Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mennyi D-vitamint kell szedni?

Érdekességek2018. december 03.

Fotók: pixabay.comBár az utóbbi években javultak a magyarok D-vitamin-pótlási szokásai, egy friss kutatás szerint minden harmadik lakos továbbra is extrém D-vitamin-hiányban szenved. A hiányállapot többek között csontfogyáshoz vezethet, valamint növeli a depresszió, az autoimmun betegségek, fertőzések és bizonyos cukorbetegségek kockázatát. A szakértők a D-vitamin nap alkalmából a tudatos pótlás jelentőségét hangsúlyozzák, nemcsak az élet első 1000 napjában, hanem azon túl is.

A D-vitamin hiánya nemcsak a csontokra van hatással, de növeli az autoimmun betegségek és fertőzések kialakulásának lehetőségét, valamint az emlő- és vastagbéltumor kockázatát is. A riasztó szövődmények ellenére a hiányállapot még mindig meglehetősen gyakori. Február végére – azoknál, akik nem részesülnek D-vitamin-pótlásban – csaknem minden esetben kialakul a D-vitamin-hiány, tízből három magyart pedig kritikus mértékben érint az állapot.

A nők és a fővárosban élők tudatosabbak

Egy közelmúltban publikált kutatás szerint jelentősen javult hazánkban a D-vitamin-pótlás gyakorisága: míg 2013-ban a népesség csupán 12 százaléka szedett valamilyen D-vitamint tartalmazó készítményt, ez az arány napjainkra több mint háromszorosára emelkedett. A kutatás eredményei alapján a budapesti lakosok az átlagosnál tudatosabbak a D-vitamin-pótlás terén, és hasonló arány figyelhető meg a női és férfi lakosság között is: a kutatás szerint feleannyi férfi szed D-vitamint, mint nő.

„Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre többen ügyelnek a tudatos pótlásra, azonban az eredmények még mindig nem érik el a kívánt mértéket – sokan nem tudják, hogy a téli hónapokban életkortól és nemtől függetlenül mindenkinek szüksége van D-vitamin-pótlásra. Érdekesség, hogy az utóbbi években egy újabb jelenség is felütötte a fejét: a túlzott D-vitamin-bevitel, ez pedig pont olyan káros lehet, mint a hiány” – hívta fel a figyelmet dr. Gomez Izabella, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) főtitkára.


Az első születésnap nem lehet vízválasztó

Bár az élet első 1000 napjában a D-vitamin segít a cukorbetegség, valamint a túlsúly elleni harcban és hozzájárul az egészséges csontozat kialakulásához, egy friss iparági kutatás szerint a magyar szülők nem fordítanak elég figyelmet a pótlásra. Annak ellenére, hogy a nemzetközi és hazai szakértői ajánlások egyéves kor felett is határozottan javasolják a D-vitamin adását, az első születésnapot a szülők fele vízválasztónak tekinti: az első életév betöltése után nyolcból négy szülő hagyja el a D-vitamin rendszeres pótlását.

„A megfelelő gyermekkori csontnövekedés fenntartásához elengedhetetlen a D-vitamin-bevitel, és rendkívül fontos, hogy a pótlást egyéves kor felett sem szabad abbahagyni. A csúcs-csonttömeg, azaz a csontok maximális mésztartalmának kialakulása miatt pubertáskorban, valamint fiatal felnőttkorban is kiemelt jelentősége van a megfelelő D-vitamin-ellátottságnak, így a szülők feladata, hogy odafigyeljenek a gyermekek megfelelő vitaminpótlására” – hangsúlyozta Dr. Takács István, a MOOT és az Első 1000 Nap program elnöke.

 

D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt napi D3-vitamin dózisok Magyarországon*
csecsemők 400-1000 NE
1-6 éves gyermekek 600-1000 NE
6 év feletti gyermekek 600-1000 NE
serdülők 800-1000 NE
felnőttek 1500-2000 NE
túlsúlyos felnőttek 3000-4000 NE
terhes nők 1500-2000 NE

*a szükséges UVB sugárzást nem kapóknak; október végétől márciusig mindenkinek

További információ és segítség a szülőknek: www.elso1000nap.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)