Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mennyit híznak az újszülöttek?

Érdekességek2018. október 16.

Amikor az újdonsült anyukák az újszülött gyermeküket hazaviszik a kórházból, alig van fogalmuk arról, hogy közelítőleg mennyit kell havonta a kicsi súlyának gyarapodni. Attól tartanak, hogy éhen marad a gyermekük, alultáplált lesz, és nem hízik kellőképpen. A bölcs tanácsok közt szereplő megállapítások –  „minden rendben van, ha van elegendő nedves pelenkája”, vagy „ha kiegyensúlyozott a gyerek, akkor nyilvánvalóan nem éhes” – nem sok támpontot adnak.

Kezdetben súlyveszteség áll fenn a kicsiknél

Az újszülöttek megszületésüket követően az első pár napban ahelyett, hogy híznának, a környezethez való alkalmazkodás, az anya tejelválasztásának későbbi megindulása miatt veszítenek a születési súlyukból. Több-kevesebb grammot fogyhatnak, és akár születési súlyuk kb. 6-10 %-ával is könnyebbek lehetnek: nem kizárt, hogy egy 3200 g-mal született újszülöttet 3000 g-os súllyal visznek haza a kórházból. Az elvesztett grammokat gyorsan visszaszerzik a kicsik, és a születésüket követő 10-14 nap elteltével újra körülbelül a születési súlyuknak megfelelő értékeket mutatja a mérleg.

Mennyit kell(ene) szopnia naponta az újszülöttnek?


Az, hogy egy alkalommal mennyit szopnak az újszülöttek, mérleggel körülbelül ellenőrizhető. Nem szabad azonban, hogy a mérleg rabjává váljon az anyuka és a gyermek; így például nem szükséges az éjjeli szoptatások előtt és után rendszeresen megmérni az újszülöttet, inkább alvásra vagy szoptatásra célszerű használni az időt. Három hónapos kor előtt elegendő hetente, később pedig havonta mérni a csecsemő súlyát.

A hízás üteme nem egyenletes

Aggodalomra az adhat okot, ha úgy telik el egy hónap, hogy nem gyarapszik a csecsemő súlya, és emellett rosszkedvű, sokat sír, vagy túlságosan aluszékony. Probléma, ha a kicsinek nincs széklete, illetve ha naponta kevesebb, mint 5-6 pisis pelenka van csak. Ilyen esetekben szükséges a védőnő, a gyermekorvos felkeresése, és az okok megkeresése, a megoldás megtalálása.

Hányadik hónapos a csecsemő?

Átlagos heti súlygyarapodás gramm-ban megadva

1

120-200

2

170-210

3

150-180

4

130-160

5

110-140

6

100-130

7

90-130

8

90-120

9-12

60-90

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mit üzennek az ízületeink tél végén?

2026. március 13.

Tél végére sokan érzik úgy, hogy a mozgásuk már nem olyan könnyed, mint korábban. Nem feltétlenül fáj konkrétan valami, nem akadályoz igazán semmiben, csak úgy éppen „be kell járatni”. Vagy éppen terhelés után feszül, és egyre kevésbé természetes az a mozgékonyság, ami régen magától értetődő volt. Ez az állapot sokaknál nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszú idő alatt, a mindennapi terhelés, a kevesebb mozgás és az ízületeket érő folyamatos igénybevétel következtében.

Az ízületek, porcok és kötőszövetek regenerációja lassú, összetett folyamat. Télen, amikor kevesebbet mozgunk, ezek a rendszerek kevesebb „ingerhez” jutnak, tavasszal pedig hirtelen nagyobb terhelés éri őket. A szakértő szerint ilyenkor nem a gyors visszatérés, hanem a tudatos felkészítés a kulcs.

