Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mentás-citromfüves limonádé

Érdekességek2022. június 13.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Megérkezett a várva várt nyár! Mindenki vágyik a hűsítő finomságokra, legyen az ital vagy étel! Ez az ital nálunk minden nap készül többször is, gyerekek-felnőttek kedvence! 

Mentás-citromfüves limonádé

Hozzávalók 1 literhez: 1 citrom, 1 lime, 2 ek. méz, 1-1 marék citromfű és menta levél

A citrom és a lime levét kicsavarom, beleöntöm a kancsóba. Hozzákeverem a megmosott és összetépett leveleket, belecsurgatom a mézet. Felöntöm annyi hideg vízzel amennyi a kancsóba fér, összekeverem és hűtőbe teszem.

Nálunk naponta többször készül egy-egy adag mert nagyon szeretjük! Kevesebb mézzel is lehet készíteni aki savanykásabban szereti.



forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Kórházi magány – Barátok nélkül nehezebb a gyógyulás

2026. május 18.

A szülők szerint a kórházban fekvő gyerekeket nemcsak a fájdalom viseli meg, hanem a magány és a barátoktól való elszakadás szinte ugyanekkora terhet jelent számukra. Az Europion az Amigos a gyerekekért Alapítvány megbízásából végzett kutatása alapján a szülők szerint a gyerekek számára egy hosszabb kórházi tartózkodás során a lelki megterhelés közel azonos súlyú a fizikaival. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy ahogy nőnek a gyerekek, egyre fontosabbá válnak számukra a baráti kapcsolatok a gyógyulás terén is.

A magyar szülők 46%-a szerint a gyerekek leginkább a fájdalomtól vagy a kezelésektől tartanak egy hosszabb kórházi tartózkodás során. Közel ugyanennyien (41%) úgy gondolják, hogy a gyerekek egyik legnagyobb félelme az, hogy kiszakadnak a megszokott életükből: elszigetelődnek, egyedül érzik magukat és nem találkoznak a barátaikkal. Az Amigos a gyerekekért Alapítvány friss reprezentatív felmérése* alapján a kapcsolatok hiánya közel akkora megterhelést jelent a kórházban lévő gyerekeknek, mint a fizikai fájdalom elviselése.

A számokból jól látszik: a lelki megterhelés súlya alig marad el a fizikaiétól.

Ahogy nőnek a gyerekek, felértékelődik a barátság

A kutatás arra is rávilágít, hogy az életkor előrehaladtával a kortárs kapcsolatok szerepe egyre erősödik. Míg a kisebb gyerekeknek elsősorban a család közelsége ad biztonságot, a nagyobbaknál már a barátságok jelentik azt a kapaszkodót, amely a kórházi időszak alatt különösen hiányzik.

Termékenység: Energiaegyensúly és reprodukció

2026. május 17.

A jelenlegi bizonyítékok alapján a táplálkozás több, egymással összefüggő mechanizmuson keresztül hat a termékenységre. Az egyik legfontosabb az energiaegyensúly. Az étrend befolyásolja a hormonális szabályozást, az inzulinérzékenységet, a gyulladásos folyamatokat, az oxidatív stresszt, és végső soron a petesejt- illetve spermiumminőséget is. (1) Ha a szervezet tartós energiahiányban van, a reproduktív rendszer ezt “nem biztonságos” állapotként érzékeli. Ilyenkor az agy egyik fontos szabályozó központja „lassabban adja ki az utasításokat”, amelyek a hormonrendszert irányítják. Emiatt azok a hormonok is kevesebb vagy rendszertelenebb mennyiségben termelődnek, amelyek a petefészek működéséért felelősek. Ennek következménye lehet, hogy elmarad az ovuláció, rendszertelenné válik a menstruáció, akár teljesen ki is maradhat, és hosszabb távon a petefészek működése is kimerülhet. (2) Az alacsony energiabevitel, a túlzott edzés és a tartós stressz – akár együtt, akár külön-külön – olyan állapotot hozhat létre, amikor a szervezet „lekapcsolja” a reprodukciós – azaz a fajfenntartó működést. Jó hír azonban, hogy ez sok esetben visszafordítható, ha a kiváltó okokat rendezzük. (3)

Férfiak esetében sem elhanyagolható a hatás: a kutatások szerint az alultápláltság kedvezőtlenül befolyásolhatja a tesztoszteronszintet, valamint a spermaképződés folyamatát, ezáltal ronthatja a reprodukciós funkciókat. (1,4)

Nem csonka, csak egyszülős

2026. május 17.

„Apa mosdik, anya főz” – a legtöbben még mindig így képzeljük el a családot és ezzel a képpel a fejünkben vágunk bele életünk legnagyobb kalandjába: a családalapításba. Ám a helyzet néha máshogy alakul: Magyarországon több mint 340 ezer olyan család él, ahol csak apa vagy csak anya neveli egyedül a gyerekeket, összesen közel félmilliót. Bár a számok már így is hatalmasak, még mindig nem fedik le teljesen azokat, akik még érintettek az egyszülősségben: akik nagyszülőként, testvérként vagy rokonként veszik át a szülői feladatokat vagy éppen különélő szülőként kapcsolódnak egy egyszülős családhoz. Az egyszülős lét egy sokszínű, kaleidoszkópszerű valóság.

De bármilyen különbözőek is a történetek, egy közös pont van bennük: éveken keresztül egyetlen ember végzi két ember feladatát. Ez folyamatos fizikai, érzelmi és mentális terhelést jelent: egyedül kell meghozni a döntéseket, egyedül kell kezelni a bizonytalanságokat, egyedül kell beosztani a sokszor két embernek is sok feladatot. A legtöbben kétszülős családban kezdték, így a hiány érzése – érzelmi és gyakorlati értelemben is – állandó kísérőjük.

Ez a hiány anyagi oldalon is megjelenik: az egyszülős családok közel 40 százaléka él nehéz körülmények között. Egyetlen jövedelemből kell biztosítani mindazt, amit korábban kettőből kellett, ráadásul úgy, hogy sok költség nem lesz alacsonyabb.