Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mennyire vagyok egészséges?

Érdekességek2025. február 01.

Fotó: sarawutnirothon © 123RF.com

Mérje fel az életmódkockázatát egy kérdőív segítségével!

A Prima Medica Egészséghálózat legújabb fejlesztése, az Életmódkockázat-felmérő kérdőív segít felismerni az egyén egészségére veszélyes életmódbeli kockázatokat, és iránymutatást nyújt az egészségesebb életmód kialakításához. A kérdőív segítségével megelőzhetők a nagyobb egészségügyi problémák, és konkrét lépéseket tehet a kitöltő az egészsége védelme érdekében.

Életmódkockázat

A modern életmód kihívásai között egyre fontosabb figyelemmel kísérni egészségünket. Az életmódkockázat fogalma olyan tényezőket tartalmaz, amelyek növelhetik az egyén egészségügyi problémáinak kialakulási valószínűségét. Ezek a tényezők lehetnek genetikai, környezeti vagy életmódbeli jellegűek, melyek közül az életmód a legmeghatározóbb, módosítható tényező.

Az életmódkockázat a legnagyobb népegészségügyi problémákra, megbetegedési és halálozási okokra ad megoldást, mint

Az életmódorvoslás jelentősége óriási számos krónikus betegség megelőzésében és kezelésében. A helyes életmód szív- és érrendszeri betegségek esetén akár 80%-kal, cukorbetegség esetén 50-70%-kal, míg daganatos betegségek esetén 30-40%-kal csökkentheti a kialakulás kockázatát. Kialakult betegség esetén pedig az életmódorvoslás a kezelés elengedhetetlen része.

Az egyén életmódkockázatának felmérése és csökkentése kulcsfontosságú az egészséges életmód megőrzése szempontjából.

Rendszeres orvosi vizsgálatok és egészséges életmódszokások kialakítása segíthet csökkenteni az egészségkockázatot és hozzájárulhat a hosszabb és minőségibb élethez.

Az egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, elegendő pihenés és stresszkezelés mind olyan lépések, amelyek segíthetnek az életmódkockázat csökkentésében. Fontos, hogy mindenki figyelmet szenteljen az egészségének, hiszen az a legnagyobb kincs, amivel rendelkezhetünk.


Életmódkockázat-felmérő kérdőív

A kérdőív módszertanának kidolgozása teljes egészében a Prima Medica Egészséghálózat szakembereinek munkája. Fejlesztése dr. Margitai Barnabás életmódorvos, szülész-nőgyógyász eredeti ötletén alapszik. A fejlesztés körülbelül fél évet vett igénybe. A fejlesztést követően az első programot a Prima Medica Egészséghálózat a saját munkatársai körében végezte el. Többeknél komoly egészségkockázatok derültek ki, amelyek csökkentésére személyre szabott életmódprogramokat indítottak.

Az Életmódkockázat-felmérő kérdőív az életmód 15 dimenziója (pl. táplálkozás, alvás, mozgás, stressz) kapcsán ad átfogó képet az egyéni egészségkockázatról. Az eredmények számszerűek és visszamérhetők, így pontosan nyomon követhetők a változások.

Érdemes tehát a felmérést időközönként, akár évente kitölteni, a változások figyelemmel kísérése végett.

Az értékelés során minden életmód-dimenzió egy színkódot kap, melyek a következők:

Piros: magas egészségkockázat
Sárga: közepes egészségkockázat
Zöld: alacsony egészségkockázat

Ez a színkódolt rendszer segít azonosítani a tényeket:

Piros: mely területeken a legsürgetőbb változtatni az egészségkockázat csökkentése érdekében.
Sárga: mely területek igényelnek figyelmet és mielőbbi beavatkozást.
Zöld: mely területeken kell fenntartani a meglévő, helyes szokásokat.

A kérdőív kitöltése körülbelül 10 percet vesz igénybe, és az eredmények néhány másodpercen belül elérhetők. Egyértelmű útmutatót ad, hogy az életmód mely területei érintettek, és milyen változtatások szükségesek. Az életmódváltás sokszor elbizonytalanít, hogy hol kell elindulni. Ez a kérdőív segít a priorizálásban.

A kérdőív eredménye alapján a Prima Medica Egészséghálózat egészségügyi szakemberei – életmódorvos, dietetikus, mozgásterapeuta és mentális egészséggel foglalkozó szakember – segítenek a kockázatok csökkentésében, a személyre szabott életmódprogram kialakításában.

Az Életmódkockázat-felmérő kérdőív elérhető magánszemélyek és cégek számára a Prima Medica mobilapplikáción keresztül, ill. a Prima Medica ügyfélkapu webes felületén. Vállalatok részére az Életmódkockázat-felmérő kérdőív és egészségprogram egy egyedülálló lehetőség a munkatársak teljesítményének növelésére, az elköteleződés erősítésére és a munkaerő megtartására. Az egyéni kiértékeléseken túl a vállalat kap egy összképet az aktuális életmódból eredő egészségi állapotról. A számszerű és mérhető eredmények könnyen nyomon követhetővé teszik a változásokat, segítenek a HR-kockázatok csökkentésében.

A kérdőívről bővebben itt olvashat. 

A kérdőív elérhető Prima Medica mobilapplikáción keresztül (AppStore letöltés ide kattintva, GooglePlay letöltés ide kattintva), illetve a Prima Medica ügyfélkapu webes felületén, ide kattintva elérhető, bejelentkezés után.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...