Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mentális egészségünk

Érdekességek2024. április 01.

A téli hónapok minden évben próbára teszik lelkierőnket. Minden adott ahhoz, hogy az ember maga alatt legyen, és azt gondolja, valami nincs rendben vele.

Fotó: 123rf.comTélen sötét és hideg van, kevesebbet vagyunk a szabadban, kevesebbet látjuk a napot. Sokunk számára az ünnepek eleve feszültséggel járnak, és a világjárvány után most aggódhatunk a rezsiválság és az élelmiszerárak miatt is. Az évnek ebben a szakában sokat lehet hallani az ún. téli depresszióról, ami a tél beköszöntével kezdődik, és tavasszal elmúlik. Sokan éppen emiatt fordulhatnak ilyenkor orvoshoz vagy pszichiáterhez, hogy „betegségükre” segítséget kapjanak a sötét és hideg időszak átvészelésében.

Ezzel kapcsolatban két nehézség is felmerül:

a depresszió bármely fajtáját (csakúgy, mint az összes többi pszichiátriai kórképet) mind a mai napig csupán a felsorolt tünetek alapján lehet diagnosztizálni, mert semmilyen tényleges orvosi vizsgálat nem létezik arra, hogy kimutassák;
a másik, hogy a depresszió kezelése döntő többségben antidepresszáns és nyugtatószerek felírásából áll, melyeket aztán folyamatosan szednie kell a páciensnek.

Ezekről a tablettákról gyakran állítják, hogy ma már biztonságosak, enyhe mellékhatásaik vannak, és nem okoznak függőséget. Mégis, számtalan kutatás és személyes tapasztalat azt mutatja, hogy esetenként súlyos mellékhatásokkal járhat a szedésük. Abbahagyni pedig sokak számára nehéznek, sőt lehetetlennek tűnik: olykor akár hónapokon vagy éveken át kell fokozatosan csökkenteni az adagokat, hogy ne okozzon megvonási tüneteket. A mentális egészségügyben sajnos a tabletták felírása könnyebben megy, mint a róluk való leszokás, mert ehhez ritkán kap hatékony segítséget az illető.

Ugyanakkor senki sem ígérheti azt, hogy kémiai anyagok megoldhatják az életbeli problémákat, mint

És szintén nem pótolhatják az alapvető testi szükségleteket sem, mint


Többnyire mégsem kerülnek szóba egy pszichiátriai vizsgálat során. Az intenzív, rendszeres testmozgásról a közelmúltban több kutatás is kimutatta, hogy éppen olyan hatékonyan javítja a depressziós tüneteket, mint amennyire azt a felírt tablettákról állítják, ráadásul a testmozgás nem okoz súlyos mellékhatásokat, sem elvonási tüneteket.

Tehát, mielőtt beletörődnénk valamilyen rejtélyes, orvosi vizsgálatokkal kimutathatatlan betegségbe, és tablettákat kezdenénk szedni rá, mindenképpen érdemes mérlegre tenni, hogy a fent felsoroltak közül minden rendben van-e. Néha a legegyszerűbbnek tűnő dolgokkal is meglepően jó változásokat érhetünk el.

Állampolgári­ Bizottság­ az ­Emberi­ Jogokért­ Alapítvány


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)