Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mennyire vagyok egészséges?

Érdekességek2025. február 01.

Fotó: sarawutnirothon © 123RF.com

Mérje fel az életmódkockázatát egy kérdőív segítségével!

A Prima Medica Egészséghálózat legújabb fejlesztése, az Életmódkockázat-felmérő kérdőív segít felismerni az egyén egészségére veszélyes életmódbeli kockázatokat, és iránymutatást nyújt az egészségesebb életmód kialakításához. A kérdőív segítségével megelőzhetők a nagyobb egészségügyi problémák, és konkrét lépéseket tehet a kitöltő az egészsége védelme érdekében.

Életmódkockázat

A modern életmód kihívásai között egyre fontosabb figyelemmel kísérni egészségünket. Az életmódkockázat fogalma olyan tényezőket tartalmaz, amelyek növelhetik az egyén egészségügyi problémáinak kialakulási valószínűségét. Ezek a tényezők lehetnek genetikai, környezeti vagy életmódbeli jellegűek, melyek közül az életmód a legmeghatározóbb, módosítható tényező.

Az életmódkockázat a legnagyobb népegészségügyi problémákra, megbetegedési és halálozási okokra ad megoldást, mint

Az életmódorvoslás jelentősége óriási számos krónikus betegség megelőzésében és kezelésében. A helyes életmód szív- és érrendszeri betegségek esetén akár 80%-kal, cukorbetegség esetén 50-70%-kal, míg daganatos betegségek esetén 30-40%-kal csökkentheti a kialakulás kockázatát. Kialakult betegség esetén pedig az életmódorvoslás a kezelés elengedhetetlen része.

Az egyén életmódkockázatának felmérése és csökkentése kulcsfontosságú az egészséges életmód megőrzése szempontjából.

Rendszeres orvosi vizsgálatok és egészséges életmódszokások kialakítása segíthet csökkenteni az egészségkockázatot és hozzájárulhat a hosszabb és minőségibb élethez.

Az egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, elegendő pihenés és stresszkezelés mind olyan lépések, amelyek segíthetnek az életmódkockázat csökkentésében. Fontos, hogy mindenki figyelmet szenteljen az egészségének, hiszen az a legnagyobb kincs, amivel rendelkezhetünk.


Életmódkockázat-felmérő kérdőív

A kérdőív módszertanának kidolgozása teljes egészében a Prima Medica Egészséghálózat szakembereinek munkája. Fejlesztése dr. Margitai Barnabás életmódorvos, szülész-nőgyógyász eredeti ötletén alapszik. A fejlesztés körülbelül fél évet vett igénybe. A fejlesztést követően az első programot a Prima Medica Egészséghálózat a saját munkatársai körében végezte el. Többeknél komoly egészségkockázatok derültek ki, amelyek csökkentésére személyre szabott életmódprogramokat indítottak.

Az Életmódkockázat-felmérő kérdőív az életmód 15 dimenziója (pl. táplálkozás, alvás, mozgás, stressz) kapcsán ad átfogó képet az egyéni egészségkockázatról. Az eredmények számszerűek és visszamérhetők, így pontosan nyomon követhetők a változások.

Érdemes tehát a felmérést időközönként, akár évente kitölteni, a változások figyelemmel kísérése végett.

Az értékelés során minden életmód-dimenzió egy színkódot kap, melyek a következők:

Piros: magas egészségkockázat
Sárga: közepes egészségkockázat
Zöld: alacsony egészségkockázat

Ez a színkódolt rendszer segít azonosítani a tényeket:

Piros: mely területeken a legsürgetőbb változtatni az egészségkockázat csökkentése érdekében.
Sárga: mely területek igényelnek figyelmet és mielőbbi beavatkozást.
Zöld: mely területeken kell fenntartani a meglévő, helyes szokásokat.

A kérdőív kitöltése körülbelül 10 percet vesz igénybe, és az eredmények néhány másodpercen belül elérhetők. Egyértelmű útmutatót ad, hogy az életmód mely területei érintettek, és milyen változtatások szükségesek. Az életmódváltás sokszor elbizonytalanít, hogy hol kell elindulni. Ez a kérdőív segít a priorizálásban.

