Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Mi a coaching, mit csinál egy coach?

Érdekességek2019. augusztus 02.

Érezte már úgy, hogy elakadt, hogy nem tudja, merre tovább, valami nem úgy működik, ahogy szeretné, és hogy önmaga az akadálya mindennek? Ilyen és ehhez hasonló esetekben az embereknek leggyakrabban a pszichológus és a pszichiáter jut az eszébe, pedig egy coach segítségével saját maga is megoldhatja ezeket a problémákat.

Fotó: 123rf.comKülföldön már elég elterjedt a coaching, Magyarországon a lakosság körében tíz emberből nyolc nem tudja, mit is jelent ez pontosan.

A coaching jelentése

Ha definiálni akarjuk a coaching fogalmát, akkor a coaching a coach és a kliens (coachee) között zajló strukturált beszélgetésen (főleg a coach által feltett nyitott kérdéseken) és módszertani eszközökön (pl. önismereti gyakorlatok) alapuló, a coach által irányított, általában 6-8 találkozóra épített folyamat, amelyben a coach segítségével a kliens saját maga találja meg a számára megfelelő megoldási alternatívákat, majd a számára legjobb megoldást. A coach segít neki abban, hogy ezen az úton végigmenjen, a változásokat elfogadja, beépítse és sikeresen alkalmazza.

A coaching számos alapelve a pszichológiából, azon belül is a sportpszichológiából ered. Az elnevezés is a sportból származik, a coaching edzést, a coach edzőt jelent szó szerinti fordításban.

A coaching története

Tim Gallway fogalmazta meg 1975-ben először a tenisz területén a coaching lényegét. Szerinte a saját fejünkben lévő ellenfél sokkal félelmetesebb, mint a teniszháló másik oldalán lévő. Azt állítja, hogy az edző (coach) abban tud segíteni a játékosnak, hogy a teljesítménye útjában álló akadályokat elhárítsa vagy csökkentse. Ha ez sikerül, felszínre kerülnek a természetes képességek, és nem lesz tovább szükség az edző technikai utasításaira.

Az 1980-as évek elején kezdték el a coaching kifejezést az üzleti életben is használni. Ahogy az edző célja a sportoló teljesítménynövelésének segítése, a coach gyakorlatilag ugyanezt csinálja az üzleti életben: célja, hogy ügyfele maximális teljesítményt nyújthasson.


Mit csinál egy coach?

Igyekszünk mindent lefordítani, így a coachot a köznyelvben életvezetési tanácsadónak nevezik. Fontos leszögezni, hogy a coach az elnevezéssel ellentétben nem ad tanácsot, nem mondja meg a tutit, hogy az ügyfélnek mit kell tennie, hanem irányított kérdéseivel csak segíti az ügyfelét, hogy különböző megoldási javaslatok jussanak eszébe, ezáltal könnyebb legyen a változás. A munka oroszlánrésze és a változás felelőssége a kliensé, a coach csak támogatja, hogy végigmenjen ezen az úton.

A coaching lényegét két példán keresztül szemléltetem, a rendrakással és az utazással.

Rendrakás

Képzelje el, hogy nagy rendetlenség van a lakásában, érzi, hogy ki kéne takarítani, de azt sem tudja, hol kezdje el, és sokszor inkább nem is csinál semmit. Ugyanez megy végbe a fejében is, amikor nem érzi jól magát a bőrében, nem tudja, mihez kezdjen, váltson-e munkahelyet, vagy sem, kiszálljon-e egy rossz párkapcsolatból, vagy sem. A coach segít a takarításban. Nem végzi el ön helyett a munkát, csak támogatja abban. Ha végre kitakarít, megszűnik a káosz, a tiszta, rendes lakásban könnyebben megtalálja, amit keres. Ugyanúgy, ha a fejében is rend lesz, jobban átlátja az életét, és könnyebben hoz meg fontos döntéseket.

Utazás

A másik példában pedig képzeljen el egy utazást. El akar jutni A pontból B pontba. Megnézi a térképet, kiválasztja az utat. Elindul, de útközben valamilyen forgalmi akadályba ütközik, elmegy a kedve az egésztől, és inkább visszafordul. Nem is jut eszébe, hogy B pontba máshogy, C és D ponton keresztül is eljuthat. A coach abban tud segíteni, hogy az alternatív C és D pontokat hogyan találja meg. Ha valamilyen elakadása, nehézsége van, gyakran beleragad egyfajta megoldási formába. Egy konfliktus során is a saját szemszögéből látja a dolgokat, hajlamos a másik felet nem észrevenni, beleragadni a saját világába. A coach ebben az esetben tükröt tart ön elé. Eszközeivel, kérdezéstechnikájával megmutatja, hogy hogyan látta eddig a dolgait, előhozza az ön kreativitását, és segíti, hogy több szemszögből is megvizsgálja ugyanazt a problémát.

