Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi a coaching, mit csinál egy coach?

Érdekességek2019. augusztus 02.

Érezte már úgy, hogy elakadt, hogy nem tudja, merre tovább, valami nem úgy működik, ahogy szeretné, és hogy önmaga az akadálya mindennek? Ilyen és ehhez hasonló esetekben az embereknek leggyakrabban a pszichológus és a pszichiáter jut az eszébe, pedig egy coach segítségével saját maga is megoldhatja ezeket a problémákat.

Fotó: 123rf.comKülföldön már elég elterjedt a coaching, Magyarországon a lakosság körében tíz emberből nyolc nem tudja, mit is jelent ez pontosan.

A coaching jelentése

Ha definiálni akarjuk a coaching fogalmát, akkor a coaching a coach és a kliens (coachee) között zajló strukturált beszélgetésen (főleg a coach által feltett nyitott kérdéseken) és módszertani eszközökön (pl. önismereti gyakorlatok) alapuló, a coach által irányított, általában 6-8 találkozóra épített folyamat, amelyben a coach segítségével a kliens saját maga találja meg a számára megfelelő megoldási alternatívákat, majd a számára legjobb megoldást. A coach segít neki abban, hogy ezen az úton végigmenjen, a változásokat elfogadja, beépítse és sikeresen alkalmazza.

A coaching számos alapelve a pszichológiából, azon belül is a sportpszichológiából ered. Az elnevezés is a sportból származik, a coaching edzést, a coach edzőt jelent szó szerinti fordításban.

A coaching története

Tim Gallway fogalmazta meg 1975-ben először a tenisz területén a coaching lényegét. Szerinte a saját fejünkben lévő ellenfél sokkal félelmetesebb, mint a teniszháló másik oldalán lévő. Azt állítja, hogy az edző (coach) abban tud segíteni a játékosnak, hogy a teljesítménye útjában álló akadályokat elhárítsa vagy csökkentse. Ha ez sikerül, felszínre kerülnek a természetes képességek, és nem lesz tovább szükség az edző technikai utasításaira.

Az 1980-as évek elején kezdték el a coaching kifejezést az üzleti életben is használni. Ahogy az edző célja a sportoló teljesítménynövelésének segítése, a coach gyakorlatilag ugyanezt csinálja az üzleti életben: célja, hogy ügyfele maximális teljesítményt nyújthasson.


Mit csinál egy coach?

Igyekszünk mindent lefordítani, így a coachot a köznyelvben életvezetési tanácsadónak nevezik. Fontos leszögezni, hogy a coach az elnevezéssel ellentétben nem ad tanácsot, nem mondja meg a tutit, hogy az ügyfélnek mit kell tennie, hanem irányított kérdéseivel csak segíti az ügyfelét, hogy különböző megoldási javaslatok jussanak eszébe, ezáltal könnyebb legyen a változás. A munka oroszlánrésze és a változás felelőssége a kliensé, a coach csak támogatja, hogy végigmenjen ezen az úton.

A coaching lényegét két példán keresztül szemléltetem, a rendrakással és az utazással.

Rendrakás

Képzelje el, hogy nagy rendetlenség van a lakásában, érzi, hogy ki kéne takarítani, de azt sem tudja, hol kezdje el, és sokszor inkább nem is csinál semmit. Ugyanez megy végbe a fejében is, amikor nem érzi jól magát a bőrében, nem tudja, mihez kezdjen, váltson-e munkahelyet, vagy sem, kiszálljon-e egy rossz párkapcsolatból, vagy sem. A coach segít a takarításban. Nem végzi el ön helyett a munkát, csak támogatja abban. Ha végre kitakarít, megszűnik a káosz, a tiszta, rendes lakásban könnyebben megtalálja, amit keres. Ugyanúgy, ha a fejében is rend lesz, jobban átlátja az életét, és könnyebben hoz meg fontos döntéseket.

Utazás

A másik példában pedig képzeljen el egy utazást. El akar jutni A pontból B pontba. Megnézi a térképet, kiválasztja az utat. Elindul, de útközben valamilyen forgalmi akadályba ütközik, elmegy a kedve az egésztől, és inkább visszafordul. Nem is jut eszébe, hogy B pontba máshogy, C és D ponton keresztül is eljuthat. A coach abban tud segíteni, hogy az alternatív C és D pontokat hogyan találja meg. Ha valamilyen elakadása, nehézsége van, gyakran beleragad egyfajta megoldási formába. Egy konfliktus során is a saját szemszögéből látja a dolgokat, hajlamos a másik felet nem észrevenni, beleragadni a saját világába. A coach ebben az esetben tükröt tart ön elé. Eszközeivel, kérdezéstechnikájával megmutatja, hogy hogyan látta eddig a dolgait, előhozza az ön kreativitását, és segíti, hogy több szemszögből is megvizsgálja ugyanazt a problémát.

