Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Menni vagy maradni?

Érdekességek2018. szeptember 30.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy mikor és hogyan érdemes váltani. Muszáj örökké változtatni? Vagy üljünk a fenekünkön, és ne ugráljunk. Amerikai kutatások szerint az embernek 2-3 évenként állást, 8-10 évenként szakmát kell váltania. Természeten az amerikai kutatások nem teljesen igazak a magyar valóságra.  

Magyarországon bátortalanabbak vagyunk. Sokszor az a szülői parancs, hogy ne ugrálj. Járt utat a járatlanért el ne hagyj.

A mai felgyorsult világban nem engedhetjük meg magunknak az ücsörgést, mert elszalad mellettünk a világ.

Fiatal korban természetesen könnyebb a változtatás, de nem hiszem, hogy később bele kéne nyugodni a rossz vagy nem kielégítő munkába.

Ma már itthon is jellemző, hogy a fiatalok két három évenként váltanak. Ha nem is ilyen gyakran, de 7-8 évenként szerintem is érdemes új helyeket megismerni. Nem csak azért mert így szokás, hanem a munka már unalmassá, rutinná válik. Eljön a kiégés, telítődés ideje. A váltás nem csak azt jelentheti, hogy új vállalatok keres valaki. Lehetséges, hogy ugyanazon a munkahelyen talál új lehetőséget, új pozíciót.


Azt gondolhatnánk, hogy a változástól való félelem csak az idősebb korosztályt érinti. Több 30-as kliensem is tart az új munkahelytől, vagy gondolja azt, hogy most már késő változtatni. Sokszor tőlük hallom, hogy ááá, ehhez már késő, ehhez már öreg vagyok.
Nem késő! Ha fejlődni akarunk, akkor új kihívásokat kell néha keresni.

De mi van akkor, ha valakinek a szakmájából van elege? Nem biztos, hogy teljesen más szakmát kell választani. Lehet új irányokat, feladatköröket keresni.


Mérnökként, közgazdászként nem csak egyetlen utat lehet követni. Lehet logisztikusból értékesítővé, elemzővé válni, vagy üzemvezetőből fejlesztővé képezni magunkat, vagy fordítva.
De az sincs kizárva, hogy teljesen más szakmában találjuk meg a helyünket.

Én eredetileg építőipari technikus vagyok. A 90-es években találtam rá a HR-re, ami nagy sikereket hozott nekem. De a HR-en belül az évek során trénerré, szervezetfejlesztővé majd coach-csá váltam.

Ismerek olyan embert, aki logisztikusból kozmetikus, szociális munkásból szakács lett.
Egy dolgot viszont biztos nem lehet csinálni. Sokszor hallom azt a mondatot, hogy valami mást akarok csinálni. Sajnos, olyan álláshirdetéssel még nem találkoztam, hogy valami mást keresnek.

De mi is lehet az a MÁS? Gondoljuk végig, hogy milyen munkát szerettünk, mi okozott örömet nekünk. Miben értünk el sikereket. Az is lehet, hogy van olyan hobbink, szenvedélyünk. amit akár teljes állásban is folytatnánk. De ne feledjük, az hogy egy évben egyszer elmegyünk síelni, vagy néha kötünk egy pulóvert, még nem elég a folytatáshoz. Ahhoz, hogy igazán nagyot váltsunk, ahhoz komoly bátorság, és elkötelezettség kell.

Gondold végig, mi az, amibe igazán szeretnél energiát fektetni, de azt is, hogy milyen tapasztalatokat tudsz átvinni az előző munkáidból.

Vedd sorba az erősségeidet, és nézd végig, vajon milyen karrierre, új szakmára lehet hasznos.
De ne feledjük a váltáshoz mindig bátorság kell. Vállalni kell a kockázatot. A bukás lehetőségét is. Fel kell adni olyan előnyöket, amik a régi munkahelyhez kapcsolódtak. Számba kell venni mi az igazán fontos, és mi az, amit el lehet engedni egy sikeresebb jövő reményében. Ha úgy érzed, ideje a váltásnak, indulj el.

 

Sokszor jönnek hozzám a váltás igényével, de a beszélgetés során kiderülhet, hogy fizetésből, távolságból, vagy munkaidő beosztásból nem szeretnének engedni. Valamit valamiért. Gondold végig, mi a fontosabb számodra. Ha úgy érzed kinőtted már a régi kabátot, és újat szeretnél, akkor tedd azt. De ha a jelenlegi körülmények fontosabbak, akkor még maradj. Sokszor a maradáshoz is bátorság kell, nem csak a változtatáshoz.

Egy a fontos, ne gondold azt, hogy késő!

Karrierváltásban segíthetek neked, hogy közösen megtaláljuk a céljaidat és utadat.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Milyen a jó napszemüveg?

