Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Mennyi D-vitamint kell szedni?

Érdekességek2018. december 03.

Fotók: pixabay.comBár az utóbbi években javultak a magyarok D-vitamin-pótlási szokásai, egy friss kutatás szerint minden harmadik lakos továbbra is extrém D-vitamin-hiányban szenved. A hiányállapot többek között csontfogyáshoz vezethet, valamint növeli a depresszió, az autoimmun betegségek, fertőzések és bizonyos cukorbetegségek kockázatát. A szakértők a D-vitamin nap alkalmából a tudatos pótlás jelentőségét hangsúlyozzák, nemcsak az élet első 1000 napjában, hanem azon túl is.

A D-vitamin hiánya nemcsak a csontokra van hatással, de növeli az autoimmun betegségek és fertőzések kialakulásának lehetőségét, valamint az emlő- és vastagbéltumor kockázatát is. A riasztó szövődmények ellenére a hiányállapot még mindig meglehetősen gyakori. Február végére – azoknál, akik nem részesülnek D-vitamin-pótlásban – csaknem minden esetben kialakul a D-vitamin-hiány, tízből három magyart pedig kritikus mértékben érint az állapot.

A nők és a fővárosban élők tudatosabbak

Egy közelmúltban publikált kutatás szerint jelentősen javult hazánkban a D-vitamin-pótlás gyakorisága: míg 2013-ban a népesség csupán 12 százaléka szedett valamilyen D-vitamint tartalmazó készítményt, ez az arány napjainkra több mint háromszorosára emelkedett. A kutatás eredményei alapján a budapesti lakosok az átlagosnál tudatosabbak a D-vitamin-pótlás terén, és hasonló arány figyelhető meg a női és férfi lakosság között is: a kutatás szerint feleannyi férfi szed D-vitamint, mint nő.

„Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre többen ügyelnek a tudatos pótlásra, azonban az eredmények még mindig nem érik el a kívánt mértéket – sokan nem tudják, hogy a téli hónapokban életkortól és nemtől függetlenül mindenkinek szüksége van D-vitamin-pótlásra. Érdekesség, hogy az utóbbi években egy újabb jelenség is felütötte a fejét: a túlzott D-vitamin-bevitel, ez pedig pont olyan káros lehet, mint a hiány” – hívta fel a figyelmet dr. Gomez Izabella, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) főtitkára.


Az első születésnap nem lehet vízválasztó

Bár az élet első 1000 napjában a D-vitamin segít a cukorbetegség, valamint a túlsúly elleni harcban és hozzájárul az egészséges csontozat kialakulásához, egy friss iparági kutatás szerint a magyar szülők nem fordítanak elég figyelmet a pótlásra. Annak ellenére, hogy a nemzetközi és hazai szakértői ajánlások egyéves kor felett is határozottan javasolják a D-vitamin adását, az első születésnapot a szülők fele vízválasztónak tekinti: az első életév betöltése után nyolcból négy szülő hagyja el a D-vitamin rendszeres pótlását.

„A megfelelő gyermekkori csontnövekedés fenntartásához elengedhetetlen a D-vitamin-bevitel, és rendkívül fontos, hogy a pótlást egyéves kor felett sem szabad abbahagyni. A csúcs-csonttömeg, azaz a csontok maximális mésztartalmának kialakulása miatt pubertáskorban, valamint fiatal felnőttkorban is kiemelt jelentősége van a megfelelő D-vitamin-ellátottságnak, így a szülők feladata, hogy odafigyeljenek a gyermekek megfelelő vitaminpótlására” – hangsúlyozta Dr. Takács István, a MOOT és az Első 1000 Nap program elnöke.

 

D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt napi D3-vitamin dózisok Magyarországon*
csecsemők 400-1000 NE
1-6 éves gyermekek 600-1000 NE
6 év feletti gyermekek 600-1000 NE
serdülők 800-1000 NE
felnőttek 1500-2000 NE
túlsúlyos felnőttek 3000-4000 NE
terhes nők 1500-2000 NE

*a szükséges UVB sugárzást nem kapóknak; október végétől márciusig mindenkinek

További információ és segítség a szülőknek: www.elso1000nap.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Advent...

2018. december 02.

Minden évben eljön az az időszak, amikor a nappalok rövidek lesznek, az éjszakák hosszúak, alig látunk napot és alig lehet világosban programot szervezni a családnak. A gyerekek sötétben indulnak el iskolába, és szinte sötétben is érnek haza, még akkor is, ha nem járnak különórákra.

