Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mennyire vagyok egészséges?

Érdekességek2025. február 01.

Fotó: sarawutnirothon © 123RF.com

Mérje fel az életmódkockázatát egy kérdőív segítségével!

A Prima Medica Egészséghálózat legújabb fejlesztése, az Életmódkockázat-felmérő kérdőív segít felismerni az egyén egészségére veszélyes életmódbeli kockázatokat, és iránymutatást nyújt az egészségesebb életmód kialakításához. A kérdőív segítségével megelőzhetők a nagyobb egészségügyi problémák, és konkrét lépéseket tehet a kitöltő az egészsége védelme érdekében.

Életmódkockázat

A modern életmód kihívásai között egyre fontosabb figyelemmel kísérni egészségünket. Az életmódkockázat fogalma olyan tényezőket tartalmaz, amelyek növelhetik az egyén egészségügyi problémáinak kialakulási valószínűségét. Ezek a tényezők lehetnek genetikai, környezeti vagy életmódbeli jellegűek, melyek közül az életmód a legmeghatározóbb, módosítható tényező.

Az életmódkockázat a legnagyobb népegészségügyi problémákra, megbetegedési és halálozási okokra ad megoldást, mint

Az életmódorvoslás jelentősége óriási számos krónikus betegség megelőzésében és kezelésében. A helyes életmód szív- és érrendszeri betegségek esetén akár 80%-kal, cukorbetegség esetén 50-70%-kal, míg daganatos betegségek esetén 30-40%-kal csökkentheti a kialakulás kockázatát. Kialakult betegség esetén pedig az életmódorvoslás a kezelés elengedhetetlen része.

Az egyén életmódkockázatának felmérése és csökkentése kulcsfontosságú az egészséges életmód megőrzése szempontjából.

Rendszeres orvosi vizsgálatok és egészséges életmódszokások kialakítása segíthet csökkenteni az egészségkockázatot és hozzájárulhat a hosszabb és minőségibb élethez.

Az egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, elegendő pihenés és stresszkezelés mind olyan lépések, amelyek segíthetnek az életmódkockázat csökkentésében. Fontos, hogy mindenki figyelmet szenteljen az egészségének, hiszen az a legnagyobb kincs, amivel rendelkezhetünk.


Életmódkockázat-felmérő kérdőív

A kérdőív módszertanának kidolgozása teljes egészében a Prima Medica Egészséghálózat szakembereinek munkája. Fejlesztése dr. Margitai Barnabás életmódorvos, szülész-nőgyógyász eredeti ötletén alapszik. A fejlesztés körülbelül fél évet vett igénybe. A fejlesztést követően az első programot a Prima Medica Egészséghálózat a saját munkatársai körében végezte el. Többeknél komoly egészségkockázatok derültek ki, amelyek csökkentésére személyre szabott életmódprogramokat indítottak.

Az Életmódkockázat-felmérő kérdőív az életmód 15 dimenziója (pl. táplálkozás, alvás, mozgás, stressz) kapcsán ad átfogó képet az egyéni egészségkockázatról. Az eredmények számszerűek és visszamérhetők, így pontosan nyomon követhetők a változások.

Érdemes tehát a felmérést időközönként, akár évente kitölteni, a változások figyelemmel kísérése végett.

Az értékelés során minden életmód-dimenzió egy színkódot kap, melyek a következők:

Piros: magas egészségkockázat
Sárga: közepes egészségkockázat
Zöld: alacsony egészségkockázat

Ez a színkódolt rendszer segít azonosítani a tényeket:

Piros: mely területeken a legsürgetőbb változtatni az egészségkockázat csökkentése érdekében.
Sárga: mely területek igényelnek figyelmet és mielőbbi beavatkozást.
Zöld: mely területeken kell fenntartani a meglévő, helyes szokásokat.

A kérdőív kitöltése körülbelül 10 percet vesz igénybe, és az eredmények néhány másodpercen belül elérhetők. Egyértelmű útmutatót ad, hogy az életmód mely területei érintettek, és milyen változtatások szükségesek. Az életmódváltás sokszor elbizonytalanít, hogy hol kell elindulni. Ez a kérdőív segít a priorizálásban.

A kérdőív eredménye alapján a Prima Medica Egészséghálózat egészségügyi szakemberei – életmódorvos, dietetikus, mozgásterapeuta és mentális egészséggel foglalkozó szakember – segítenek a kockázatok csökkentésében, a személyre szabott életmódprogram kialakításában.

Az Életmódkockázat-felmérő kérdőív elérhető magánszemélyek és cégek számára a Prima Medica mobilapplikáción keresztül, ill. a Prima Medica ügyfélkapu webes felületén. Vállalatok részére az Életmódkockázat-felmérő kérdőív és egészségprogram egy egyedülálló lehetőség a munkatársak teljesítményének növelésére, az elköteleződés erősítésére és a munkaerő megtartására. Az egyéni kiértékeléseken túl a vállalat kap egy összképet az aktuális életmódból eredő egészségi állapotról. A számszerű és mérhető eredmények könnyen nyomon követhetővé teszik a változásokat, segítenek a HR-kockázatok csökkentésében.

A kérdőívről bővebben itt olvashat. 

