Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mennyi mozgás és milyen étrend kell egy iskolásnak?

Érdekességek2017. szeptember 07.

Az iskolakezdés hajrájában a tanulás előkészítésére koncentrálunk, ám roppant fontos, hogy gyermekünk étkezésére és mozgására is figyeljünk. Milyen ételekkel és mennyi mozgással lesz egészséges a gyermek?

Szeptember elején minden a tanévkezdésről szól, és arról, hogy miként legyen eredményes, de nem túlterhelt a gyermek. Az egészségükről kevesebb szó esik, pedig ez is legalább annyira jelentős.

Minden 4. gyerek túlsúlyos

„Ez döbbenetes adat, és nagyon borús jövőképet fest elénk. Éppen ezért kell, hogy iskolás korban sokat mozogjon és minőségi ételeket egyen a gyerek. Nagyon jó, hogy minden nap van testnevelés óra az iskolákban, de nem szabad csak erre építeni a mozgást, mert ez nem elegendő. Teljesen másként éli meg azt a gyermek, amikor egy matek és egy magyar óra között kell tornáznia, mint amikor tanítás után elmegy egy olyan edzésre, amit ő választott ki, talán tehetsége is van hozzá és örömét leli benne.

A mindennapos tesi órák mellett is ajánlott hetente 2-3 alkalommal edzésre járni, és sok olyan tevékenységet végezni, amihez mozogni kell. Sokat segíthetnek a szülők, ha már pici kortól olyan családi programokon vesznek részt, ami mozgáshoz kötött. Közös kirándulással, bringázással, focizással meg lehet alapozni a gyerekek sportszeretetét, és talán ez a legfontosabb, mert akkor a későbbiekben is igénye lesz rá. Ha pedig sokat mozog, attól egészséges lesz és az iskolai teljesítménye is jobbá válik” – mondja Czanik Balázs fittnes edző, a Capoeira Aerobik megalkotója.


A 8-14 éves kor közötti időszak megpecsételheti a gyerek életét

Vitathatatlan, hogy a szülők felelőssége óriási, ám az idejük, energiájuk sajnos olykor elfogy, emiatt sokszor nem fér bele az életükbe, hogy iskola után edzésre vigyék a gyereket, illetve mindig egészséges ételt készítsenek. Pedig mindennél fontosabb lenne, ugyanis a 8-14 éves kor közötti időszak megpecsételheti a gyerek életét.

„Ha valaki általános iskolás korban elhízott, az nagy valószínűséggel lesz túlsúlyos felnőttként, de ugyanígy igaz az is, hogy ha ebben az időszakban sportol a gyerek, akkor később is szeret mozogni és nem hízik el. Nagyon fontos, hogy a szülők minőségi, rostban gazdag alapanyagokból készítsék az ételeket, és sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasszanak a gyerekek. Nem szabad tiltani a chipset és az édességeket, mert ha néha ilyeneket esznek az iskolások, nem lesz semmi bajuk. A kérdés mindig a mennyiség és a minőség. Sok zöldségből – zeller, cékla, édesburgonya –, sőt almából is lehet chipset készíteni – vékony szeletekre vágni és a sütőben megsütni. Ez roppant egészséges, és könnyű a gyerekekkel megszerettetni. Emellett pedig a gyerekeknél is nagyon oda kell figyelni a megfelelő folyadékfogyasztásra. Semmiképp nem cukros üdítőkre, hanem vízre. Az édességek esetében is vannak receptek, melyek segítségével nem bombázzuk szénhidráttal gyermekünket. Éppen ezért készítettem el a Sütizz és fogyj! című receptkönyvem, hogy alternatívát nyújtsák azoknak, akik figyelnek a vonalaikra, netán laktóz- vagy glutén érzékenyek, mégis szeretnének édességet fogyasztani. Kis változtatással sok mindent el lehet érni. A cél pedig nem más, mint a gyerekek egészsége – ez minden fáradozást megér” – teszi hozzá Czanik Balázs.

Alacsony szénhidráttartalmú finomságok Czanik Balázstól

Fehérjés Kókuszgolyó

 

Tipp: a jobb íz miatt ajánlott a kókuszreszeléket 2 percig pirítani.

Tápérték (1 db-ra vonatkozóan): energia: 155 kcal, fehérje: 14 g, szénhidrát (felszívódó): 3 g, melyből cukrok: 2 g, rostok: 3g, zsír: 9 g, telített zsírsavak: 8 g

Chia Palacsinta / 2 adag

 

Tápérték (1 adagra vonatkozóan):

Energia: 155 kcal, fehérje: 8 g, szénhidrát (felszívódó): 9 g, melyből cukrok: 3 g, rostok: 5 g, zsír: 12 g, telített zsírsavak: 6 g


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hatalmas üzlet az allergia

2026. április 20.

Ami nagyon sok embernek szenvedés, az a gyógyszergyártóknak hatalmas üzlet. Az allergia (ezen belül is a legelterjedtebb szénanátha), amely tavasztól őszig rengeteg ember életét megkeseríti, egyre nagyobb nyereséget hoz az ellenszerek gyártóinak. Nagy-Britanniában évente közel 20 százalékkal nőnek az eladások, ami idén elérheti a 80 millió fontot (30 milliárd 720 millió forintot).

A tavasz érkezte sok emberben nem csak pozitív üzenetet hordoz. A természet újjáéledése egyben az allergia-szezon kezdetét is jelenti, ami a betegeknek szenvedést, a gyógyszergyáraknak pedig hatalmas profitot hoz.

A legfrissebb adatok szerint Nagy-Britanniában az elmúlt egy évben 19,4 százalékkal nőtt az allergiagyógyszerek eladása, mindez ráadásul nem csekély haszon mellett. Egyes becslések szerint ugyanis a gyártók a gyógyszerek hatóanyagai összértékének 30 ezer százalékát is elkérik a medicináért.

A nő varázsereje a szaglása

2026. április 20.

Lipovszky Csenge esztétaként végzett az egyetemen, majd a világon egyedülállóként a szaglásunk mint különös érzékelésünk kapcsán az illatok, a parfümök világát ötvözte az antropológia, lélektan, kultúrtörténet, neurobiológia izgalmas tudományterületeivel.

Mit jelent nőnek lenni, nőként dönteni, nőként teremteni? Hol rejlik az a bölcsesség, melyet követve el tudjuk felejteni a belénk ivódott, minket már nem szolgáló viselkedésmintákat?

Hogyan követtük a túlélésünk érdekében a férfias szabályokat, azt hívén, ez az egy szabályrendszer él mindenek felett? Hogyan tudunk visszatalálni a saját utunkra? A szakrális nőiség támogató, lágy erővel bíró energetikai talajára?

Az illatokkal.

A tudatos szaglás gyakorlatát azért dolgoztam ki, hogy általa visszatérhessünk az érzékelés és az intuíció köreibe, ami valaha a rendelkezésünkre állt, de mára lemondtunk róla, és elhittük, hogy hiteltelenítenünk kell. Az elme átvette a hatalmat, és az együttműködés helyett az egyeduralma tapasztalható.

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.