Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mennyire vagyok egészséges?

Érdekességek2025. február 01.

Fotó: sarawutnirothon © 123RF.com

Mérje fel az életmódkockázatát egy kérdőív segítségével!

A Prima Medica Egészséghálózat legújabb fejlesztése, az Életmódkockázat-felmérő kérdőív segít felismerni az egyén egészségére veszélyes életmódbeli kockázatokat, és iránymutatást nyújt az egészségesebb életmód kialakításához. A kérdőív segítségével megelőzhetők a nagyobb egészségügyi problémák, és konkrét lépéseket tehet a kitöltő az egészsége védelme érdekében.

Életmódkockázat

A modern életmód kihívásai között egyre fontosabb figyelemmel kísérni egészségünket. Az életmódkockázat fogalma olyan tényezőket tartalmaz, amelyek növelhetik az egyén egészségügyi problémáinak kialakulási valószínűségét. Ezek a tényezők lehetnek genetikai, környezeti vagy életmódbeli jellegűek, melyek közül az életmód a legmeghatározóbb, módosítható tényező.

Az életmódkockázat a legnagyobb népegészségügyi problémákra, megbetegedési és halálozási okokra ad megoldást, mint

Az életmódorvoslás jelentősége óriási számos krónikus betegség megelőzésében és kezelésében. A helyes életmód szív- és érrendszeri betegségek esetén akár 80%-kal, cukorbetegség esetén 50-70%-kal, míg daganatos betegségek esetén 30-40%-kal csökkentheti a kialakulás kockázatát. Kialakult betegség esetén pedig az életmódorvoslás a kezelés elengedhetetlen része.

Az egyén életmódkockázatának felmérése és csökkentése kulcsfontosságú az egészséges életmód megőrzése szempontjából.

Rendszeres orvosi vizsgálatok és egészséges életmódszokások kialakítása segíthet csökkenteni az egészségkockázatot és hozzájárulhat a hosszabb és minőségibb élethez.

Az egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, elegendő pihenés és stresszkezelés mind olyan lépések, amelyek segíthetnek az életmódkockázat csökkentésében. Fontos, hogy mindenki figyelmet szenteljen az egészségének, hiszen az a legnagyobb kincs, amivel rendelkezhetünk.


Életmódkockázat-felmérő kérdőív

A kérdőív módszertanának kidolgozása teljes egészében a Prima Medica Egészséghálózat szakembereinek munkája. Fejlesztése dr. Margitai Barnabás életmódorvos, szülész-nőgyógyász eredeti ötletén alapszik. A fejlesztés körülbelül fél évet vett igénybe. A fejlesztést követően az első programot a Prima Medica Egészséghálózat a saját munkatársai körében végezte el. Többeknél komoly egészségkockázatok derültek ki, amelyek csökkentésére személyre szabott életmódprogramokat indítottak.

Az Életmódkockázat-felmérő kérdőív az életmód 15 dimenziója (pl. táplálkozás, alvás, mozgás, stressz) kapcsán ad átfogó képet az egyéni egészségkockázatról. Az eredmények számszerűek és visszamérhetők, így pontosan nyomon követhetők a változások.

Érdemes tehát a felmérést időközönként, akár évente kitölteni, a változások figyelemmel kísérése végett.

Az értékelés során minden életmód-dimenzió egy színkódot kap, melyek a következők:

Piros: magas egészségkockázat
Sárga: közepes egészségkockázat
Zöld: alacsony egészségkockázat

Ez a színkódolt rendszer segít azonosítani a tényeket:

Piros: mely területeken a legsürgetőbb változtatni az egészségkockázat csökkentése érdekében.
Sárga: mely területek igényelnek figyelmet és mielőbbi beavatkozást.
Zöld: mely területeken kell fenntartani a meglévő, helyes szokásokat.

A kérdőív kitöltése körülbelül 10 percet vesz igénybe, és az eredmények néhány másodpercen belül elérhetők. Egyértelmű útmutatót ad, hogy az életmód mely területei érintettek, és milyen változtatások szükségesek. Az életmódváltás sokszor elbizonytalanít, hogy hol kell elindulni. Ez a kérdőív segít a priorizálásban.

A kérdőív eredménye alapján a Prima Medica Egészséghálózat egészségügyi szakemberei – életmódorvos, dietetikus, mozgásterapeuta és mentális egészséggel foglalkozó szakember – segítenek a kockázatok csökkentésében, a személyre szabott életmódprogram kialakításában.

Az Életmódkockázat-felmérő kérdőív elérhető magánszemélyek és cégek számára a Prima Medica mobilapplikáción keresztül, ill. a Prima Medica ügyfélkapu webes felületén. Vállalatok részére az Életmódkockázat-felmérő kérdőív és egészségprogram egy egyedülálló lehetőség a munkatársak teljesítményének növelésére, az elköteleződés erősítésére és a munkaerő megtartására. Az egyéni kiértékeléseken túl a vállalat kap egy összképet az aktuális életmódból eredő egészségi állapotról. A számszerű és mérhető eredmények könnyen nyomon követhetővé teszik a változásokat, segítenek a HR-kockázatok csökkentésében.

A kérdőívről bővebben itt olvashat

A kérdőív elérhető Prima Medica mobilapplikáción keresztül (AppStore letöltés ide kattintva, GooglePlay letöltés ide kattintva), illetve a Prima Medica ügyfélkapu webes felületén, ide kattintva elérhető, bejelentkezés után.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Meddig tarthat az őszi hajhullás?

2025. november 08.