A kérdőív elérhető Prima Medica mobilapplikáción keresztül (AppStore letöltés ide kattintva, GooglePlay letöltés ide kattintva), illetve a Prima Medica ügyfélkapu webes felületén, ide kattintva elérhető, bejelentkezés után.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az orrsövény és betegségei

2026. szeptember 30.

Az orrsövény egy, az orrüreget a középvonalban kettéosztó bõrös, porcos, csontos nyálkahártyával borított lemez. Meglehetõsen komplikált fejlõdése miatt ez az összetett lemez úgyszólván mindenkinél kisebb-nagyobb mértékben görbült. 
Tehát az ún. orrsövényferdeség lényegét tekintve általános jelenség, tulajdonképpen élettani, normális variáció. Mértéke azonban nagyon különbözõ lehet.

Az enyhe ferdeség panaszokat nem okoz, vele nincs teendõ. A nagy fokban, S alakban görbült vagy erõsen kiszélesedett orrsövény azonban több módon is zavart okozhat: az orrüregek beszûkítésével akadályozhatja az orrlégzést, következményes krónikus garathurutot, elhúzódó náthát, orrmelléküreg-gyulladásokat, középfülgyulladást tartva fent. Jellegzetes panasz lehet a gyakori fejfájás is.

Az orrsövényrõl elõemelkedõ csontos "lécek", "tüskék" ugyancsak okozói lehetnek makacs fejfájásoknak. Ugyanis a középsõ orrjárat beszûkítésével az azonos oldali orrmelléküregek szellõzési zavarát okozhatják, aminek krónikus orrmelléküreg-gyulladás lehet a következménye. Ha az orrsövény ferdesége megakadályozza az orron át beszívott levegõ eljutását a felsõ orrjárathoz, illetve az orrüreg tetejéhez, az ún. szaglómezõhöz, jelentõsen csökkenhet a szaglóképesség. A panaszokat okozó orrsövényferdeség megoldása mûtéti: orrsövényplasztika. 10–12 éves kor alatt csak kivételesen, nagyon indokolt esetben végezzük el. Az igen erõs mértékben görbült orrsövény a légzési, tehát mûködési zavaron kívül az egész orr formáját kedvezõtlenül befolyásoló kozmetikai hátránnyal is járhat (ferde orr), ami még a külsõ orr plasztikája elõtt mûtéti megoldást igényel. Néha magán az orrsövényen végzik el a külsõ orr formáját jelentõsen javító mûtétet. Ilyen operációra kerül sor lelapult orrcsúcs esetén, amikor az orrsövény lemezei közé, a bõrös és porcos rész határán, az orrcsúcsot megemelõ csont- vagy porclécet ültetnek be.

A szájszag

2026. szeptember 30.

A szájszag a kellemetlentõl egészen a büdös leheletig terjedhet. A kellemetlen lehelet átmeneti és tartós. Átmeneti kellemetlen leheletet némely étel és ital okoz (fõleg a hagyma, a fokhagyma és az alkohol).

A szájszag nem önálló betegség, hanem sokaknak egyik korai jellegzetes tünete. Leggyakrabban a fogak, a fogíny, a szájüreg, a garat és az emésztõrendszer betegségei okozzák (természetesen tágabb értelemben az elõbb felsoroltak is az emésztõrendszer részei). 

A szuvas, odvas fogakban rothadó ételmaradék elõbb-utóbb a foggyökérre, a fogínyre is átterjedõ gyulladást okoz. A fogíny gyulladása pedig fogínysorvadáshoz vezet, ami végül a fogak elvesztését jelenti.

A rendszeresen és jól végzett fogmosással (legalább naponta háromszor, de legjobb minden étkezés után) a baj megelõzhetõ. Még tökéletesebbé tehetjük a fogmosást szájöblítéssel (szájvizek használatával) és fogzuhannyal. A mûfogsorral rendelkezõknek pedig a szájüregen kívül a protézisüket is rendszeresen ápolniuk kell.

A HIV és az AIDS

2026. szeptember 29.

A szerzett immunhiányos tünetegyüttes (Acquired Immune Deficiency Syndrome) tulajdonképpen nem betegség, hanem orvosi fogalom. A HIV fertõzés következtében kialakuló csökkent immunrendszeri mûködés következtében megjelenõ úgynevezett opportunista betegségek, fertõzések és daganatos betegségek - ún. indikátor betegségek - és a laboratóriumi értékek alapján diagnosztizálják az AIDS stádiumát. 

A HIV megtámadja a T4 limfocitákat, és a makrofágokat, melyek központi szerepet játszanak a szervezet védekezõ- rendszerében. Mivel a HIV fertõzés következtében a szervezet ellenálló képessége gyengül, olyan fertõzések és daganatok alakulhatnak ki, melyek az egyébként épp védekezõ-rendszerû embereknél nem, vagy ritkán fordulnak elõ.

A HIV - vírus

A HIV (Human Immunodeficiency Virus) az emberi immunhiányt okozó vírus. Az immunrendszert támadja, amely normál esetben megvédi a szervezetet a fertõzésektõl.

A vírus egy bizonyos fajta fehérvérsejtet támad meg, amelynek neve CD4+ sejt. A vírus behatol a sejtbe, beilleszti saját génjeit a gazdasejt DNS-ébe, és így arra használja, hogy újabb vírusokat termeljen, amelyek megfertõzik a többi sejtet.