Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mennyire vagyok egészséges?

Érdekességek2025. február 01.

Fotó: sarawutnirothon © 123RF.com

Mérje fel az életmódkockázatát egy kérdőív segítségével!

A Prima Medica Egészséghálózat legújabb fejlesztése, az Életmódkockázat-felmérő kérdőív segít felismerni az egyén egészségére veszélyes életmódbeli kockázatokat, és iránymutatást nyújt az egészségesebb életmód kialakításához. A kérdőív segítségével megelőzhetők a nagyobb egészségügyi problémák, és konkrét lépéseket tehet a kitöltő az egészsége védelme érdekében.

Életmódkockázat

A modern életmód kihívásai között egyre fontosabb figyelemmel kísérni egészségünket. Az életmódkockázat fogalma olyan tényezőket tartalmaz, amelyek növelhetik az egyén egészségügyi problémáinak kialakulási valószínűségét. Ezek a tényezők lehetnek genetikai, környezeti vagy életmódbeli jellegűek, melyek közül az életmód a legmeghatározóbb, módosítható tényező.

Az életmódkockázat a legnagyobb népegészségügyi problémákra, megbetegedési és halálozási okokra ad megoldást, mint

Az életmódorvoslás jelentősége óriási számos krónikus betegség megelőzésében és kezelésében. A helyes életmód szív- és érrendszeri betegségek esetén akár 80%-kal, cukorbetegség esetén 50-70%-kal, míg daganatos betegségek esetén 30-40%-kal csökkentheti a kialakulás kockázatát. Kialakult betegség esetén pedig az életmódorvoslás a kezelés elengedhetetlen része.

Az egyén életmódkockázatának felmérése és csökkentése kulcsfontosságú az egészséges életmód megőrzése szempontjából.

Rendszeres orvosi vizsgálatok és egészséges életmódszokások kialakítása segíthet csökkenteni az egészségkockázatot és hozzájárulhat a hosszabb és minőségibb élethez.

Az egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, elegendő pihenés és stresszkezelés mind olyan lépések, amelyek segíthetnek az életmódkockázat csökkentésében. Fontos, hogy mindenki figyelmet szenteljen az egészségének, hiszen az a legnagyobb kincs, amivel rendelkezhetünk.


Életmódkockázat-felmérő kérdőív

A kérdőív módszertanának kidolgozása teljes egészében a Prima Medica Egészséghálózat szakembereinek munkája. Fejlesztése dr. Margitai Barnabás életmódorvos, szülész-nőgyógyász eredeti ötletén alapszik. A fejlesztés körülbelül fél évet vett igénybe. A fejlesztést követően az első programot a Prima Medica Egészséghálózat a saját munkatársai körében végezte el. Többeknél komoly egészségkockázatok derültek ki, amelyek csökkentésére személyre szabott életmódprogramokat indítottak.

Az Életmódkockázat-felmérő kérdőív az életmód 15 dimenziója (pl. táplálkozás, alvás, mozgás, stressz) kapcsán ad átfogó képet az egyéni egészségkockázatról. Az eredmények számszerűek és visszamérhetők, így pontosan nyomon követhetők a változások.

Érdemes tehát a felmérést időközönként, akár évente kitölteni, a változások figyelemmel kísérése végett.

Az értékelés során minden életmód-dimenzió egy színkódot kap, melyek a következők:

Piros: magas egészségkockázat
Sárga: közepes egészségkockázat
Zöld: alacsony egészségkockázat

Ez a színkódolt rendszer segít azonosítani a tényeket:

Piros: mely területeken a legsürgetőbb változtatni az egészségkockázat csökkentése érdekében.
Sárga: mely területek igényelnek figyelmet és mielőbbi beavatkozást.
Zöld: mely területeken kell fenntartani a meglévő, helyes szokásokat.

A kérdőív kitöltése körülbelül 10 percet vesz igénybe, és az eredmények néhány másodpercen belül elérhetők. Egyértelmű útmutatót ad, hogy az életmód mely területei érintettek, és milyen változtatások szükségesek. Az életmódváltás sokszor elbizonytalanít, hogy hol kell elindulni. Ez a kérdőív segít a priorizálásban.

A kérdőív eredménye alapján a Prima Medica Egészséghálózat egészségügyi szakemberei – életmódorvos, dietetikus, mozgásterapeuta és mentális egészséggel foglalkozó szakember – segítenek a kockázatok csökkentésében, a személyre szabott életmódprogram kialakításában.

Az Életmódkockázat-felmérő kérdőív elérhető magánszemélyek és cégek számára a Prima Medica mobilapplikáción keresztül, ill. a Prima Medica ügyfélkapu webes felületén. Vállalatok részére az Életmódkockázat-felmérő kérdőív és egészségprogram egy egyedülálló lehetőség a munkatársak teljesítményének növelésére, az elköteleződés erősítésére és a munkaerő megtartására. Az egyéni kiértékeléseken túl a vállalat kap egy összképet az aktuális életmódból eredő egészségi állapotról. A számszerű és mérhető eredmények könnyen nyomon követhetővé teszik a változásokat, segítenek a HR-kockázatok csökkentésében.

A kérdőívről bővebben itt olvashat

A kérdőív elérhető Prima Medica mobilapplikáción keresztül (AppStore letöltés ide kattintva, GooglePlay letöltés ide kattintva), illetve a Prima Medica ügyfélkapu webes felületén, ide kattintva elérhető, bejelentkezés után.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.