Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Menni vagy maradni?

Érdekességek2018. szeptember 30.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy mikor és hogyan érdemes váltani. Muszáj örökké változtatni? Vagy üljünk a fenekünkön, és ne ugráljunk. Amerikai kutatások szerint az embernek 2-3 évenként állást, 8-10 évenként szakmát kell váltania. Természeten az amerikai kutatások nem teljesen igazak a magyar valóságra.  

Magyarországon bátortalanabbak vagyunk. Sokszor az a szülői parancs, hogy ne ugrálj. Járt utat a járatlanért el ne hagyj.

A mai felgyorsult világban nem engedhetjük meg magunknak az ücsörgést, mert elszalad mellettünk a világ.

Fiatal korban természetesen könnyebb a változtatás, de nem hiszem, hogy később bele kéne nyugodni a rossz vagy nem kielégítő munkába.

Ma már itthon is jellemző, hogy a fiatalok két három évenként váltanak. Ha nem is ilyen gyakran, de 7-8 évenként szerintem is érdemes új helyeket megismerni. Nem csak azért mert így szokás, hanem a munka már unalmassá, rutinná válik. Eljön a kiégés, telítődés ideje. A váltás nem csak azt jelentheti, hogy új vállalatok keres valaki. Lehetséges, hogy ugyanazon a munkahelyen talál új lehetőséget, új pozíciót.


Azt gondolhatnánk, hogy a változástól való félelem csak az idősebb korosztályt érinti. Több 30-as kliensem is tart az új munkahelytől, vagy gondolja azt, hogy most már késő változtatni. Sokszor tőlük hallom, hogy ááá, ehhez már késő, ehhez már öreg vagyok.
Nem késő! Ha fejlődni akarunk, akkor új kihívásokat kell néha keresni.

De mi van akkor, ha valakinek a szakmájából van elege? Nem biztos, hogy teljesen más szakmát kell választani. Lehet új irányokat, feladatköröket keresni.


Mérnökként, közgazdászként nem csak egyetlen utat lehet követni. Lehet logisztikusból értékesítővé, elemzővé válni, vagy üzemvezetőből fejlesztővé képezni magunkat, vagy fordítva.
De az sincs kizárva, hogy teljesen más szakmában találjuk meg a helyünket.

Én eredetileg építőipari technikus vagyok. A 90-es években találtam rá a HR-re, ami nagy sikereket hozott nekem. De a HR-en belül az évek során trénerré, szervezetfejlesztővé majd coach-csá váltam.

Ismerek olyan embert, aki logisztikusból kozmetikus, szociális munkásból szakács lett.
Egy dolgot viszont biztos nem lehet csinálni. Sokszor hallom azt a mondatot, hogy valami mást akarok csinálni. Sajnos, olyan álláshirdetéssel még nem találkoztam, hogy valami mást keresnek.

De mi is lehet az a MÁS? Gondoljuk végig, hogy milyen munkát szerettünk, mi okozott örömet nekünk. Miben értünk el sikereket. Az is lehet, hogy van olyan hobbink, szenvedélyünk. amit akár teljes állásban is folytatnánk. De ne feledjük, az hogy egy évben egyszer elmegyünk síelni, vagy néha kötünk egy pulóvert, még nem elég a folytatáshoz. Ahhoz, hogy igazán nagyot váltsunk, ahhoz komoly bátorság, és elkötelezettség kell.

Gondold végig, mi az, amibe igazán szeretnél energiát fektetni, de azt is, hogy milyen tapasztalatokat tudsz átvinni az előző munkáidból.

Vedd sorba az erősségeidet, és nézd végig, vajon milyen karrierre, új szakmára lehet hasznos.
De ne feledjük a váltáshoz mindig bátorság kell. Vállalni kell a kockázatot. A bukás lehetőségét is. Fel kell adni olyan előnyöket, amik a régi munkahelyhez kapcsolódtak. Számba kell venni mi az igazán fontos, és mi az, amit el lehet engedni egy sikeresebb jövő reményében. Ha úgy érzed, ideje a váltásnak, indulj el.

 

Sokszor jönnek hozzám a váltás igényével, de a beszélgetés során kiderülhet, hogy fizetésből, távolságból, vagy munkaidő beosztásból nem szeretnének engedni. Valamit valamiért. Gondold végig, mi a fontosabb számodra. Ha úgy érzed kinőtted már a régi kabátot, és újat szeretnél, akkor tedd azt. De ha a jelenlegi körülmények fontosabbak, akkor még maradj. Sokszor a maradáshoz is bátorság kell, nem csak a változtatáshoz.