Gyakran látjuk feketének és fehérnek a dolgokat. Ha két dolog között kell választani, az nem választás, hanem kényszer, ami szorongással tölt el bennünket. Coaching során keresünk az A és B opció mellé még C és D opciót is, így ön már nem kényszerhelyzetben van, hanem valóban tud választani.

A fotó illusztráció: pixabay.comNagyon nehéz nem szubjektívnek lenni saját magunkkal. Teljesen mindegy, hogy érzelmi vagy racionális kérdésről van szó. Az ember saját magával a legszubjektívebb.

Gondoljunk csak arra, hogy sokszor mások dolgát mennyire tisztán látjuk, de a saját magunk gondjában már teljes a zűrzavar, annak ellenére, hogy ugyanarról a témáról van szó.

Egy külső szem (coach) tiszta, objektív képet tud adni a valós helyzetről, lehetőségről. Olyan dolgokra tud rávilágítani az ön életében, ami felett lehet, hogy elsiklana. Coaching folyamán gyakran tapasztalom az „aha” élményt, amikor más oldalról világítjuk meg a problémát, és az ügyfél erre a szemszögre korábban nem is gondolt.

A coaching legismertebb irányzatai

A coaching számos fajtája közül két nagy csoportot emelnék ki.

Business coaching

Célja, hogy a vállalat tulajdonosait, illetve menedzsereit abban támogassa, hogy a napi feladatokon túl lássák a „nagy képet”, fejlesszék beosztottaikat, magasabb szintű szolgáltatást nyújtsanak ügyfeleiknek. Lényege azonban nem csupán a siker elérése, hanem például a magánélet és a karrier összehangolása, a kiégés, a motiválás, a döntések elősegítése, a konfliktuskezelés, az önbizalom növelése, a stressz kezelése, a kapcsolatok építése vagy az idő helyes kezelése. Mindezen területek együttesen segítenek abban, hogy az egyén élvezni tudja a sikerét, és kellőképpen kiegyensúlyozott életet élhessen.

Life coaching

A coachingnak ez a fajtája az értékek és a jövőkép tisztázásáról és a célok kitűzéséről szól, annak érdekében, hogy az adott személy kielégítő, sikeres és teljes életet éljen. Az életvezetési coaching során a coach segít a kliensének tisztázni, mit akar az élettől, támogatja és bátorítja a változási folyamat során. Az életvezetési coaching – a tartalma alapján – tehát például karriercélokkal, pályaválasztással, munkahelyi váltással, beilleszkedéssel összefüggő megoldásokra, feladatokra összpontosít.

Saját problámáin mindenki úrrá tud lenni, meg tudja őket oldani. Azonban nem mindegy, hogy ez mennyi időbe és energiába kerül. Megfelelő coach szakember ezt a folyamatot lerövidíti, és lényegesen egyszerűbbé teszi. Ne habozzunk, kezdjünk el dolgozni magunkon.

Fotó: pixabay.comMit csinál a coach?
• Figyel
• Csendben van, meghallgat
• Kérdez
• Konkrét cél mentén mederben tart
• Visszajelez, tükröz
• Energetizál
• Motivál
• Megerősít
• Tudatossá tesz
• Összefoglal
• Színes, változatos, játékos eszköztárat használ
• Célra fókuszáltat

Mit nem csinál a coach?

• Nem mondja meg a tutit
• Nem mondja el, hogy mit tenne helyettünk
• Nem mondja azt, hogy ő előre megmondta
• Nem szörnyűlködik, nem bírál
• Nem mondja el cserében a saját élettörténetét
• Nem büntet meg azért, amit bevallunk
• Nem kéri számon azt, amit megígértünk önmagunknak, de soha nem tettük meg
• Nem használ olyan rávezető kérdéseket, hogy végül azt mondjuk, amit hallani akar

dr. Baksa Balázs
(70) 772-1584
www.baksabalazs.hu
balazs.baksa85@gmail.com


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Ólom a szembe, viasz az arcra, avagy a halálos csábítás titkai

2024. április 15.