Gyakran látjuk feketének és fehérnek a dolgokat. Ha két dolog között kell választani, az nem választás, hanem kényszer, ami szorongással tölt el bennünket. Coaching során keresünk az A és B opció mellé még C és D opciót is, így ön már nem kényszerhelyzetben van, hanem valóban tud választani.

A fotó illusztráció: pixabay.comNagyon nehéz nem szubjektívnek lenni saját magunkkal. Teljesen mindegy, hogy érzelmi vagy racionális kérdésről van szó. Az ember saját magával a legszubjektívebb.

Gondoljunk csak arra, hogy sokszor mások dolgát mennyire tisztán látjuk, de a saját magunk gondjában már teljes a zűrzavar, annak ellenére, hogy ugyanarról a témáról van szó.

Egy külső szem (coach) tiszta, objektív képet tud adni a valós helyzetről, lehetőségről. Olyan dolgokra tud rávilágítani az ön életében, ami felett lehet, hogy elsiklana. Coaching folyamán gyakran tapasztalom az „aha” élményt, amikor más oldalról világítjuk meg a problémát, és az ügyfél erre a szemszögre korábban nem is gondolt.

A coaching legismertebb irányzatai

A coaching számos fajtája közül két nagy csoportot emelnék ki.

Business coaching

Célja, hogy a vállalat tulajdonosait, illetve menedzsereit abban támogassa, hogy a napi feladatokon túl lássák a „nagy képet”, fejlesszék beosztottaikat, magasabb szintű szolgáltatást nyújtsanak ügyfeleiknek. Lényege azonban nem csupán a siker elérése, hanem például a magánélet és a karrier összehangolása, a kiégés, a motiválás, a döntések elősegítése, a konfliktuskezelés, az önbizalom növelése, a stressz kezelése, a kapcsolatok építése vagy az idő helyes kezelése. Mindezen területek együttesen segítenek abban, hogy az egyén élvezni tudja a sikerét, és kellőképpen kiegyensúlyozott életet élhessen.

Life coaching

A coachingnak ez a fajtája az értékek és a jövőkép tisztázásáról és a célok kitűzéséről szól, annak érdekében, hogy az adott személy kielégítő, sikeres és teljes életet éljen. Az életvezetési coaching során a coach segít a kliensének tisztázni, mit akar az élettől, támogatja és bátorítja a változási folyamat során. Az életvezetési coaching – a tartalma alapján – tehát például karriercélokkal, pályaválasztással, munkahelyi váltással, beilleszkedéssel összefüggő megoldásokra, feladatokra összpontosít.

Saját problámáin mindenki úrrá tud lenni, meg tudja őket oldani. Azonban nem mindegy, hogy ez mennyi időbe és energiába kerül. Megfelelő coach szakember ezt a folyamatot lerövidíti, és lényegesen egyszerűbbé teszi. Ne habozzunk, kezdjünk el dolgozni magunkon.

Fotó: pixabay.comMit csinál a coach?
• Figyel
• Csendben van, meghallgat
• Kérdez
• Konkrét cél mentén mederben tart
• Visszajelez, tükröz
• Energetizál
• Motivál
• Megerősít
• Tudatossá tesz
• Összefoglal
• Színes, változatos, játékos eszköztárat használ
• Célra fókuszáltat

Mit nem csinál a coach?

• Nem mondja meg a tutit
• Nem mondja el, hogy mit tenne helyettünk
• Nem mondja azt, hogy ő előre megmondta
• Nem szörnyűlködik, nem bírál
• Nem mondja el cserében a saját élettörténetét
• Nem büntet meg azért, amit bevallunk
• Nem kéri számon azt, amit megígértünk önmagunknak, de soha nem tettük meg
• Nem használ olyan rávezető kérdéseket, hogy végül azt mondjuk, amit hallani akar

dr. Baksa Balázs
(70) 772-1584
www.baksabalazs.hu
balazs.baksa85@gmail.com


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Nő a szív- és érrendszeri halálozás kockázata a rákbetegeknél

2019. december 03.

