Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Menni vagy maradni?

Érdekességek2018. szeptember 30.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy mikor és hogyan érdemes váltani. Muszáj örökké változtatni? Vagy üljünk a fenekünkön, és ne ugráljunk. Amerikai kutatások szerint az embernek 2-3 évenként állást, 8-10 évenként szakmát kell váltania. Természeten az amerikai kutatások nem teljesen igazak a magyar valóságra.  

Magyarországon bátortalanabbak vagyunk. Sokszor az a szülői parancs, hogy ne ugrálj. Járt utat a járatlanért el ne hagyj.

A mai felgyorsult világban nem engedhetjük meg magunknak az ücsörgést, mert elszalad mellettünk a világ.

Fiatal korban természetesen könnyebb a változtatás, de nem hiszem, hogy később bele kéne nyugodni a rossz vagy nem kielégítő munkába.

Ma már itthon is jellemző, hogy a fiatalok két három évenként váltanak. Ha nem is ilyen gyakran, de 7-8 évenként szerintem is érdemes új helyeket megismerni. Nem csak azért mert így szokás, hanem a munka már unalmassá, rutinná válik. Eljön a kiégés, telítődés ideje. A váltás nem csak azt jelentheti, hogy új vállalatok keres valaki. Lehetséges, hogy ugyanazon a munkahelyen talál új lehetőséget, új pozíciót.


Azt gondolhatnánk, hogy a változástól való félelem csak az idősebb korosztályt érinti. Több 30-as kliensem is tart az új munkahelytől, vagy gondolja azt, hogy most már késő változtatni. Sokszor tőlük hallom, hogy ááá, ehhez már késő, ehhez már öreg vagyok.
Nem késő! Ha fejlődni akarunk, akkor új kihívásokat kell néha keresni.

De mi van akkor, ha valakinek a szakmájából van elege? Nem biztos, hogy teljesen más szakmát kell választani. Lehet új irányokat, feladatköröket keresni.


Mérnökként, közgazdászként nem csak egyetlen utat lehet követni. Lehet logisztikusból értékesítővé, elemzővé válni, vagy üzemvezetőből fejlesztővé képezni magunkat, vagy fordítva.
De az sincs kizárva, hogy teljesen más szakmában találjuk meg a helyünket.

Én eredetileg építőipari technikus vagyok. A 90-es években találtam rá a HR-re, ami nagy sikereket hozott nekem. De a HR-en belül az évek során trénerré, szervezetfejlesztővé majd coach-csá váltam.

Ismerek olyan embert, aki logisztikusból kozmetikus, szociális munkásból szakács lett.
Egy dolgot viszont biztos nem lehet csinálni. Sokszor hallom azt a mondatot, hogy valami mást akarok csinálni. Sajnos, olyan álláshirdetéssel még nem találkoztam, hogy valami mást keresnek.

De mi is lehet az a MÁS? Gondoljuk végig, hogy milyen munkát szerettünk, mi okozott örömet nekünk. Miben értünk el sikereket. Az is lehet, hogy van olyan hobbink, szenvedélyünk. amit akár teljes állásban is folytatnánk. De ne feledjük, az hogy egy évben egyszer elmegyünk síelni, vagy néha kötünk egy pulóvert, még nem elég a folytatáshoz. Ahhoz, hogy igazán nagyot váltsunk, ahhoz komoly bátorság, és elkötelezettség kell.

Gondold végig, mi az, amibe igazán szeretnél energiát fektetni, de azt is, hogy milyen tapasztalatokat tudsz átvinni az előző munkáidból.

Vedd sorba az erősségeidet, és nézd végig, vajon milyen karrierre, új szakmára lehet hasznos.
De ne feledjük a váltáshoz mindig bátorság kell. Vállalni kell a kockázatot. A bukás lehetőségét is. Fel kell adni olyan előnyöket, amik a régi munkahelyhez kapcsolódtak. Számba kell venni mi az igazán fontos, és mi az, amit el lehet engedni egy sikeresebb jövő reményében. Ha úgy érzed, ideje a váltásnak, indulj el.

 

Sokszor jönnek hozzám a váltás igényével, de a beszélgetés során kiderülhet, hogy fizetésből, távolságból, vagy munkaidő beosztásból nem szeretnének engedni. Valamit valamiért. Gondold végig, mi a fontosabb számodra. Ha úgy érzed kinőtted már a régi kabátot, és újat szeretnél, akkor tedd azt. De ha a jelenlegi körülmények fontosabbak, akkor még maradj. Sokszor a maradáshoz is bátorság kell, nem csak a változtatáshoz.

Egy a fontos, ne gondold azt, hogy késő!

Karrierváltásban segíthetek neked, hogy közösen megtaláljuk a céljaidat és utadat.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Mi történik a szívvel és más szervekkel, ha évekig magas a vérnyomás?

2025. szeptember 04.

A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz tünetet, nem is igényel kezelést. Holott, ha kezeletlenül marad, az évek, évtizedek alatt komoly rombolást képes véghez vinni az szívben és más szervekben a „csendes gyilkos”. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa ezeket következményeket vette sorra.  

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

A kezeletlen magas vérnyomást nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, ugyanis bár nem okoz fájdalmat vagy másféle szenvedést, de alattomosan nagy pusztítást okoz a szervezetben. Évek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség vagy akár a vakság kockázata is.
– Ma már szerencsére egyre többen ismerik a magas vérnyomás kockázatát, ezért néhány otthon mért magas érték kapcsán már orvoshoz fordulnak. Mások sajnos még mindig nem veszik komolyan a betegséget, ezért sem az életmódjukon nem változtatnak, sem adott esetben a gyógyszereket nem tekintik szükségesnek – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa. – Holott nem csak az elsőnek evidensen adódó erek és a szív károsodhat a nem kezelt magas vérnyomás miatt, de jelentősen nő akár a demencia, akár a merevedési zavar kockázata is.

Vízi balesetek

2025. szeptember 03.

A magyaroknak, a strandolás és a vízpart említésével elsősorban a Balaton jut eszükbe. Aki megteheti, azonban már jó ideje a tengerpartot részesíti előnyben. A tenger partján és a hullámok között úszva viszont másra kell figyelni, mint a megszokott tóparti nyaraláskor.

A nyílt vízen már az 50 km/óra sebességű szél is 6–7 m magas hullámokat képes kelteni. A mélyebb vízből a sekélyebb part felé a hullámok magassága nő, a két hullám közötti idő csökken, azaz a felcsapó hullám gyakoribban gördül partra. Ezért a parton megtörő hullámok magasabbak és a tengerben úszót könnyen elsodorják.

A tengerben való úszásnál ezért észben kell tartani a hullámzást: ez visszaveti a partra úszni igyekvőt, és a küzdelem kimerültséghez, majd fulladáshoz vezethet. A tapasztalatlan, bajban levő nyaralót a tengerparti vízimentők ugyan kimentik, de csak akkor, ha a baleset a körülbójázott (tehát a vízimentők által belátható) kijelölt partszakaszon történik. Fontos azt is tudni a tengerparton nyaralóknak, hogy a tengeren nem szabad használni gumimatracot! A hullámverés és a szél könnyen elsodorja a parttól a matracot, és „kievezni” lehetetlen.

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.