Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mennyi ideig kell napon tartózkodni a kellő D-vitamin-szinthez?

Érdekességek2017. június 02.

Spanyol kutatók kiszámolták, hogy mennyi ideig kell napon tartózkodni, hogy a szervezet hozzájusson a szükséges D-vitaminmennyiséghez: míg tavasszal és nyáron elegendő 10-20 perc, addig télen legalább két óra szükséges.

A Valenciai Egyetem napsugárzás-kutató csoportja a Science of the Total Environment folyóiratban ismertette tanulmányának eredményeit.

Annak ellenére, hogy Spanyolországban magas a napfényes órák száma, a spanyol népesség különböző csoportjaiban magas a D-vitamin-hiány, amely számos betegség kockázatát hordozza felnőttek esetében – mondta María Antonia Serrano, a tanulmány vezető szerzője.

Mivel nagyon kevés élelmiszer tartalmazza ezt a vitamint, a szervezet számára a fő forrást a napsugárzás eredményeként a bőrben végbemenő szintézis jelenti.

Serrano és kollégái megbecsülték azt az időt, amely az ajánlott mennyiség – napi ezer NE (nemzetközi egység) D-vitamin – beviteléhez szükséges olyan térségben, mint Valencia városa, ahol egész évben magas a napfényes órák száma.

A kutatók elemezték az ultraibolya sugárzást dél körül minden évszak egy-egy hónapján át 2003 és 2010 között. A kapott adatok alapján kiszámolták a bőrvörösséget okozó időtartamot.

Kimutatták, hogy júliusban a III-as bőrtípusú embereknek – a spanyolok többsége – nem szabad 29 percnél többet a napon tölteniük, ha el akarják kerülni a bőrvörösséget. Januárban azonban akár 150 percig is napon lehetnek.


Hasonlóan számolták ki az ajánlott D-vitaminmennyiség megszerzéséhez szükséges időt is. Januárban, amikor csak a test 10 százalékát éri napsugárzás, mintegy 130 percre van szükség a napi D-vitaminmennyiséghez való hozzájutáshoz. Áprilisban és júliusban, amikor a test 25 százalékát éri napfény, elegendő körülbelül 10 perc, októberben 30 perc.

Ezek a számítások a III-as bőrtípusú emberekre készültek, és az adatok változnak, ha valakinek világosabb vagy sötétebb a bőre. Azt is figyelembe kell venni, hogy évszakonként egy átlagot vettek a test UV-sugárzásnak való kitettsége esetében, ha nagyobb testfelületet ér sugárzás, akkor a napon töltött idő csökkenhet – idézte Serranót az Eurekalert tudományos hírportál.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.