Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi az a tetanusz betegség?

Érdekességek2019. szeptember 24.

A tetanusz egy súlyos, életet veszélyeztető megbetegedés, amelyet a Clostridum tetani nevű baktérium okoz, az általa termelt neurotoxin (tetanospasmin) révén, amely az idegrendszerre hat.

Fotó: 123rf.comA Clostridium tetani egy obligát anaerob spórás baktérium, ami azt jelenti, hogy a kórokozó az oxigénszegény környezetet szereti. Spórás formában megtalálható a talajban, vad – és háziállatok bélrendszerében illetve az ember székletében is és igen ellenálló a környezeti tényezőkkel szemben.

Hogyan kaphatjuk el?

A fertőzés sebzések útján valósul meg, azaz a kórokozóval szennyezett föld útján bekerül a baktérium a szervezetünkbe és a megfelelő, oxigénszegény környezetben el kezdeni termelni a neurotoxint. Akár egy apró sérülés is lehet a behatolási kapu, de különösen veszélyesek a mély, roncsolt sebek (lőtt, szúrt, harapott).

Ezt követően a neurotoxin a gerincvelőbe jut a véráram vagy pedig a környéki idegrendszer által. A gerincvelőbe jutva gátolja az izmok elernyedését, az érintett izmok folyamatos kontrakcióba kerülnek, azaz egy akaratlan, folyamatos, fájdalmas izomgörcs alakul ki. A nemzetközi szervezet (Center for Disease Control and Prevention – CDC) felmérése alapján Amerikában évente 30 eset fordul elő. A legveszélyesebb területek a fejlődős országok, illetve a háború sújtotta területek.

Milyen tüneteket okoz?

A sérülés és a tünetek között eltelt lappangási idő igen változatos lehet (1-60 nap). Azonban az esetek nagy részében 2 héten belül jelentkeznek a tünetek. Korai nem specifikus tünetek lehetnek a hasmenés, a láz és a fejfájás.

Igen fontos hogy amennyiben a sebkörnyékén alakul ki izommerevség, akkor lokális tetanuszról beszélünk, ennek egy speciális formája, amikor a seb a fejen keletkezik, ekkor fej tetanuszról beszélünk.

Ha a neurotoxin a véráramba bekerülve az egész szervezetben elterjed, akkor generalizált tetanusz betegség alakul ki, ez a leggyakoribb és egyben a legveszélyesebb klinikai megjelenési forma.

Speciális formája az újszülöttkori tetanusz, amely a fejlődő országokban a nem megfelelő higiéniás körülmények miatt alakul ki, a köldökcsonkon keresztül születéskor.


Kezdetben nyugtalanságfény- és hangérzékenység, izomgörcsök jelentkeznek. Jellemző a hát, a nyak, a comb és a hasizmok merevsége. Jellemző tünet a szájzár, amelyet latinul trismusnak nevezünk, és az által hogy a beteg nem tudja ellazítani az állkapcsát, az arcizmait, így a betegség egy igen jellegzetes vicsorgó arckifejezést kölcsönöz a betegnek. Korai tünet lehet a nyelészavar, azaz a beteg nehezen tudja lenyelni a táplálékot, valamint a víziszony (hydrophobia). A folyamat előrehaladtával a beteg egész testében előforduló izomgörcs miatt egy jellegzetes hátrafelé feszülő testtartás (opisthotonus) jelenik meg, a beteg szinte csak a fején és a sarkán támaszkodik.

A jelentős izommerevség az egész szervezetet érinti, láz, izzadás jelentkezik, súlyos fokú légzési- és keringési zavargyomor-bél rendszeri problémák, veseelégtelenség lép fel. Típusos tünet hogy a hirtelen ingerekre (fény, hang) a beteg még jobban megfeszül, s a kár hirtelen légzészavar is felléphet, amely tovább súlyosbítja a beteg állapotát. A beteg mindvégig a tudatánál van és igen nagy fájdalmai vannak.

Hogy lehet megállapítani a betegséget?

A betegség diagnózisa alapvetően a tünetek felismerésből áll. Igen jellemző a spatula teszt pozitivitás, amiben egy spatulával benyúlnak a beteg torkában, a garat hátsó részébe. A teszt eredménye pozitív, ha a beteg ráharap a spatulára. A teszteredmény negatív, ha normál, a spatula kiköpését célzó reflexek mutatkoznak.

Laboratóriumi vizsgálatok segíthetik a gondolkodásunkat, azonban nem minidig mutatják ki a kórokozót. A sebből vett mintát mikrobiológiai vizsgálata küldjük. Egy speciális úgynevezett Gram festés során láthatóvá válhat a baktérium. Megerősítő vizsgálat a vér antitoxin-titer meghatározása. Műszeres elektrofizológiai vizsgálatok (EMG) szintén tovább erősíthetik a megalapozott klinikai diagnózisunkat.

Hogyan lehet kezelni?

Tekintettel arra, hogy az életet súlyosan fenyegető megbetegedésről van szó azonnali, komplex, intenzív terápiás ellátást igényel a beteg. A megfelelő sebtisztítás és antibiotikum kezelés mellett igen fontos a neurotoxin semlegesítése, humán tetanusz immunglobulin (TETIG) adásával.

Ez a terápia semlegesíti a még keringő toxinokat, nem engedi, hogy tovább rontsák a beteg állapotát, azonban a már bekötődött toxinok ellen nem hat. Ezt hívjuk passzív immunizálásnak.

Mindezen kívül nagyon fontos az aktív immunizálás, emlékeztető oltás formájában vagy a teljes tetanusz elleni oltási sor megadásával azonnal. Az oltás tetanusz toxoidot tartalmaz és még további 2 alkalommal meg kell adni (összesen 3 alkalommal), azért hogy a szervezet saját maga is el kezdjen termelni az ellenanyagot a betegség ellen.

A betegek terápiára intenzív osztályon történik, ahol segíteni tudják a légzését, a keringését és az egész szervezetét.

Hogyan lehet megelőzni a tetanuszt?

A tetanusz legjobb megelőzési módszere az ellene adott speciális védőoltás. A gyermekek az életkorhoz kötött kötelező védőoltások keretében részesülnek a speciális védelemben. Az Országos Epidemiológiai Központ 2018-as védőoltásokra vonatkozó Módszertani levele alapján minden gyermek kötelezően részesül 2 hónapos, 3 hónapos, 4 hónapos, 18 hónapos, 6 éves korban oltásban, ez az DTPa nevű oltás, amely diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag. 11 éves korban dTap nevű oltást kapnak a gyermekek, azaz diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyagot, újraoltás céljából.

Javasolt továbbá 21 éves kortól – tetanusz fertőzés veszélyének elhárítására – 10 évenként emlékeztető oltás (tetanusz vagy diftéria – tetanusz – poliomielitis elleni kombinált oltóanyag) adása.

Felnőtt emberek esetében az 1941.január 1. után született emberek aktív immunizálásban részesültek, így ha sérülés történik, akkor egy úgynevezett emlékeztető oltásban kell részesíteni a beteget.

Az oltás védelmet biztosít a tetanusz betegséggel szemben. A tetanusz betegség a nem oltott vagy nem megfelelően oltott emberekben okoz tüneteket.

Üzenet

A tetanusz jelentéktelennek tűnő sérülés esetén is megfertőzheti az embert, ezért fontos a gyors, szakszerű sebellátás és az emlékeztető oltás, megelőzve a súlyos, életveszélyes betegség kialakulását.

forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.