A tél, bár idén a hideg igencsak kegyes velünk, belopózik nemcsak az időjárásba, a házunkba, a testünkbe hanem a lelkünkbe is. Eljön a befelé fordulás, a lelassulás ideje, amikor a nyári kitárulkozás beburkolózásba, hideg, megfagyott estékbe fordul át.

Nálunk van egy pár Advent körüli szokás, ami olyan mélyen megérint engem évről-évre, hogy nem tudom figyelmen kívül hagyni. És itt nem a vásárról szeretnék mesélni, bár az is nagyon izgalmas a sok-sok kézzel, szívvel készített apróság bőségében, ami felé most fordulnék, az maga az Advent üzenetének fogadása, a felkészülés a Fény befogadására. Van-e még igazi advent? Vagy megengedtük magunknak, hogy a vég nélküli bevásárlásokról és ideges rohangálásokról szóljon a Karácsony előtti pár hét...

A téli kéz- és lábápolás 7 aranyszabálya

2018. december 01.

A hideg, szeles idő és a zárt cipők nem igazán kedveznek a kéz és a láb érzékeny bőrének és körmeinknek. Bár a kozmetikában és a pedikűrösnél, manikűrösnél számos extra kezelésnek vethetjük alá kezünket-lábunkat, néhány trükkel otthon is megfelelően ápolhatjuk őket. 7 tanács, hogyan védjük bőrünk és körmeink egészségét télen.  

1. Kesztyűs kézzel
Az első és legfontosabb szabály a kézápoláshoz: mindenképp viselj kesztyűt! Aki nem hord kesztyűt, az keze érzékenyebb bőrét szinte sokkhatásnak teszi ki a téli mínuszokban, mivel a hideg idő kiszárítja, így a saját és műkörmök is töredezésnek indulhatnak (a hideget ugyanis a műköröm alapanyagok sem bírják). Ha télen törnek a műkörmeid, nyáron viszont nem, az lehet a kesztyű nélküli fagyoskodás következménye is!

2. Krém – stop!
Neked is rutinszerűen eszedbe jut indulás előtt még gyorsan bekrémezni a kezeidet? Ne tedd!
Ki az, aki vizes kézzel (bőrrel, hajjal) kilép a hidegbe? Senki, ugye? Az viszont talán eszünkbe sem jut, hogy a krémek nedvességtartalma igen magas, így hasonlóan viselkednek a bőrünk felületén, mintha az vizes lenne. Ha nincs legalább fél órád indulásig, inkább ne használj krémet! Kevés dolog szárít jobban,  mint a bekrémezést követő lehűlés a hideg levegőn.

A téli időszak tipikus betegsége a krupp

2018. december 01.

Az orvosok szerint minden évszaknak megvan a tipikus gyermek megbetegedése. A téli hideg és nyirkos időben a krupp az egyik ilyen gyermekbetegség, mellyel először találkozva minden szülő nagyon megrémül. Januárban és februárban sajnos minden évben nagyon sok kruppos beteget kezelnek a magyarországi kórházakban.

Légzőszervi gyermekbetegség

„A krupp a gége hangszalag alatti régiójában nyálkahártya-vizenyő által okozott, gyakran súlyos, belégzési nehezítettséggel, ugató köhögéssel kísért heveny felső légúti szűkület. Az akut gyulladás legtöbbször vírusfertőzés következménye. A gyermekek 15%-ánál életük során egy vagy több alkalommal előfordulhat a betegség jelentkezése. Leginkább a 6 hónapos és 6 éves közötti korosztály érintett. A legtöbb gyermek a második életévében betegszik meg. Iskoláskor után az előfordulás megritkul, a gyermekek kinövik.” – mondta el Dr. Kovács Lajos a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinika Pulmonológiai osztályának osztályvezető főorvosa.

Enyhe rekedtség, életveszélyes fulladás

A betegség felső légúti vírusfertőzés tüneteivel kezdődik. Nátha, köhögés 38-39 °C láz jelentkezik, egy-két napon belül hirtelen rekedtség, ugató köhögés és belégzési nehezítettség lép fel változó mértékű légzési nehézséggel. A tünetek legtöbbször éjjel jelentkeznek, illetve este rosszabbodnak. A krupp okozta légúti tünetek 3-7 nap alatt gyógyulnak, kivételesen két hétig is elhúzódhatnak. Az állapot súlyosságát a gége alatti légút szűkületének a mértéke szabja meg, enyhe rekedtség és életveszélyes fulladás is előfordulhat. A légutak csecsemőkorban a legszűkebbek, ebben az életkorban nagyobb a kockázat súlyos nehézlégzés kialakulására.

Nagyobb gyermekeknél a tágasabb légutakban egyre enyhébb formában szokott fellépni.