A kérdőív eredménye alapján a Prima Medica Egészséghálózat egészségügyi szakemberei – életmódorvos, dietetikus, mozgásterapeuta és mentális egészséggel foglalkozó szakember – segítenek a kockázatok csökkentésében, a személyre szabott életmódprogram kialakításában.

Az Életmódkockázat-felmérő kérdőív elérhető magánszemélyek és cégek számára a Prima Medica mobilapplikáción keresztül, ill. a Prima Medica ügyfélkapu webes felületén. Vállalatok részére az Életmódkockázat-felmérő kérdőív és egészségprogram egy egyedülálló lehetőség a munkatársak teljesítményének növelésére, az elköteleződés erősítésére és a munkaerő megtartására. Az egyéni kiértékeléseken túl a vállalat kap egy összképet az aktuális életmódból eredő egészségi állapotról. A számszerű és mérhető eredmények könnyen nyomon követhetővé teszik a változásokat, segítenek a HR-kockázatok csökkentésében.

A kérdőívről bővebben itt olvashat

A kérdőív elérhető Prima Medica mobilapplikáción keresztül (AppStore letöltés ide kattintva, GooglePlay letöltés ide kattintva), illetve a Prima Medica ügyfélkapu webes felületén, ide kattintva elérhető, bejelentkezés után.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ki mivel foglalkozik a patikában?

2025. november 17.

A gyógyszertárban gyógyszerészek, asszisztensek és szakasszisztensek dolgoznak magas, széleskörű szakmai tudással.

Gyógyszerész

A gyógyszerész a négy magyarországi orvostudományi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikének gyógyszerésztudományi karán végez. A képzés formája kizárólag osztatlan, nappali képzés, 10 félév, azaz 5 év. A sikeres záróvizsga után a végzettség megnevezése: gyógyszerész doktor, doctoris pharmaciae (doctor pharm.).

OKTATÓHELYEK
• Debreceni Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem

A szakgyógyszerészi képzés még 3 év. A gyógyszertárban vezető és beosztott gyógyszerészek dolgoznak. A vezető felel a jogszabályok, a rendeletek betartásáért és működteti a patikát.

A gyógyszerészek gyógyszereket, ill. gyógyhatású készítményeket készítenek, gyógyszergazdálkodással, -értékesítéssel és a betegek kiszolgálásával foglalkoznak. Az orvosi vény alapján a rendelkezésre álló anyagokból gyógyszereket készítenek, a gyógyszer használatát, eltartását és fontosabb mellékhatásait ismertetik a beteggel, és kiadják a gyári készítményeket vagy az előállított (magisztrális) gyógyszereket. A szakgyógyszerészek különféle munkaterületek szerint specializálódhatnak. Foglalkozhatnak még többek között:


gyógyszerkutatással,
sztenderdizálással,
gyógyszerellenőrzéssel,
raktározással,
tárolással,
gazdálkodással,
gyógyszerexporttal, -importtal,
gyógyszerismertetéssel.


A gyógyszerész jellemzői a hivatása érdekében:


természettudományos ismeretek, sokoldalú képzettség, maximális szakmai ismeretek;
fegyelmezett gondolkodás, lelkiismeretesség, pontosság, önkontroll, áldozatvállalás;
koncentráló képesség a tévedések megakadályozása érdekében;
nyitottság a betegek problémái iránt, udvariasság, megértés, empátia, pszichológiai érzék.

Friss levegő, szabadban töltött idő

2025. november 17.

Miért kell, és mennyi az elég?

Az életmódunk lassan beszorít bennünket a négy fal és a képernyők közé, ehhez a hideg, hűvös időszak, a szél, az eső is hozzájárul. Csábítóbbnak tűnik a kényelmes meleg lakásban maradni. Azonban, ha ki is mozdulunk, legtöbbször csak az egyik helyről a másikra való eljutást jelenti, vagy a megállóban, parkolóban töltött időt. A rendszeres mozgás, gyaloglás a szabad levegőn számos előnnyel jár. Jó hatással van az egészségünkre és az egész testünkre.

Mik azok az előnyök?

Tudományosan bizonyított, hogy a szabad levegő és a séta, erősíti az immunrendszert, csökkenti a betegségek és fertőzések kockázatát. A mélyebb légvételeknek köszönhetően, növeli a tüdő kapacitását, javítja a sejtek működését, a koncentrációt, a hangulatot és fokozza a kreativitást. Segít abban, hogy testileg-lelkileg frissek maradjunk. Fizikai hatásként serkenti a vérkeringést, a szív-, és érrendszeri betegségek, stressz, depresszió kockázatát is csökkenti.

