Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mennyire fontos a hűség?

Érdekességek2023. október 03.

A szerelem olyan erős érzelmi kötődés két ember között, melyben a kizárólagosságra való törekvés magától értetődő. Az emberek a szerelmüket maguk mellett akarják tudni mind fizikális, mind érzelmi síkon, és nehezen viselik, ha akárcsak gondolat formájában is felmerül a megcsalás lehetősége. De vajon hűtlenek csak szexuális értelemben lehetünk?  

A SZERELMI RÖGESZME

A szerelem olyasfajta beszűkült tudatállapotot idéz elő, melyben jellemzően a partnerünk személye és tettei uralják a gondolatainkat, érzéseinket, ill. irányítják a viselkedésünket. A vonzódásnak, az érdeklődésnek és fokozott fiziológiai izgalmi állapotnak ez az együttese egyszerre örömforrás, ill. melegágya számos negatív érzésnek.

A szerelem bár képes gazdagítani és fejleszteni a személyiséget, magában rejthet bizonyos veszélyforrásokat. Ha ugyanis a szerelmespár eltérő nézetet vall bizonyos kérdésekről, az megfelelő kommunikáció hiányában bizony komoly konfliktusforrássá válhat.
Ilyen sarkalatos pont lehet a hűség kérdése.

A TEST ÉS LÉLEK HŰSÉGE

Sokan a hűséget a szexuális kizárólagossággal azonosítják, pedig az a fajta elköteleződés és ragaszkodás, ami két ember egymáshoz való viszonyát jellemzi, nem csupán a párkapcsolatok jellemzője. A hűség nem más, mint a szolidaritás egy formája. Egy szerelmi viszonyban, egy olyan módosult tudatállapotban, mely ilyenkor jellemez bennünket, persze óhatatlanul a szexuális hűség is részét képezi ennek a fajta szolidaritásnak. Kezdetben legalábbis. Később azonban, ahogyan a szerelem lángja alábbhuny - s a felek szemében újra megnő a külső kapcsolatok iránti érdeklődés - konfliktushoz vezethet, ha a pár a hűség kérdését eltérően értelmezi.

Létezhet olyan párkapcsolat - akár házasság is - melyben a szexuális hűtlenség nem jár feltétlen együtt a kapcsolattal szemben mutatott hűtlenséggel. Épp ahogyan a puszta szexuális hűség sem elégséges, ha az egyik fél emberi értelemben hűtlen a partneréhez, és elhanyagolja, kihasználja, lebecsüli őt, vagy alárendeli vágyait a sajátjának.


A HŰSÉG MINT KAPCSOLATI KERET

Napjainkban hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a párkapcsolat – s főként a házasság - célja nem csupán egy kellemes érzelmi miliő fenntartása, sokkal inkább egy olyan keret kialakítása, melyben a felek egymást támogatva, egymásnak kölcsönösen örömöt okozva élhetik életüket. Ebből következik, hogy a nagy érzelmek megfakulása nem jelent szükségszerűen egyet a kapcsolat felbomlásával.

AKKOR ÉS MOST

Az emberi faj szexuális változatosság iránt megmutatkozó igénye tény, s mint ilyet mindig az adott kor és társadalmi elvárások tereltek egy a többség számára elfogadható mederbe.

Volt idő, mikor mindezt megkönnyítette az, hogy a házasságra csak és kizárólag gazdasági egységként tekintettek, melynek megkötésében sem a szerelem, sem pedig az egymás iránt érzett vágy nem játszottak szerepet. Kibúvót is talált a közerkölcs a szexuális hűtlenségre vonatkozóan, mikor a férfihűtlenséget bocsánatos bűnnek nevezte, s így a párkapcsolatban – a házasságban – élő feleket kettős mérce alá helyezte.

Manapság a hosszú távú párkapcsolatok alapját az a fajta hűség jelenti, mely által a felek egyenrangú partnerként kölcsönösen tisztelik egymást. Az egymáshoz tartozásuk legfőbb pillérét tehát egyfajta általános szolidaritásérzés képezi.

A MEGHITT EMBERI KAPCSOLAT ÚTJÁN

Egy párkapcsolat vagy házasság működőképessége, sikeressége, s a benne lévő felek testi-lelki kiegyensúlyozottsága nem mérhető pusztán a szexuális hűség által.
A hűség nem függhet a szerelemtől, nem múlhat el, miután a nagy érzelmek alábbhagytak.

Mégis, ahogyan létezhet olyan házasság, melyben a felek szexuális értelemben tudvalevően hűtlenek egymáshoz, az egymás iránt érzett szolidaritásuk azonban erős kapocsként összetartja a kapcsolatukat, ugyanúgy találhatunk olyan párkapcsolatot, ahol az egymás iránt érzett hűség csak fizikális síkon való gyakorlása a benne élőket bizony komoly érzelmi szenvedésre kárhoztathatja.

A legfontosabb minden esetben az, hogy képesek legyünk kifejezésre juttatni az érzéseinket, a vágyainkat. Megfelelő kommunikáció hiányában ugyanis, önmagában sem a szerelem, sem pedig a hűség nem képes összetartani egy párkapcsolatot.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.