Egy a fontos, ne gondold azt, hogy késő!

Karrierváltásban segíthetek neked, hogy közösen megtaláljuk a céljaidat és utadat.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Sok kicsi sokra megy: mit tegyél, ha nem fér bele másfél óra edzés a napodba?

2024. október 31.

A “Szeretnék, de sajnos nincs rá időm." az egyik leggyakoribb válasz, amit az emberek arra a kérdésre adnak, hogy miért nem sportolnak valamit. Egy másfél órás edzés valóban nem mindenkinek fér bele a napjába, de szerencsére már a 20-40 perces testmozgás is jelentősen hozzá tud járulni a testi és szellemi egészség megőrzéséhez, különösen, ha rendszeresen végezzük azt.  

Napi 20 perc is elég lehet

Hogy pontosan milyen hosszú legyen az edzés, arra nehéz egzakt választ adni, hiszen ez függ a saját testi adottságaidtól, céljaidtól és időbeosztásodtól is. A jó hír viszont az, hogy a rövidebb, de rendszeres edzések szinte minden téren a hasznodra tudnak válni. Napi 20-30 perc mozgás beiktatása már érezhetően hozzá fog járulni az egészséges életmódhoz, mert segíti az anyagcsere serkentését, javítja a hangulatot és csökkenti a stresszt.
 

Egy 20 perces séta a nap végén szinte biztosan támogatja a jobb alvást, vagy egy gyors tekerés reggel a szobabiciklin segít, hogy beinduljon a metabolizmusod, és energikusan láss neki a napnak. Ráadásul ehhez tényleg elég csak egy fél órával korábban kikelni az ágyból.

Miért hatékony a rövid, de rendszeres edzés?

Akár izomépítésről, akár kalóriaégetésről van szó, az edzések intenzitása fontosabb, mint az időtartam. Egy 20-30 perces intervallumos edzés hatékonyabb lehet, mint egy hosszabb, de alacsonyabb intenzitású tréning.

A rövid edzések segítenek az izomerő, állóképesség és általános fittség megőrzésében, az erőnlét fenntartásában, de a rövid, dinamikus mozgás felfrissíti az elmét és javítja a koncentrációt is. A rövid testmozgás másik nagy előnye, hogy sokkal könnyebben beépíthető a napi rutinba, így egyszerűbben válik az életed részévé a sport.

Az otthoni edzéssel még több időt spórolsz

Noha megvan a maga hangulata, és sokaknak a motivációban is segít, tény, hogy az edzőtermi látogatások sok időt vehetnek igénybe: eleve el kell jutni az edzőterembe, ott át kell öltözni, utána zuhanyozni, hajat szárítani, mielőtt a következő találkozónkra indulnánk. Az otthoni edzéssel időt takaríthatsz meg, így a testmozgás ténylegesen csak annyi időt vesz el a napodból, amennyit a kalóriaégetésre és izomépítésre fordítasz. Fél órát lazán kocoghatsz a futópadon, míg a gyerekek a másik szobában játszanak, megsül a vacsora, vagy akár nézel egy részt a kedvenc sorozatodból.

A laktózmentes tejből kiveszik a laktózt? – 6 tévhit, ami a laktózintoleranciát övezi

2024. október 31.

Laktózérzékenység esetén a tejcukrot nem tudja megfelelően megemészteni a szervezet, ami emésztőszervi tüneteket okoz. Magyarországon a felnőttek közel harmadánál okoz panaszt a tejtermékek fogyasztása, ám még mindig sok mítosz övezi a laktózintoleranciát. Dr. Hidvégi Edit, a Gasztroenterológiai központ gasztroenterológus, gyermekgyógyász, gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász szakembere segítségével hat gyakori tévhitet tisztázunk.

