Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Mesterséges édesítők – együk vagy ne együk?

Érdekességek2020. október 15.

Fotó: gettyimages.com

A hagyományos fehér cukor ideje lassan leáldozóban van, mivel az egészséges életmód jegyében egyre többen térnek át alternatív édesítőszerekre. Igen ám, de vajon a mesterséges édesítőszerekkel mennyire nyúlunk mellé? Valóban az ördögtől valók? A kérdést Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa válaszolja meg.

Mik azok a mesterséges édesítőszerek?

A mesterséges édesítőszerek kémiai úton előállított édes ízt adó anyagok, melyekkel tabletta, por illetve folyadék formájában találkozhatunk. Legismertebb tagjai többek között a sokat támadott aszpartám, a szacharin, a ciklamát, az aceszulfám-K.

Barát vagy ellenség?

A mesterséges édesítőszerek már egy jó ideje támadások kereszttüzében állnak, hiszen nem egy cikk jelent már meg rákkeltő, illetve hizlaló mellékhatásaikról. Éppen ezért számtalan vizsgálat tárgyát képezte már többek között az aszpartám, és annak ellenére, hogy egyenesen egészségkárosítónak nevezték, egyetlen tanulmány sem bizonyította ezt, pedig az egyik legtöbbet vizsgált cukorpótlóról van szó. Érdekes, hogy pont azt a mesterséges édesítőszert éri a legtöbb támadás, ami természetes körülmények között is jelen lévő anyagokból áll – mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.


Fotó: 123rf.comHogy mégis miért állítják, hogy roncsolja az emberi szervezetet?

Röviden azért, mert az emésztése során metanol is szabadul fel, ami valójában egy mérgező anyag, ami a májra és az idegrendszerre lehet negatív hatással van.  Bár ez igaz, azt azonban sokan nem tudják, hogy zöldségekkel, gyümölcsökkel sokkal nagyobb mennyiségben jut be metanol a szervezetbe. Az aszpartám fogyasztását csupán egy ritka betegség, a fenilketonúria esetén kell valóban mellőzni.

A dózis tehát igencsak fontos, amikor az édesítőszerek egészségkárosító hatását vizsgáljuk, és bár nagyobb mennyiségben valóban okozhatnak problémákat, ám ahhoz hosszú évekig napi több ezer édesítő tablettát kéne elfogyasztani, vagy 200-300 liternyi diétás üdítőt meginni.

A természetes anyagok híveinek

A mai világban azonban így is rengeteg mesterséges anyagot fogyasztunk, ezért sokan mégis az olyan természetes cukorpótlók mellett döntenek, mint például a stevia, vagy a cukoralkoholok csoportjába tartozó eritrit, a mannit, a maltit, illetve a nyírfacukor, azaz a xilit. Közös jellemzőjük, hogy van energiatartalmuk, de alacsonyabb a cukorénál, lassan emelik meg a vércukorszintet és nem váltanak ki inzulinválaszt, így szintén beilleszthetők egy cukorbeteg vagy fogyókúrás diétába.

Hátrányuk lehet viszont, hogy egyeseknél gyomorpanaszokat, hasmenést okozatnak, ám ha fokozatosan szoktatjuk hozzá magunkat, akkor ezek a kellemetlen tünetek rövid időn belül eltűnnek.

Mesterséges édesítőszerek

Név

E-szám

maximális bevitel ;  (mg/ttkg)

Aceszulfám-K

E 950

9

Aszapartám

E 951

40

Ciklamát

E 952

11

Szacharin

E 954

5

Szukralóz

E 955

15

 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A tíz legnagyobb hiba a sportolók táplálkozásában

2020. október 14.

Edzés, táplálkozás és regeneráció – ez a sikeres felkészülés 3 kulcsterülete, egyik sem megy a másik nélkül, egyik sem helyezhető a másik elé. A Scitec Institute Sport- és Táplálkozástudományi Intézet – amely a Magyar Olimpiai Csapat hivatalos sporttáplálkozási tanácsadójaként segíti a versenyzők eredményes felkészülését – szakértői most összefoglalták a tíz leggyakoribb hibát, amelyeket a sportolók a mindennapi táplálkozásukban elkövethetnek. Érdemes tanulni belőle!

 
„A sportszakmai felméréseken azt tapasztaltuk, hogy még azok a sportolók is igen sok hibát vétenek a felkészülésük során, akik több olimpián is részt vettek, esetleg érmekkel gazdagodtak. Azt tapasztaltuk, hogy az elit sportolók életét is számtalan kihagyott lehetőség vagy étrendi hiba nehezíti. Ezeket hívjuk behúzott kézifékeknek. Munkatársaimmal azon dolgozunk, hogy ezeket a fékeket kiengedjük, ezért a sportolók számára összegyűjtöttük a tíz legnagyobb hibát, amit a táplálkozás terén elkövethetnek”, fejtette ki Szász Máté, a Scitec Institute szakmai igazgatója.


