Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mennyi mozgás és milyen étrend kell egy iskolásnak?

Érdekességek2017. szeptember 07.

Az iskolakezdés hajrájában a tanulás előkészítésére koncentrálunk, ám roppant fontos, hogy gyermekünk étkezésére és mozgására is figyeljünk. Milyen ételekkel és mennyi mozgással lesz egészséges a gyermek?

Szeptember elején minden a tanévkezdésről szól, és arról, hogy miként legyen eredményes, de nem túlterhelt a gyermek. Az egészségükről kevesebb szó esik, pedig ez is legalább annyira jelentős.

Minden 4. gyerek túlsúlyos

„Ez döbbenetes adat, és nagyon borús jövőképet fest elénk. Éppen ezért kell, hogy iskolás korban sokat mozogjon és minőségi ételeket egyen a gyerek. Nagyon jó, hogy minden nap van testnevelés óra az iskolákban, de nem szabad csak erre építeni a mozgást, mert ez nem elegendő. Teljesen másként éli meg azt a gyermek, amikor egy matek és egy magyar óra között kell tornáznia, mint amikor tanítás után elmegy egy olyan edzésre, amit ő választott ki, talán tehetsége is van hozzá és örömét leli benne.

A mindennapos tesi órák mellett is ajánlott hetente 2-3 alkalommal edzésre járni, és sok olyan tevékenységet végezni, amihez mozogni kell. Sokat segíthetnek a szülők, ha már pici kortól olyan családi programokon vesznek részt, ami mozgáshoz kötött. Közös kirándulással, bringázással, focizással meg lehet alapozni a gyerekek sportszeretetét, és talán ez a legfontosabb, mert akkor a későbbiekben is igénye lesz rá. Ha pedig sokat mozog, attól egészséges lesz és az iskolai teljesítménye is jobbá válik” – mondja Czanik Balázs fittnes edző, a Capoeira Aerobik megalkotója.


A 8-14 éves kor közötti időszak megpecsételheti a gyerek életét

Vitathatatlan, hogy a szülők felelőssége óriási, ám az idejük, energiájuk sajnos olykor elfogy, emiatt sokszor nem fér bele az életükbe, hogy iskola után edzésre vigyék a gyereket, illetve mindig egészséges ételt készítsenek. Pedig mindennél fontosabb lenne, ugyanis a 8-14 éves kor közötti időszak megpecsételheti a gyerek életét.

„Ha valaki általános iskolás korban elhízott, az nagy valószínűséggel lesz túlsúlyos felnőttként, de ugyanígy igaz az is, hogy ha ebben az időszakban sportol a gyerek, akkor később is szeret mozogni és nem hízik el. Nagyon fontos, hogy a szülők minőségi, rostban gazdag alapanyagokból készítsék az ételeket, és sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasszanak a gyerekek. Nem szabad tiltani a chipset és az édességeket, mert ha néha ilyeneket esznek az iskolások, nem lesz semmi bajuk. A kérdés mindig a mennyiség és a minőség. Sok zöldségből – zeller, cékla, édesburgonya –, sőt almából is lehet chipset készíteni – vékony szeletekre vágni és a sütőben megsütni. Ez roppant egészséges, és könnyű a gyerekekkel megszerettetni. Emellett pedig a gyerekeknél is nagyon oda kell figyelni a megfelelő folyadékfogyasztásra. Semmiképp nem cukros üdítőkre, hanem vízre. Az édességek esetében is vannak receptek, melyek segítségével nem bombázzuk szénhidráttal gyermekünket. Éppen ezért készítettem el a Sütizz és fogyj! című receptkönyvem, hogy alternatívát nyújtsák azoknak, akik figyelnek a vonalaikra, netán laktóz- vagy glutén érzékenyek, mégis szeretnének édességet fogyasztani. Kis változtatással sok mindent el lehet érni. A cél pedig nem más, mint a gyerekek egészsége – ez minden fáradozást megér” – teszi hozzá Czanik Balázs.

Alacsony szénhidráttartalmú finomságok Czanik Balázstól

Fehérjés Kókuszgolyó

 

Tipp: a jobb íz miatt ajánlott a kókuszreszeléket 2 percig pirítani.

Tápérték (1 db-ra vonatkozóan): energia: 155 kcal, fehérje: 14 g, szénhidrát (felszívódó): 3 g, melyből cukrok: 2 g, rostok: 3g, zsír: 9 g, telített zsírsavak: 8 g

Chia Palacsinta / 2 adag

 

Tápérték (1 adagra vonatkozóan):

Energia: 155 kcal, fehérje: 8 g, szénhidrát (felszívódó): 9 g, melyből cukrok: 3 g, rostok: 5 g, zsír: 12 g, telített zsírsavak: 6 g


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.