Erősíti a szemet, ugyanis séta közben közelebbre, messzebbre kell fókuszálni, ezzel a szemizmainkat tudjuk dolgoztatni. Jót tesz az emésztésnek, erősíti az izmokat, a csontokat, csökkenti a csontritkulás kockázatát. A napfény feltölti a D-vitamin-raktárakat, a szél kiszellőzteti a gondolatokat és kreatívvá tesz.

Mennyit kellene kint lennünk naponta, hogy a hatás érezhető legyen?

Naponta legalább 30 perc séta elég ahhoz, hogy a szabad levegő jótékony hatása érvényesüljön.

Életkorok szerint van eltérés a levegőn töltött időt illetően, ugyanis a csecsemőknek kevesebb, míg a fiatalabb korosztálynak a nagyobb energiaszintje miatt több levegőn eltöltött idő szükséges naponta. Idősebb korban lehet egy könnyű séta, viráglocsolás a kertben, vagy akár beszélgetés a szomszédokkal. Nem kell megterhelő mozgásra gondolni, a lényeg, hogy a test, mozgásban legyen, és a tüdő oxigénhez jusson.

Egy séta több kalóriát éget el, mint a hűtő előtti topogás vacsora után, és kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Lehet az egy rövid séta, egy kávé a parkban, vagy csak egy telefonálás a teraszon.

Fogágybetegség – ma már nagyobb veszély, mint a fogszuvasodás

2025. november 16.

Több fogat veszítünk fogágybetegség miatt, mint szuvasodás következtében – mégis alig beszélünk róla. A láthatatlan kór lassan, fájdalom nélkül pusztít, és sokan csak akkor veszik észre, amikor már késő.

A fogágybetegség – más néven parodontitis – ma több embert érint, mint a fogszuvasodás, miközben sokszor észrevétlenül, fájdalom nélkül pusztítja a fogakat tartó szöveteket. Dr. Konrád László, a szájbetegségek és a gyors, fájdalommentes szájrekonstrukció nemzetközi szakértője szerint a tudatos megelőzés, a rendszeres fogorvosi kontroll és a professzionális tisztítás egyaránt kulcsszerepet játszik a két leggyakoribb fogászati probléma megelőzésében.

„A fogszuvasodás kialakulásához négy tényező szükséges: a szénhidrátfogyasztás, a baktériumok jelenléte, maga a fog, valamint az idő, amely alatt a savas közeg károsítja a zománcot” – magyarázza Dr. Konrád. – „A lepedéket alkotó baktériumok a szénhidrátokat savvá alakítják, amely lassan oldja a fogzománc ásványi anyagait. Bár a fogzománc a szervezet legkeményebb szövete, a baktériumok képesek megkapaszkodni rajta, és olyan hálózatot építeni, amely újabb kórokozók megtelepedését segíti.”

A folyamat lassan zajlik, de az idő kulcsfontosságú: a lepedék savtermelése nagyjából három hónap alatt válik igazán veszélyessé. Ezért javasolt a fogorvosnál háromhavonta végzett professzionális tisztítás, amely eltávolítja a baktériumokat és megakadályozza a káriesz, vagyis a fogszuvasodás kialakulását. „Egészséges felnőttek számára a háromhavonta végzett tisztítás ideális, míg terhesség, implantátum vagy egyéb kockázati tényezők esetén akár hathetente is szükség lehet a fogászati profilaxisra” – teszi hozzá a szakértő.

Az otthoni szájápolás szintén döntő tényező. A napi kétszeri, alapos fogmosás mellett fontos a nyelv tisztítása, a fogközök rendszeres tisztítása fogselyemmel vagy speciális kefékkel, valamint az étkezések közötti nassolás korlátozása. A nyál képes bizonyos mértékig pótolni a savak által kioldott ásványokat, de ehhez legalább 2-3 órára van szükség, ezért a gyakori, szénhidrátban gazdag rágcsálás állandó savas közeget hoz létre, ami felgyorsítja a zománc károsodását. A szónikus fogkefék nagy mozgásszámukkal hatékonyabban távolítják el a lepedéket, mint a hagyományos kézi fogkefék.