„A tél végére sokan úgy érzik, mintha berozsdásodtak volna. Ez teljesen természetes reakció válaszként a télen végzett kevesebb aktivitásra. Tavasszal viszont nem az a kérdés, hogy kell-e újra mozogni, hiszen ilyenkor ösztönösen is többet tennénk ezt, hanem az, hogyan támogatjuk közben a testünket” – mondja Bakati Miklós, a Stilladrops alapítója. – „Én minden reggelt 8–10 kilométer gyaloglással indítok. Nekem ez segít az ízületeknek és az egész szervezetnek fokozatosan felébredni és ez a mindennapi munkámra, teljesítményre nagyon pozitív hatással van.”

Elhízás

2026. március 12.

A stigmatizáció miatt sokan nem mernek orvoshoz fordulni

Prof. Dr. Merkely Béla: ez a krónikus betegség ma már minden magyar családot érint

Az elhízás napjainkban már nem csupán egyéni probléma, hanem súlyos társadalmi, egészségügyi és gazdasági kihívás. A számok riasztóak: Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással.

A vezető hazai és nemzetközi orvosszervezetek egybehangzó álláspontja szerint az obezitás egy krónikus, progresszív betegség, amely több mint 200-féle szövődménnyel hozható összefüggésbe, a szív- és érrendszeri károsodásoktól kezdve egészen bizonyos daganatos megbetegedésekig. Az Elhízás Világnapjához kapcsolódva a hazai szakma arra figyelmeztet, hogy az elhízás krónikus betegségként való elismerése és a stigmatizáció megtörése nélkül nem lehet hatékony választ adni erre a népegészségügyi krízisre. A társadalom ugyanis még mindig gyakran lustaságnak vagy akaratgyengeségnek tartja az elhízást, a súlytöbblettel élők – beleértve az orvosi segítséggel fogyókat is – továbbra is ítélkezéssel és kirekesztéssel szembesülnek. A szakértők hangsúlyozzák: az elhízás kezelhető, de komplex, személyre szabott ellátást igényel. A korai felismerés és az időben elkezdett terápia kulcsfontosságú, ezért az üzenet egyértelmű: nem érdemes várni – a segítségkérés az első lépés az egészség visszaszerzéséhez. Az orvosi támogatás nem kudarc, hanem felelős döntés.

Szívinfarktus: Figyeljünk jobban a nőkre!

2026. március 12.

Széles körben ismert, hogy a szív- és érrendszeri betegségek vezető halálokot képviselnek a férfiak körében. Sokan azonban nem tudják, hogy a nők esetében is hasonló a helyzet.

A változó kor előtt a női nemi hormon (ösztrogén) magasabb szintje védő hatást gyakorol a nőknél a szív- és érrendszeri betegségek ellen, ha az illető nem dohányzik. Nem véletlen, hogy hazánkban az összes infarktusos eset kétharmada férfiaknál jelentkezik.1

A különbség azonban az életkor előrehaladtával kiegyenlítődik, és 60 év felett már hasonlónak tekinthető a két nem rizikója. Igaz, hogy kevesebb nő kap infarktust, de náluk a betegség súlyosabb lefolyású és magasabb halálozással jár, mint a férfiaknál.1

Miért magasabb nőknél az infarktus okozta halálozási arány?

A nők átlagosan 8 évvel idősebben kapnak infarktust, mint a férfiak, így a tünetek jelentkezésekor általános egészségi állapotuk rosszabb, több a kísérő betegségük. Emellett sokszor későn azonosítják a tüneteket, mert ezek nem mindig egyértelműek, nem egyeztethetők össze a szívinfarktus klasszikus tünetcsoportjával. Sem a beteg, sem az orvos nem gondol azonnal infarktusra a panaszok hallatán.2 Mindkét nem esetében tipikus a mellkasi fájdalom, amely erős, nyomó-szorító jellegű vagy a nyakba, állkapocsba, bal karba sugárzó fájdalom. A férfiak gyakrabban panaszkodnak mellkasi fájdalomra. A nőknél viszont előtérben állhatnak más panaszok, mint a hányinger, hányás, verítékezés, légszomj, szédülés.2,4 Náluk a fájdalom máshol is jelentkezhet, így felléphet a hát felső részébe sugárzó fájdalom vagy akár hasi fájdalom is.2