Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Melyik ibuprofén vényköteles, és melyik nem?

Érdekességek2020. szeptember 09.

Fotó: pixabay.com

Az utóbbi időben többször is lehetett hallani az ibuprofénes gyógyszerekről, mivel egy részük 2020. május 1-jétől vénykötelesen vásárolható meg, a mellékhatások nagyobb rizikója miatt.

Az ibuprofén az úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentő ható anyagok (NSAID) csoportjába tartozó gyógyszervegyület. Ez azt jelenti, hogy az ibuprofén „3 az 1-ben” módon rendelkezik fájdalomcsillapító, lázcsillapító és gyulladáscsökkentő hatással. Az ibuprofént közel 60 éve alkalmazzák világszerte lázcsillapításra, a legkülönfélébb fájdalmak enyhítésére és a gyulladás csökkentésére, 3 hónapos kortól gyakorlatilag 99 éves korig.

Napjainkban magyarországon több mint 50-féle ibuprofénes gyógyszer van patikai forgalomban, amelyek közül több mint 40 jelenleg és a jövőben is vény nélkül megvásárolható, és nagy biztonsággal használható a különféle fájdalmak vagy a láz csillapítására.

Általában elegendő a 400mg-os adag
Magyarországon is jelentős mennyiségben vásárolnak a betegek ibuprofénes gyógyszereket, ha a fej- vagy fogfájás, az ízületi fájdalmak, a menstruációval járó fájdalom csillapítása, a náthával, influenzával járó gyulladás és fájdalom leküzdése vagy a láz csillapítása a cél. A patikák nagy választékban tartják az ibuprofénes gyógyszereket, többek között az ibuprofénes tablettákat, szuszpenziókat, pezsgőgranulátumokat és krémeket.

Az ibuprofénes gyógyszerek egy-egy adagja jellemzően 200, 400, 600 vagy 800 mg hatóanyagot tartalmaz. Megjegyzendő, hogy a magasabb hatóanyag- tartalmú, azaz „erősebb” készítményeket elsősorban intenzív fájdalom/ gyulladás esetén, tipikusan ízületi, reumatikus fájdalmaknál alkalmazzák. Fejfájás, fogfájás, menstruációs fájdalom esetén kellőképpen hatásosnak bizonyul az egyszeri 400 mg-os adagok bevétele.


Fotó: 123rf.comMinden gyógyszernek vannak mellékhatásai
Az elmúlt évek vizsgálatai rávilágítottak arra, hogy az ibuprofén szedése – dózistól függően – a szív- és érrendszeri mellékhatások emelkedett rizikójával jár. Hangsúlyozandó, hogy ez a fajta kockázat nem csak az ibuprofénre vonatkozik! Az egyéb NSAID-oknál, így tehát a diklofenákos, naproxenes vagy dexketoprofénes szereknél is, felmerül a szív- és érrendszeri mellékhatások (köztük a szívinfarktus és a stroke) kockázata. Leszögezendő, hogy az ibuprofén a szív- és érrendszeri mellékhatások szempontjából jó választásnak és kedvező mellékhatás-spektrumú NSAID-hatóanyagnak minősül, amelynek a biztonságos alkalmazása során a hangsúly a dózison van. Korábban azonban nem volt ismert az a dózishatár, amely alatt biztonságosnak tekinthető az ibuprofénes patikaszerek szedése.

Széleskörű vizsgálatok alapján megszületett a hatósági döntés
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) számos tudományos vizsgálatra alapozva megállapította: „Az ibuprofén legfeljebb napi 1200 mg-os dózisának (…) alkalmazása esetén nem tapasztalható a cardiovascularis kockázat növekedése.” Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem vesz be napi 1200 mg-nál (napi 3 × 400 mg) magasabb ibuprofénadagokat – amire fejfájás, fogfájás vagy menstruációs fájdalmak esetén nincs is szükség –, akkor nem kell tartania attól, hogy a szokásosnál nagyobb eséllyel következik be nála valamilyen szív- és érrendszeri katasztrófa.

Ritkán (elsősorban reumatikus kórképeknél) sor kerülhet arra, hogy 1200 mg-nál magasabb napi ibuprofénösszdózisokra van szükség. Ekkor a magas ibuproféndózisok (több mint napi 2400 mg) rendszeres szedése a nem kívánatos szív- és érrendszeri események fokozott kockázatával társulhat. Ebben az esetben a gyógyszerbiztonság érdekében indokolt az orvosi kontroll: ennek megfelelően a nagy dózisú ibuprofénes szerek vénykötelessé váltak.

Mely ibuprofénesszerek vénykötelesek?
Az európai ajánlásokkal összhangban a hazai gyógyszerhatóság (OGYÉI) közleménye értelmében 2020. május 1-jétől Magyarországon is vénykötelessé váltak azok az ibuprofénes gyógyszerek, amelyek adagonként 600 vagy 800 mg ibuprofént (vagy 300 mg dexibuprofént) tartalmaznak, illetve amelyek alkalmazása reumatikus kórképek kezelésére javallt.

Megjegyzendő tehát: 2020. május 1-jétől csak olyan ibuprofénes készítmények vásárolhatók meg hazánkban vény nélkül, amelyek szedése napi maximum 1200 mgos dózisban ajánlott, és amelyek alkalmazása nem jár a szív- és érrendszeri kockázatok fokozódásával; számszerűen ez több mint 40 különféle ibuprofénes patikaszert.

Dr. Budai Mariann PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Új korszak a szemsebészetben

2025. november 01.

Magyar fejlesztés adhat reményt a látásukat vesztőknek

Az elmúlt évtizedekben forradalmi változások zajlottak a szemsebészetben: a manuális beavatkozásokat egyre precízebb, informatikával digitális képalkotással és modern technológiával – ultrahang és lézer – támogatott technológiák váltották fel, miközben a páciensek igényei is megváltoztak. Ma már nemcsak a látás megőrzése, hanem az életminőség javítása is kulcskérdés, különösen olyan betegségek esetén, mint az időskori makuladegeneráció vagy a súlyos szürkehályog. Ebben a fejlődésben magyar szakemberek is meghatározó szerepet játszanak – köztük egy nemzetközileg elismert szemészprofesszor, aki több, világszerte alkalmazott találmánnyal segíti a látásukat vesztő betegeket.

Prof. Dr. Scharioth Gábor neve fogalom a nemzetközi szemészetben. A Nagyrédén működő Aurelios Magánszemészet alapítója, aki kilenc országban végez műtéteket, több mint három évtizedes karrierje során több, világszerte használt találmány megalkotója lett.

„A 90-es évek elejétől máig óriási változások történtek a szemsebészetben. A manuális technikáktól eljutottunk a precíz gépesített, informatikával támogatott beavatkozásokig. Egy ilyen forradalmi időszakban kezdtem, és ez rengeteg új ötletet hívott életre” – emlékszik vissza a professzor.

Világszerte alkalmazott megoldások a látás megőrzésére

Scharioth professzor neve nemcsak a szakmai körökben cseng ismerősen. Az általa fejlesztett módszerek közül az egyik legismertebb a varratmentes műlencse-rögzítés, amely szürkehályog-műtétek bonyolult eseteiben teszi lehetővé a lencse élethosszig tartó, stabil elhelyezését.
„Amikor a helyzet nem stabil, és a műlencsét nem tudjuk a szokásos módon beültetni, új megoldások kellenek. A cél mindig az, hogy a beteg élete végéig biztonságosan, komplikációk nélkül viselje a beültetett lencsét” – mondja a professzor.

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.