Felléphet többek közt beszédzavar, látászavar, végtagbénulás, a száj félrehúzódása. Az agyvérzés, vagy szélütés tünetei – a magas vérnyomással szemben – szintén nagyon feltűnőek. Erős, hirtelen megjelenő fejgörcs, hányinger, hányás, eszméletvesztés és féloldali bénulás, amely érintheti a végtagokat és az arcizmokat is. Az agyvérzés bizonyítottan a magas vérnyomás talaján alakul ki.
Nem ennyire látványos és akut az agyi érelmeszesedés folyamata, ami kezdetben nem okoz tünetet. Később is csak kisebb feledékenység hívhatja fel a figyelmet az agy kis ereinek meszesedésére. Ezen erek falán plakk rakódik le, ami miatt egyre csökken az átmérőjük, vagyis egyre kevesebb vért és tápanyagot tudnak az agy szöveteibe juttatni. Emiatt lassan elhalnak a szövetek, és emiatt egyre feltűnőbb a memóriaromlás. A folyamat előrehaladottabb stádiumaiban már komoly koncentrációcsökkenés, szellemi hanyatlás következik be, végső soron az egész személyiség megváltozhat – visszafordíthatatlanul. Ezen jelenség maga az ún. vaszkuláris – vagyis szív-érrendszeri eredetű – demencia.

Mi történik a szívvel és más szervekkel, ha évekig magas a vérnyomás?

2025. szeptember 04.

A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz tünetet, nem is igényel kezelést. Holott, ha kezeletlenül marad, az évek, évtizedek alatt komoly rombolást képes véghez vinni az szívben és más szervekben a „csendes gyilkos”. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa ezeket következményeket vette sorra.  

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

A kezeletlen magas vérnyomást nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, ugyanis bár nem okoz fájdalmat vagy másféle szenvedést, de alattomosan nagy pusztítást okoz a szervezetben. Évek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség vagy akár a vakság kockázata is.
– Ma már szerencsére egyre többen ismerik a magas vérnyomás kockázatát, ezért néhány otthon mért magas érték kapcsán már orvoshoz fordulnak. Mások sajnos még mindig nem veszik komolyan a betegséget, ezért sem az életmódjukon nem változtatnak, sem adott esetben a gyógyszereket nem tekintik szükségesnek – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa. – Holott nem csak az elsőnek evidensen adódó erek és a szív károsodhat a nem kezelt magas vérnyomás miatt, de jelentősen nő akár a demencia, akár a merevedési zavar kockázata is.