1. A kalóriabevitel nem megfelelő mennyiségű. A legtöbb sportoló nincs tisztában a napi energiaigényével. Nem tudja, hogy szervezete mennyi kalóriát éget el nyugalomban és edzés alatt. Így azt sem nem tudja, hogy naponta mennyit is kellene ennie.

2. Az étkezések helytelen időzítése. A megfelelő tápanyagbevitel mellett az időzítésnek is hatalmas szerepe van. Edzések alatt csaknem tízszeresére emelkedik a kalória felhasználásunk, ugyanakkor nem tudunk emészteni, és a felszívódás képessége is sokat romlik. Nemcsak az a fontos, hogy edzés előtt a lehető legtökéletesebben feltöltsük a tápanyagraktárakat, hanem az is, hogy az edzéshez szükséges, minőségi tápanyaggal lássuk el magunkat. A hibás tápanyag-időzítés romló edzésteljesítményhez, csökkenő regenerációhoz vezet.

3. Elmarad a hidratálás. Edzések közben szeretnénk pótolni az elégetett szénhidrátokat, általában valamilyen cukortartalmú sportital segítségével. A túl híg sportitalokkal minimális mennyiségű energia vihető be, míg a túl magas szénhidráttartalmú italok ahelyett hogy elősegítenék a folyadék felszívódását, pont ellenkező hatást váltják ki: a környező szövetekből folyadékot szívnak el. Ilyenkor a sportoló elpilled, erőtlennek és álmosnak érzi magát, hasa felpuffad. Ennek elkerüléséhez a sportital ozmotikus erejét célszerű megadott határok között tartani.

A szem sejtjeinek változása segíthet felismerni az Alzheimer-kórt

2020. október 13.



A szem bizonyos sejtjeinek megváltozása segíthet felismerni az Alzheimer-kórt – állítják amerikai kutatók.

A retinahártya veszített vastagságából azoknál az egereknél, amelyek genetikai beavatkozás után Alzheimer-kórosak lettek. Mivel a retina szerves része az idegrendszernek, ezért neuronjainak pusztulása kapcsolatos lehet az Alzheimer-kóros agysejtek elhalásával – tudósított a BBC hírszolgálata az amerikai Idegtudományi Társaság konferenciáján elhangzott előadásról.

Scott Turner, a Georgetowni Egyetem orvosi karán működő memóriazavar-program igazgatója, a kutatás vezetője munkatársaival a retina rétegeinek vastagságát egy eddig nem vizsgált területen vette szemügyre.

Azt figyelték meg, hogy a retina belső és a gyűjtősejtektől kapott információt feldolgozó ganglionsejtes rétege csak az Alzheimer-kóros egereknél vékonyodott el. A ganglionsejtes réteg ezeknél az állatoknál a felére csökkent, a belső sejtréteg pedig az egyharmadára.

Gyengéden gyógyító virágvizek

2020. október 13.

A virágvizek gyengédebben hatnak, mint az esszenciális olajok, ezért belsőleg és külsőleg is könnyebben felhasználhatók. Íme öt közülük, melyeknek érdemes helyet találnunk az enyhe gyógymódok eszköztárában.

 
A virágvizek, vagy más néven hidrolátumok vízgőzdesztilláció (lepárlás) útján nyerhetők ki a növényekből. Amikor a gőzt átengedik a növényi részeken, a lepárlókészülékből eltávozott víz tetején úszik az esszenciális olaj. Ennek leválasztása után fellelhetők az illóolaj maradványai, a növény aromás és más, vízben oldható hatóanyagai (pl. ásványi anyagok, oligoelemek). A virágvíz sokkal kevésbé koncentrált anyag, mint az esszenciális olaj, ami lehetővé teszi, hogy belsőleg is könnyen alkalmazható legyen – annál is inkább, mert a vízzel tökéletesen elegyedik.


Válasszunk jól

Szájon át történő alkalmazásra válasszunk saját védjeggyel ellátott terméket, ami garancia arra, hogy a virágvíz biogazdálkodásból származik, tartósítószer vagy alkohol hozzáadása nélkül.  Továbbá csak a desztilláció során keletkezett hatóanyagokat tartalmazhatja, azaz az összetevők listáján csak a növény neve szerepelhet. Amennyiben találunk kézműves terméket, feltétlenül részesítsük előnyben, és ha lehetőségünk nyílik rá, vásárláskor szagoljuk meg a virágvizet, és azonosítsuk az illatát.