Amióta világ a világ, a nők (és időnként a férfiak is) festik, szépítik magukat. Minden kornak megvolt a maga szépségideálja, minden népnek megvolt a saját tipikus díszítési eljárása, szokása. És ez nem mindig volt veszélytelen...  

A japán hölgyek rizsporral, európai társaik liszttel fehérítették arcukat, szemfestékek pedig az ólomtól kezdve a szénen át a koromig minden elképzelhető, és elképzelhetetlen dologból készültek. A nők felhasználták, amit csak lehetett: gyümölcsöket, virágokat, ásványokat, állati zsiradékot, kormot, vért.

Katalin cárnő nyers májból, zsírból és vérből álló pakolást használt, a gésák pedig viasszal kezelik arcukat, hogy sima réteget kapjanak a rizspor felviteléhez.

A római nők békabélből készített élénk kék szemfestéket használtak, az ázsiai hölgyek piros tust. A bőrt ólom és higany keverékével fehérítették. Nem baj, ha halálos méreg, a csábítás érdekében soha nem riadtak vissza semmitől a tetszeni vágyó asszonyok.

Még a szigorú középkorban is festették magukat a nők, igaz, csak a léhább fajta, bordélyban dolgozó.

Nem úgy a rokokó dámái, akik szépségtapaszokkal ragasztgatták tele arcukat, és még a parókájukra is púdert szórtak – talán a rossz szagok ellen, hiszen fürdeni akkoriban nem volt divat.

A sminkelés oly ősi szükséglete az embereknek, hogy már a legrégebbi ismert törvénykönyv, Hammurapi oszlopa is foglalkozik vele. Eszerint a kihívó, színes festésért nyilvános korbácsolás járt...

Szoptatás cukorbetegen- ezekre figyeljen!

2024. április 15.

Ha valaki  cukorbeteg, az élete több pontján is némi nehézséggel találhatja  szemben magát. Ez különösen igaz azokra az eseményekre, állapotokra, amikor nagyobb  hormonális  változások zajlanak a szervezetében. Éppen ezért dr. Porochnavecz Mariettától, a Cukorbetegközpont diabetológusától azt kérdeztük, vajon hogyan hat a cukorbetegség a szoptatásra, van-e olyan, amire külön figyeljenek ilyenkor a diabéteszes kismamák?

Először is fontos leszögezni, hogy a cukorbetegség nem kontraindikációja a szoptatásnak, vagyis bátran szoptathat a cukorbeteg kismama!.  Az anyatejes táplálás a WHO jelenlegi ajánlása szerint a baba (minimum) 6 hónapos koráig ajánlott, hiszen nem csak az anya-gyermek kapcsolatot erősíti, hanem a gyermek és a szülő egészségéhez is hozzájárul.

Az anyatej hipoallergén, alacsony nátriumtartalmú és megfelelő arányban tartalmaz vitaminokat, ásványi anyagokat, szénhidrátokat, enzimeket, sőt, még esszenciális zsírsavakat is, valamint hozzájárul az agy és az idegrendszer kiegyensúlyozott fejlődéséhez az első hónapokban. 

A szoptatás mind az anyára, mind a gyermekre nézve számtalan előnyös hatással rendelkezik: az anyánál pl.  csökkenti több daganattípus kialakulásának esélyét, segíti a baba immunrendszerének erősödését, valamint hozzájárul a későbbi elhízás, cukorbetegség elkerüléséhez. Szerencsére csupán kevés olyan állapot van, melyek esetén nem lehet szoptatni (ez esetekben sem mindig maga az állapot, hanem az arra szedett gyógyszerek miatt).

Néhány dolgot azonban fontos figyelembe  venni és betartani, hogy a vércukorszint az optimális tartományban maradjon, de a baba igényei is ki legyenek elégítve. De ez ne szegje kedvét, hiszen a szoptatás igen fontos,  többek között azért, mert kutatások szerint az anyatejjel táplált gyermekeknél később kisebb eséllyel lép majd fel cukorbetegség- ez azért is lényeges szempont, mert ha az anya cukorbeteg, akkor a gyereke is a fokozott rizikócsoportba fog tartozni diabétesz szempontjából, így jobb mindent megtenni annak érdekében, hogy ez ne következzen be.

Milyen előnyökkel járhat, ha szoptatja kisbabáját, cukorbetegen is?

• Gyorsabban megszabadulhat a terhesség során felvett plusz kilóktól, ami nem elhanyagolható a vércukorszint rendezése szempontjából

• Gyorsabban zsugorodik vissza a méhe normál méretűre

• Csökken a petefészek/emlőrák kockázata

• Lehet, hogy kevesebb inzulinra lesz szüksége

Azok az anyák, akik terhességi  cukorbetegek voltak és minimum 6 hónapig szoptatnak, kevésbé valószínű, hogy később 2-es típusú cukorbetegség alakul ki náluk.

