Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi az, ami rákot okoz? Hitek és tévhitek

Érdekességek2020. április 04.

Fotó: 123rf.com

A daganatok kialakulását a genetikai tényezők és bizonyos környezeti hatások – fizikai, kémiai behatások, fertőzések – együttesen határozzák meg.

Köztudott a dohányzás, a fokozott alkoholfogyasztás vagy a mozgásszegény életmód hajlamosító szerepe, de ismert bizonyos anyagok (pl. kátrány) rákkeltő hatása is. A rizikó csökkenthető, de hajfestéktől vagy dezodortól nem lehet rákot kapni – hívja fel a figyelmet a tévhitekre dr. Dank Magdolna, a SE I. Sz. Belgyógyászati Klinika onkológiai osztályvezetője.

Dr. Dank Magdolna sajnálatosnak nevezte, hogy sok tévhit, sok pánikkeltő cikk jelenik meg a mellrákkal kapcsolatban. Példaként említi azokat a tévedéseket, miszerint melltartótól, hajfestéktől vagy dezodortól rákot lehet kapni. Ahogy mondja, ez utóbbin csak mosolyog az, aki tudja, hogy a nyirokkeringés az emlők felől kifelé vezet a nyirokcsomók felé, hiszen így ha a dezodorból bármilyen káros anyag fel is szívódna a szervezetben, az nem az emlők felé, hanem éppen ellenkező irányban áramolna

A rák megelőzése érdekében a rizikófaktorokat érdemes csökkenteni, ezért dr. Dank Magdolna tanácsolja, hogy kerülni kell a túlzott mennyiségű tartósítószer fogyasztását. Az élelmiszerek esetében érdemes figyelni a gyártási idő és a lejárati idő közelségére. Hiszen ha ez a kettő nagyon távol esik egymástól, vagy például ha éjszakára kint marad egy joghurt és nem romlik meg, az gyanús. Ez a fajta fogyasztói éberség szükséges az „E betűs” összetevők esetében is, érdemes az apró betűt elolvasni. Annál jobb, minél inkább természetes az állagmegőrzéshez szükséges tartósítóanyag (C-vitamin, aszkorbinsav). Kiemeli azonban, hogy a túlzott mennyiségű C-vitamin-bevitel sem jó, mert túlterhelheti a vesét, aki erre érzékeny.

A doktornő tanácsa szerint ajánlatos kerülni a túl sok, tömény kémiai anyag alkalmazását (oldószerek, tartósítószerek, tisztítószerek stb.), mert a sok vegyszer hatása összeadódik. Tehát amikor lehetőség van rá, érdemes természetes anyagot használni (pl. zsíroldásra ecetet, citromot). Nem javasolja a 48 vagy 72 órás izzadásgátlást biztosító dezodorok állandó használatát sem. Szerinte nincs szükség ilyen hosszan elnyomni, gátolni a verejtékmirigyek működését. Lehet akár naponta többször olyan dezodort használni, ami mellett van izzadás, de szagtalanít.


Tanácsok
Főzés: kerülendő az olaj túlzott használata. Nem szabad égett ételt enni.
Ruházkodás: nem ajánlott az izzadást okozó műanyag, célszerű törekedni a természetes anyagok használatára.
Tisztítószerek: erős vegyi szerek belégzése nem tesz jót a nyálkahártyának.
A hajfesték roncsolja ugyan a hajat, de nem fog rákot okozni.
Dezodortól nem lehet mellrákot kapni.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)