A tejcukorérzékenység azonos a tejallergiával

-Bár ezeket a fogalmakat gyakran összekeverik, két nagyon különböző betegségről van szó. A tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia) tüneteit a tejcukrot lebontó laktáz enzim hiánya vagy csökkent működése okozza. Ez a vékonybél kefeszegély rétegében termelődő enzim bontja le a laktózt egyszerű cukrokká, melyek ebben a formában felszívódásra képesek. Mivel laktózérzékenység esetén a tejcukor lebontása a vékonybélben nem történik meg, ezért emésztetlenül halad tovább a vastagbélbe, ahol zsírsavakká és hidrogéngázzá bomlik le. Ezek az anyagcseretermékek és gázok okozzák a kellemetlen emésztőszervi tüneteket (bélgörcsöket, hasmenést, puffadást) – mondja Dr. Hidvégi Edit. Ezzel szemben a tejallergia (tejfehérje allergia) egy túlzott immunreakció a tejben lévő fehérjére, melynek során a szervezet idegennek ismeri fel a tejfehérjét, és immunglobulin-E ellenanyagokat kezd ellene termelni.

A tejfehérje allergia változatos tüneteket mutat: az emésztőszervi panaszok mellett (hányinger, hányás, hasmenés) különböző bőr- és légúti tüneteket is okoz. A bőrtünetekkel gyakorabban találkozunk, mint az emésztőszervi panaszokkal. A legsúlyosabb tünet az életet is veszélyeztető anafilaxia. Mivel a páciens a laktóztartalmú tejtől vagy tejtermékektől érez panaszt, azokat teljesen kihagyja, nemcsak a laktóztartalmat csökkenti alacsonyabb tejcukor tartalmú tejtermékek fogyasztásával vagy tejcukor bontó enzim bevételével. 

Tejallergia és laktózérzékenység esetén nyugodtan fogyasztható a kecsketej

A kecsketejre egyre többen tekintenek olyan szuperélelmiszerként, amit a laktózérzékenyek is nyugodtan fogyaszthatnak. Bár sokan hiszik úgy, hogy a kecsketej laktózmentes, de valójában ebben is közel annyi laktóz található, mint a tehéntejben. A kecskesajtban – mivel az savanyított tejterméknek számít –, valóban kevesebb laktóz van, mint a kecsketejben. A kecsketej allergiát okozó fehérjéi 95 százalékban azonosak a tehéntej fehérjéivel, ezért allergia esetén sem helyettesíthető egyik termék a másikkal.

A laktózmentes termékekben nincs laktóz 

-A hiedelemmel ellentétben a laktózmentes tejből nem vonják ki a laktózt a gyártók, hanem hozzáadják a laktáz enzimet, ami a tejcukrot lebontja, így azt könnyebben fel tudja dolgozni az emberi szervezet – mondja a doktornő. A laktózmentes termékeket a laktózérzékenyek biztonsággal fogyaszthatják, csak annyiban különböznek a hagyományos tejtermékektől, hogy némileg édesebbek.

A kimerültség mely szintjén állsz? Teszteld magad!

2024. október 30.

Az ősz beköszöntével és a tél közeledtével egyre többen érezzük úgy, hogy reggelente nehezünkre esik kikelni az ágyból, és hiába iszunk kávét, ásítozva megyünk be a munkahelyünkre, ahol napközben majd elalszunk a számítógépünk előtt, hogy aztán hazaérve a gyerekekkel és házimunkával töltött esti órák után a tévé előtti díványon nyomjon el bennünket az álom.  

A fáradság természetes velejárója mindennapi életünknek, jelzi, hogy szervezetünk kimerült és hogy pihenésre, feltöltődésre van szüksége.

Mi a teendő azonban olyankor, ha a kimerültség minden pillanatunkat meghatározza, mert hosszú távon figyelmen kívül hagyjuk szervezetünk vészjelzéseit? 

A alábbi tesztünk segítségével bárki gyorsan felmérheti, mennyire érzi magát kimerültnek.

Ha az alábbi kérdésekre legalább háromszor igen választ adott, akkor biztos lehet benne, hogy önnél is nagy a fáradság kialakulásának kockázata.


Nagy felelősség vagy komoly teher hárul önre munkahelyén?
Dohányzik vagy naponta fogyaszt alkoholt?
Napi nyolc óránál többet dolgozik?
Kevés gyümölcsöt és zöldséget eszik?
Csak elvétve sportol?
Rendszertelnül táplálkozik? 
Ingerlékenyebb, még akkor is, ha nem akar feldühödni? 
Hiába fogyaszt kávét, az már nem segít? 
Kevesebbet alszik napi hat óránál, vagy rendszertelenül alszik? 
Gyakran kap el fertőzéseket? 
Nehezebben tud koncentrálni, figyelme szórtabb, mint szeretné? 
Ugyanolyan táplálkozás mellett hízott - nehezebben tud lefogyni?