 Érdemes azonban arra felkészülni, hogy  lehet, hogy a cukorbetegség megnehezíti majd a szoptatást, a tejtermelődést, ennek ellenére érdemes kitartónak lenni! Ha cukorbeteg, akkor előfordulhat, hogy a tejtermelése nehezen, később indul be. Ez ne szegje kedvét, szülés után rögtön tegye mellre babáját és próbáljon szoptatni, akkor is, ha nem sikerül!

Maradék nélkül

2024. április 14.

Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke számtalan fontos, praktikus, az egészségünket megőrző és környezetünket védő tanácsot ad az élelmiszerek kezelésével kapcsolatban.

– Mennyiben követhetik az emberek leginkább a fenntarthatóság elvét, segítve ezzel a Nébih törekvéseit?

– A Nébihnél hiszünk abban, hogy a lakossággal együtt közösen tehetünk a fenntarthatóságért, és tevékenyen ki is vesszük a részünket ebből a munkából, hiszen a felelősségünk is közös. Azonban a lelkesedés nem minden: a tudatosság és a tájékozottság is legalább ennyire fontos össze-tevője segítő cselekedeteinknek. Éppen ezért a Nébih szemléletformáló kampányainak nem titkolt célja, hogy a fogyasztókat hasznos, döntéseiket segítő információkkal ellássa. A Nébih egyik legsikeresebb programja, a Maradék­ Nélkül az élelmiszer-pazarlás mérséklését tűzte zászlajára. A program 2016-os indulása óta számos aktivitással népszerűsítettük azokat a jó gyakorlatokat, amelyekkel érdemben csökkenthető a környezeti lábnyomunk. Szemléletes, hogy ha az országokat szén-dioxid-kibocsátásuk alapján sorrendbe állítanánk, és magát az élelmiszer-pazarlást is országnak tekintenénk, akkor az Egyesült Államok és Kína után a 3. helyen állna. Az élelmiszer-pazarlással szintén összefüggésbe hozható a metánkibocsátás. Ráadásul kárba vész mindaz az idő, természeti erőforrás és be-fektetett munka, amelyet a termék előállításához és szállításához felhasználtak.

A Nébih Maradék­ Nélkül­ Programja évente egy alkalommal, az őszi időszakban hirdeti meg országos háztartási élelmiszerhulladék-mérését. A mérési időszakban törekszünk a nagy létszámú részvételre, amely nagy örömünkre az utóbbi években több száz háztartást jelentett. Az élelmiszerhulladék-körkép elkészítése segíti hivatalunkat abban, hogy azonosítsa a forró pontokat, valamint rálásson az élelmiszer-pazarlás kiemelt figyelmet igénylő aspektusaira.

A Nébih mellett az önkéntes résztvevők is profitálnak a mérésből: megismerhetik saját élelmiszer-pazarlási szokásaikat, és a tapasztalatok alapján felismerhetik, min lenne érdemes változtatniuk.


A fogyasztóknak érdemes tisztában lenniük az egyik legalapvetőbb ismerettel, vagyis a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő közötti különbséggel.



A fogyaszthatósági idő körébe olyan gyorsan romló élelmiszerek (pl. darált hús) tartoznak, amelyek lejárati idő utáni elfogyasztása akkor is kockázatot jelent, ha nem látunk rajta romlásra utaló jeleket.
A minőségmegőrzési idő olyan időpont, ameddig az élelmiszer a gyártó által kialakított tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megtartja. A tartós élelmi-szerek (pl. száraztészta) általában a minőségmegőrzési időt követően is fogyaszthatóak, ha bontatlan csomagolásban és a gyártó által megadott körülmények között tárolták őket. Amennyiben lejárt minőségmegőrzési idejű terméket találunk otthonunkban, de érzékszervi szempontból megfelelőnek ítéljük meg, nyugodtan adhatunk neki egy esélyt.


Rossz gyakorlat, hogy a fogyaszthatósági idővel ellátott élelmiszerek közül hajlamosak vagyunk akkor is a két héttel később lejáró joghurtot választani, ha pontosan tudjuk, hogy három napon belül elfogyasztjuk azt. A bolygónk is megköszöni, ha legközelebb „mérlegre tesszük” valós szükségleteinket, és tudatosabban vásárolunk.