Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Melyik ibuprofén vényköteles, és melyik nem?

Érdekességek2020. szeptember 09.

Fotó: pixabay.com

Az utóbbi időben többször is lehetett hallani az ibuprofénes gyógyszerekről, mivel egy részük 2020. május 1-jétől vénykötelesen vásárolható meg, a mellékhatások nagyobb rizikója miatt.

Az ibuprofén az úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentő ható anyagok (NSAID) csoportjába tartozó gyógyszervegyület. Ez azt jelenti, hogy az ibuprofén „3 az 1-ben” módon rendelkezik fájdalomcsillapító, lázcsillapító és gyulladáscsökkentő hatással. Az ibuprofént közel 60 éve alkalmazzák világszerte lázcsillapításra, a legkülönfélébb fájdalmak enyhítésére és a gyulladás csökkentésére, 3 hónapos kortól gyakorlatilag 99 éves korig.

Napjainkban magyarországon több mint 50-féle ibuprofénes gyógyszer van patikai forgalomban, amelyek közül több mint 40 jelenleg és a jövőben is vény nélkül megvásárolható, és nagy biztonsággal használható a különféle fájdalmak vagy a láz csillapítására.

Általában elegendő a 400mg-os adag
Magyarországon is jelentős mennyiségben vásárolnak a betegek ibuprofénes gyógyszereket, ha a fej- vagy fogfájás, az ízületi fájdalmak, a menstruációval járó fájdalom csillapítása, a náthával, influenzával járó gyulladás és fájdalom leküzdése vagy a láz csillapítása a cél. A patikák nagy választékban tartják az ibuprofénes gyógyszereket, többek között az ibuprofénes tablettákat, szuszpenziókat, pezsgőgranulátumokat és krémeket.

Az ibuprofénes gyógyszerek egy-egy adagja jellemzően 200, 400, 600 vagy 800 mg hatóanyagot tartalmaz. Megjegyzendő, hogy a magasabb hatóanyag- tartalmú, azaz „erősebb” készítményeket elsősorban intenzív fájdalom/ gyulladás esetén, tipikusan ízületi, reumatikus fájdalmaknál alkalmazzák. Fejfájás, fogfájás, menstruációs fájdalom esetén kellőképpen hatásosnak bizonyul az egyszeri 400 mg-os adagok bevétele.


Fotó: 123rf.comMinden gyógyszernek vannak mellékhatásai
Az elmúlt évek vizsgálatai rávilágítottak arra, hogy az ibuprofén szedése – dózistól függően – a szív- és érrendszeri mellékhatások emelkedett rizikójával jár. Hangsúlyozandó, hogy ez a fajta kockázat nem csak az ibuprofénre vonatkozik! Az egyéb NSAID-oknál, így tehát a diklofenákos, naproxenes vagy dexketoprofénes szereknél is, felmerül a szív- és érrendszeri mellékhatások (köztük a szívinfarktus és a stroke) kockázata. Leszögezendő, hogy az ibuprofén a szív- és érrendszeri mellékhatások szempontjából jó választásnak és kedvező mellékhatás-spektrumú NSAID-hatóanyagnak minősül, amelynek a biztonságos alkalmazása során a hangsúly a dózison van. Korábban azonban nem volt ismert az a dózishatár, amely alatt biztonságosnak tekinthető az ibuprofénes patikaszerek szedése.

Széleskörű vizsgálatok alapján megszületett a hatósági döntés
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) számos tudományos vizsgálatra alapozva megállapította: „Az ibuprofén legfeljebb napi 1200 mg-os dózisának (…) alkalmazása esetén nem tapasztalható a cardiovascularis kockázat növekedése.” Ez azt jelenti, hogy ha valaki nem vesz be napi 1200 mg-nál (napi 3 × 400 mg) magasabb ibuprofénadagokat – amire fejfájás, fogfájás vagy menstruációs fájdalmak esetén nincs is szükség –, akkor nem kell tartania attól, hogy a szokásosnál nagyobb eséllyel következik be nála valamilyen szív- és érrendszeri katasztrófa.

Ritkán (elsősorban reumatikus kórképeknél) sor kerülhet arra, hogy 1200 mg-nál magasabb napi ibuprofénösszdózisokra van szükség. Ekkor a magas ibuproféndózisok (több mint napi 2400 mg) rendszeres szedése a nem kívánatos szív- és érrendszeri események fokozott kockázatával társulhat. Ebben az esetben a gyógyszerbiztonság érdekében indokolt az orvosi kontroll: ennek megfelelően a nagy dózisú ibuprofénes szerek vénykötelessé váltak.

Mely ibuprofénesszerek vénykötelesek?
Az európai ajánlásokkal összhangban a hazai gyógyszerhatóság (OGYÉI) közleménye értelmében 2020. május 1-jétől Magyarországon is vénykötelessé váltak azok az ibuprofénes gyógyszerek, amelyek adagonként 600 vagy 800 mg ibuprofént (vagy 300 mg dexibuprofént) tartalmaznak, illetve amelyek alkalmazása reumatikus kórképek kezelésére javallt.

Megjegyzendő tehát: 2020. május 1-jétől csak olyan ibuprofénes készítmények vásárolhatók meg hazánkban vény nélkül, amelyek szedése napi maximum 1200 mgos dózisban ajánlott, és amelyek alkalmazása nem jár a szív- és érrendszeri kockázatok fokozódásával; számszerűen ez több mint 40 különféle ibuprofénes patikaszert.

Dr. Budai Mariann PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást. 

Zsírdaganatok

2026. július 26.

Szervezetünk igen fontos építõanyagai a különbözõ összetételû és funkciójú zsírok, amiket lipoidoknak, zsírnemû anyagoknak nevezünk.

A lipoidok zsírban oldódó szerves anyagok, igen nagy az energiatartalmuk, és a sejtek különleges építõanyagait képezik.

Az emberi zsíranyagcsere sokféle összetevõjének élettani szerepe és mûködése még napjainkban sem teljesen tisztázott. Megkülönböztetünk neutrális zsírokat (olein, palmitin, sztearin), foszfatidokat (glicerin, lecitin, kefalin), cukortartalmú lipoidokat (cerebrozidok, gangliozidok), szteroidokat (koleszterin), viasszerû anyagokat és színtestecskéket is tartalmazó zsírokat (karotin, lipofuscin).