2025. július 07.



Az UV-sugarak nagy részét a szaruhártya elnyeli, csupán 3%-uk éri el a szemfeneket. Az intenzív sugárzás hatására ezért a szem külső képletei „leéghetnek”. (Ez a jelenség okozza az ún. „hóvakságot” is – l. „A téli sportok veszélyei” című rész). A szem szárazzá válik, erezettsége megnő, fájdalmas és fényérzékeny lesz. A tüneteket sokszor heves fejfájás kíséri. Ilyenkor a kamillateás hideg borogatás, a szem lefedése és a fény kerülése jó hatású.

A szem sugárártalmainak megelőzésében fontos a jó napszemüveg. Ennek ismérve, hogy kellően sötétített, nem korlátozza a látásélességet és a színlátást, valamint 100%-os UV-védelmet biztosít. Nem elengedhetetlen kellék a szemüvegszárba épített MP3-lejátszó, de a szemüvegszár adjon oldalt és alul-felül is megfelelő takarást a szemnek. Fontos tudni, hogy a zöld színű szemüveggel a legjobb a természetes színlátás, a kék pedig a havas táj vakító fehérségét tompítja. A szürke szemüveglencse erős napfényben tökéletes, a természetes színeket adja vissza. A barna lencsén át a szem erős napfényben a mélységet, a teret jól érzékeli. Ezért kerékpározáshoz, hegymászáshoz a legideálisabb. A sárga lencse viselete gyenge fényben ajánlott, jó képélességet biztosít azáltal, hogy erősíti a kontrasztokat. Erős fényben viszont hunyorgásra késztet, akárcsak a rózsaszín üveg.

A narancs árnyalatú lencse, ugyanúgy, mint a barna, szintén jól érzékeli a mélységet, viszont nem ajánlott erős fényben. A lila lencsék kedvező tulajdonságairól (ha van) a szerző értesítést kér.

A legbiztosabb védelem a napsugárzás hatásaitól az, ha az UV-sugárzás a felsorolt védőeszközökkel mérsékelhető. Ez általában délelőtt 11 óra előtt és a délutáni órákban, 15 óra után lehetséges.

Ezekre az ételekre és italokra figyeljünk a nyári hőségben!

2025. július 06.

Ahogy megérkezik a nyári meleg, nemcsak a gardróbot, hanem az étrendet is érdemes „átöltöztetni”. A kánikula különösen megterhelő lehet a szív- és érrendszer számára, ezért fontos, hogy ne csak a folyadékpótlásra, hanem az étkezések minőségére is figyeljünk. Bakk Brigitta, a Flora dietetikusa osztja meg legfontosabb tanácsait arról, hogyan őrizhetjük meg egészségünket a meleg nyári napokon.

A hőség mindenkire hatással van

A nyári hőhullámok idején jellemző a vérnyomás csökkenése, miközben a pulzus emelkedik – ez különösen megterheli a szívet. Fokozódhatnak a migrénes tünetek, csökkenhet a koncentrációképesség, nőhet a reakcióidőnk. Előfordulhat alvászavar, kimerültség, melyek mind tovább növelhetik a különböző betegségek kockázatát. A leginkább veszélyeztetettek közé a krónikus betegségben szenvedők (például cukorbetegek, vesebetegek, magas vérnyomással élők), az idősek, kisgyermekek és a várandósok tartoznak. Ugyanakkor egészséges embereknél is előfordulhatnak a hőség miatti panaszok, még diagnosztizált szívbetegség nélkül is; ilyenkor nem kell megijedni, de érdemes odafigyelni arra, mit, mikor és mennyit viszünk be a szervezetünkbe.

Folyadékbevitel: nem csak a mennyiség, a minőség is számít

A meleg napokon mindenki számára alapvető fontosságú a megfelelő folyadékpótlás, de különösen azoknak, akik szívbetegséggel vagy magas vérnyomással élnek. Bár a régi ajánlások szerint szívbetegeknek korlátozni kellett a folyadékbevitelt, ez egy tévhit, a jelenlegi kutatások nem támasztják alá – a folyadékfogyasztás elengedhetetlen. Ami viszont valóban fontos, a sóbevitel csökkentése, hiszen az megköti a vizet, ezáltal emelheti a vérnyomást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása napi 5 g – ez kb. egy teáskanálnyi só. Ehhez képest a magyarok átlagosan akár a 15-20 grammot is elérik naponta, melynek fő forrása nem a sószóró, hanem az ipari élelmiszerek: kenyerek, felvágottak, konzervek, sajtok. A só használatát főzéskor is egyszerűen korlátozhatjuk; sokan nem tudják, de a fűszerkeverékek is nagy százalékban tartalmaznak nátrium-kloridot, ezért használjunk inkább friss zöldfűszereket, citrusféléket. Az ásványvizek nátriumtartalma is eltérő lehet, így ellenőrizzük a címkét; 1 g nátrium kb. 2,5 g sónak felel meg. Ha sportolás vagy erős izzadás miatt izotóniás italra van szükség, kivételnek számít, de átlagos napi fogyasztásnál nem indokolt. Fontos, hogy ne várjuk meg, amíg szomjasak legyünk, a nap során legyen kiegyensúlyozott a folyadékbevitel.