A rákos betegeknél megnő a szív- és érrendszeri problémák kockázta: több mint tíz százalékuk halálát nem a rák, hanem szívbetegség okozza – állapította meg egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás.

A European Heart Journal hárommillió amerikai beteg adatait elemezte: a pácienseket 28 féle rákkal diagnosztizálták az elmúlt 40 évben. A tudósok felhívták rá a figyelmet, hogy a daganatos betegségek túlélési aránya ugyan javul, de az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítani a betegek kardiovaszkuláris állapotának folyamatos ellenőrzésére.

A tanulmányban vizsgált 3,23 millió páciens 38 százaléka hunyt el rákbetegségben, 11 százalékuk pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, utóbbi háromnegyede szívbetegség volt – számolt be róla a BBC News.

Magasabb arányban voltak a hólyag-, gége-, prosztata-, méh-, bél- és mellrákos esetek azok között a ráktúlélők között, akik szív- és érrendszeri betegségben hunytak el.

A rákos betegeknél a szív- és érrendszeri kockázat a kemoterápia és a sugárkezelés miatt az első évben magas volt. De a kockázat később is magasabb maradt a rákkal nem diagnosztizált népességhez képest. A tanulmány szerint a daganatos betegek “állandóan a megnövekedett kockázatnak voltak kitéve”.

A kutatást vezető Nicholas Zaorsky, az amerikai Penn Állami Rákintézet sugárterápiás onkológusa rámutatott, hogy amennyiben ezekkel a kockázatokkal tisztában vannak az orvosok és a betegek, az segíthet abban, hogy a páciensek egészséges életmóddal csökkenthessék a szív- és érrendszeri betegség kialakulását, s egyúttal a daganat visszatérésének kockázatát is.

Táplálkozási zavarok: bulimia nervosa

2019. december 03.

A táplálkozási zavarok sorában sajnos nem az anorexia az egyetlen. A bulimia nervosa mintegy háromszor gyakoribb az anorexia nervosánál, és jóval nehezebben felismerhető.

 
Mi a bulimia?


Az evés zavarai között az anorexia nervosa régóta ismert kórkép, a bulimia nervosa viszont mindössze két évtizede vált hivatalosan betegséggé.

A bulimia nervosa jelentése a görög ökör-étvágy (boüsz-limosz) kifejezésből származik és sokszor az anorexia nervosához társul. Kialakulása általában 17-25 éves korosztályra tehető, akik már érettebb személyiséggel rendelkeznek. Nehezen észrevehető, mivel általában normális testsúllyal jár, de mindenféle testalkatnál előfordulhat.

A bulimia nervosa ismétlődő kényszeres falásrohamokból áll, amelynek során a beteg elveszti az evés feletti kontrolt. Ez egyrészt azzal az érzéssel jár, hogy képtelen abbahagyni az evést, másrészt pedig nem tudja irányítani, mit és mennyit eszik. Rövid időn belül olyan hatalmas mennyiségű – főleg magas kalóriatartalmú, akár 20.000 kalóriás – ételt képesek megenni, ami határozottan több mint amennyit az emberek többsége az adott körülmények között (pl. az éjszaka közepén egy szál köntösben a nyitott hűtőszekrény előtt állva) és hasonló alkattal ugyanennyi idő alatt elfogyasztana (például egy liter fagylalt, egy egész torta és egy doboz keksz).

Súlyos esetekben napi 8-10 falásroham és hányás is előfordulhat! A mértéktelen evés kezdetben megszabadítja a pácienst a feszültségtől, de ezt a kis megkönnyebbülést szinte azonnal szörnyű bűntudat és főleg önmagától való undor követi. Ilyenkor az önutálattól hajszolt beteg meghánytatja magát, kezdetben a torkán ledugott ujjával, de később már akaratlagos hányásra is képes lehet. Sokszor más nem megfelelő módszert is alkalmaz, mint például hashajtók vagy vízhajtók szedése, szigorú diéta vagy koplalás és túlfeszített, rögeszmés sportolás.

Mintegy 400 ezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt

2019. december 02.



Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).

“Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben.

A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek.

A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a kellő ütemben. Rámutattak ennek kapcsán, hogy még nem sikerült elérni sem az EU, sem a WHO célkitűzéseit.

A finomrészecske-koncentráció 2017-ben hét tagállamban, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában haladta meg az EU-s határértékeket. Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia pedig nem teljesítette a finom szálló porra vonatkozó 2015-ös célszámokat.