Az őszi hajhullás legtöbbször normális és érdemes megjegyezni, hogy az ősszel kihulló hajszál már tavasszal „elpusztult”, vagyis a katagén stádiumba lépett. Általánosságban elmondható, hogy a hajvesztésnek meg kell állnia, amikor a haj életciklusának következő szakaszába lép, így ősszel körülbelül három hónapig tapasztalható a nagyobb intenzitású hajhullást.

Azt kell látni, meddig tekinthető normálisnak, természetesnek a hajhullás. Akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha a szokásos mennyiségnél, azaz 100-150 hajszálnál több hullik ki egy nap, ha lokalizáltan, tehát csak egyetlen területen zajlik a hajvesztés, ha jelentősen csökken a haj sűrűsége, ha a testszőrzet, a szemöldök is hullani kezd, és ha az ősz végén sem rendeződik a helyzet – hangsúlyozza Brezán doktornő.

Milyen okok vezethetnek hajhulláshoz?

– komolyabb fertőzés, magas láz,
– nagyobb műtét,
– pajzsmirigy alul- vagy túlműködés,
– szülés,
– a fogamzásgátló tabletta elhagyása,
– speciális diéták
– bizonyos gyógyszerek (pl. retinoidok, antidepresszánsok),
– kezeletlen stressz, jelentősebb traumás hatás.

A szív és a tél

2025. november 08.

Érdekes tény, hogy a szívritmuszavarok előfordulása télen látványosan megnő. Ez a jelenség nem véletlen. A hideg időjárás komplex hatást gyakorol a szervezetre, így a keringési rendszerre is – mondja dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ belgyógyász, kardiológus főorvosa.

Ahogy csökken a külső hőmérséklet, a test többek közt az erek szűkítésével próbálja megtartani a belső hőmérsékletet. Ez a mechanizmus viszont vérnyomás-emelkedést idéz elő. A szívnek erősebben kell pumpálnia (fokozott terhelés), emiatt a dobbanás erőteljesebbnek érződik. Ez különösen igaz idősebbekre, illetve a szívbetegekre. Hidegben a fokozott idegrendszeri szimpatikus aktivitás gyorsabb, néha szabálytalan szívverést (extraszisztolét) okozhat.

Ugyancsak télen gyakoribbak a légúti fertőzések – nátha, influenza, hörghurut –, amelyek nemcsak a tüdőt, hanem közvetve vagy közvetlenül a szívet is megviselhetik. Egy elhúzódó vírusfertőzés szövődményeként kialakulhat szívizomgyulladás, ami ritkán jár klasszikus tünetekkel, mégis zavart kelthet a szív elektromos működésében, és hosszabb távon ritmuszavart idézhet elő. Ezt az állapotot gyakran csak utólag, kivizsgálás során ismerik fel, amikor a beteg visszatérő panaszokkal – például fáradékonysággal, gyors szívveréssel – keresi fel az orvost.

A sötétebb, rövidebb nappalok szintén hozzájárulnak a probléma fokozódásához. A szezonális depresszió, a mozgáshiány és a fokozott stressz mind-mind olyan tényezők, amelyek hatással vannak a szívritmus szabályozására. Kevesen tudják, de a D-vitamin-szint csökkenése – ami jellemzően bekövetkezik a napfényhiányos téli hónapokban – szintén összefüggést mutatott a szív- és érrendszeri panaszokkal, így természetesen az aritmiával is.

Mit tegyünk az időskori étvágytalanság ellen?

2025. november 07.

Dr. Gadó Klára az étvágyfokozásra egy könnyen megjegyezhető módszer ajánl, az úgynevezett „5L” szabályt. Az ételek legyenek láthatók, vagyis tálaljuk színesen és kontrasztosan. Legyenek lágyak, azaz könnyen rághatók és nyelhetők, valamint lédúsak, hogy a folyadékbevitelhez is hozzájáruljanak. Fontos, hogy az étkezés lelkesítő legyen, vagyis rendszeresen kerüljön az asztalra a kedvenc fogás, és végül lassú, nyugodt, stresszmentes környezetben történjen.

Az időskori étkezés szempontjából külön figyelmet érdemel a táplálkozás és a demencia közötti kapcsolat. A demencia nemcsak a memória romlásával jár, hanem az étvágy és a nyelési képesség csökkenését is okozhatja. A diszfágia – vagyis a nyelészavar – sok idős betegnél megnehezíti a táplálkozást.

A szakember felhívja a figyelmet, ilyenkor különösen fontos, hogy az ételek állaga alkalmazkodjon a beteg képességeihez: a krémlevesek, a pürésített vagy puhára párolt fogások biztonságosabbak. A folyadékokat sűríteni is lehet, hogy ne okozzanak félrenyelést, a súlyosabb esetekben pedig zseléállagú víz jelenthet megoldást.

Egyre több kutatás mutatja, hogy bizonyos étrendi minták védő hatással vannak az agyműködésre.

A dió jótékony hatását például a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán is vizsgálják. Emellett a gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, valamint a keringést támogató étrend csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásának kockázatát.

Ígéretes példának számít az úgynevezett MIND-diéta is, amely a mediterrán és a magas vérnyomás kezelését szolgáló DASH-diéta ötvözete. Ez az étrend sok zöldséget, bogyós gyümölcsöt, halat, olívaolajat, diófélét és hüvelyest tartalmaz, miközben kerüli a vörös húsokat, a sajtot, az édességeket és a gyorsételeket – sorolja dr. Gadó Klára.