Vörösbor, margarin, avokádó – tévhit vagy valóság?

A szívegészséggel kapcsolatban több táplálkozási tévhit is él. Az egyik legismertebb, hogy a vörösbor fogyasztása jót tesz a szívnek. Igaz ugyan, hogy tartalmaz rezveratrolt – egy értékes antioxidánst –, de az alkohol károsító hatása ezt bőven felülírja. Sokkal jobban járunk, ha ugyanazt a vegyületet szőlőhéjból vagy szőlőmagból nyerjük ki, alkoholmentes formában. Ugyanígy elterjedt tévhit, hogy a margarinok tele vannak transzzsírokkal – ez már rég nem igaz. A modern, jó minőségű margarinok, így a Flora original is kifejezetten a szív egészségét támogató növényi olajokból készülnek, értékes omega-3 és omega-6 zsírsavakat és vitaminokat tartalmazva. A nyári étrend tervezésekor érdemes előnyben részesíteni a káliumban és magnéziumban gazdag ételeket: például banánt, avokádót, olajos magvakat, zöldségeket. A bennük lévő ásványi anyagok fontos szerepet játszanak a szívizom működésében, a vérnyomás szabályozásában, és a szívritmus egyensúlyának fenntartásában.

Fenntarthatósági szójegyzék

2025. július 06.



Az ICDA (International Confederation of Dietetic Assotiation, Nemzetközi Dietetikusok Szövetsége) arra ösztönzi a különböző nemzeti dietetikai szövetségeket, hogy a fenntarthatóság témájával kapcsolatosan, az általuk már kidolgozott anyagokat adaptálja az adott szövetség nyelvére. Ez minden nemzet számára nagy segítséget jelent és inspirál a saját hazai fenntarthatósági szemléletünk kialakításra.

Ehhez csatlakozva az MDOSZ oldalán elérhető egy Fenntarthatósági szójegyzék, amely a témában nemzetközi viszonylatban leginkább használt fogalmak magyarázatát tartalmazza magyar nyelven. (1) Természetesen ez kiegészül a nemzetközi ajánlásokon túl a magyar viszonyoknak megfelelő kifejezésekkel is. Ez is azt mutatja, hogy a fenntarthatóság nem kizárólag globális, hanem helyi sajátosság.


Elkerülhető élelmiszerhulladék: eredendően emberi fogyasztásra alkalmas alapanyag vagy készétel, amely végül kidobásra került. Például megromlott joghurt, összefonnyadt egész gyümölcs, kidobott készétel.
Az élelmiszerhulladékoknak ezen fajtája általában emberi gondatlanság eredménye. Nevéből is adódóan (miszerint keletkezése elkerülhető lett volna) ez a tulajdonképpeni élelmiszerpazarlás.
Nem elkerülhető élelmiszerhulladék: emberi fogyasztásra nem alkalmas állati vagy növényi eredetű élelmiszerrészek. Például: tojáshéj, csontok, banánhéj. Ilyen hulladékok szükségszerűen keletkeznek az élelmiszerláncban.
Potenciálisan elkerülhető élelmiszerhulladék: emberi fogyasztásra alkalmas alapanyag vagy készétel, azonban egészségügyi okokból (például rágási képesség romlása) vagy egyéni ízlés (undor) miatt kidobásra került, például csirkebőr, kenyérhéj, almahéj.
Biohulladéknak nevezzük az összes emberi, állati vagy növényi eredetű hulladékot, amelyet a talajban található mikroorganizmusok le tudnak bontani. Magyarországon a biológiailag lebomló hulladék felhasználásáról, kezeléséről jogszabály rendelkezik. A biohulladékot külön kell gyűjteni. A nem újrafeldolgozható hulladékot rendszerint komposztálják. Az erre alkalmas biohulladékból a biogáztelepek biogázt állítanak elő, amely hő vagy áram termelésére használható. A 2012. évi CLXXXV. törvény 2. §-a szerint, a biohulladék a biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az ezekhez hasonló, élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hulladék. Fontos hangsúlyozni, hogy a 2012. évi CLXXXV. törvény nem definiálja az élelmiszerhulladékot.