Mi az igazság a visszérkrémekkel kapcsolatban?
Érdekességek2022. március 14.
A gyógyszertárakban többféle visszérkrém is kapható…Melyik mire jó? És miként lehet tartósabban megszabadulni a kacskaringós, kitüremkedő erektől? Ezekről kérdeztük Dr. Sepa Györgytől, a Trombózisközpont érsebész főorvosát.
Csökkentik a fájdalmat és a gyulladást
Bár a visszeres fájdalmak rendszerint a nyári kánikulában jelentkeznek, ám nem ritka, amikor évszaktól függetlenül kellemetlen panaszokat okoznak – különösen akkor, ha az illető ülő- vagy állómunkát végez. Ennek oka, hogy a kitágult erekben a keringés lelassul, vénás pangás alakul ki, majd ödéma lép fel, aminek következtében károsodhat az erek belső fala, gyulladásos állapotot generálva.
A visszérkrémek ezeket a gyulladásokat mérsékelhetik, illetve szüntethetik meg. Ezen kívül pedig csillapítják a tágulatokkal együtt járó, un. nehézláb érzést és hűsítik a végtagokat. Ráadásul ma már kaphatóak érerősítő hatóanyagokkal dúsított készítmények is, valamint olyanok, melyek a pangás miatt létrejövő vérrögök kialakulását hivatottak megakadályozni (ezek a heparin tartalmúak).
Csupán tüneti a kezelés
Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a visszérkrémek csupán a fájdalmas tüneteket csillapítják, ám a mélyebb rétegekben kialakult visszértágulatokat nem fogják eltűntetni, ráadásul az olyan életveszélyes szövődmények ellen sem fognak nagyfokú védelmet nyújtani, mint a mélyvénás trombózis.
Éppen ezért érdemes a visszeres panaszokkal szakemberhez fordulni, aki hasznos tanácsokkal szolgálhat a probléma kezelését illetően.
Ez lehet kompressziós terápia, mely során a felületes vénákat összenyomjuk, ezzel megszüntetjük bennük a keringést. Ennek hatására a mélyvénákban felgyorsul a vénás áramlás, ami csökkenti a súlyos vénás pangást a végtagban és javítja a bőr vérellátását- mondja dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.
Azonban vannak olyan esetek, amikor egyedül a kompressziós kezelés nem elég: ilyenkor szkleroterápia, illetve radiófrekvenciás műtét/kezelés nyújt hatékony megoldást, attól függően, milyen mértékű és súlyosságú a visszértágulat. 1-2 mm átmérőjű seprűvénák és a legfeljebb 2-4 mm-es kidagadó erek esetén a szkleroterápia, a kisebb visszértágulatokra a radiófrekvenciás kezelés, míg előrehaladottabb esetekben a radiófrekvenciás műtét vezet eredményre.
A termokoaguláció elvén alapuló terápia során egy vékony tűn keresztül alkalmazott nagyfrekvenciájú rezgés (4 MHz) által kiváltott hőhatás roncsolja az erek falát, így azok összezáródnak, majd a bennük lévő vér hirtelen megalvad, sejtjei szétesnek.
A kezelés csupán minimális fájdalommal jár. Műtétre súlyosabb esetekben van szükség, viszont a hagyományos visszérműtétekkel ellentétben ezt altatás és vágás nélkül végezzük, helyi érzéstelenítésben. Ez sokkal kíméletesebb, mint a hagyományos visszérműtét és a beteg már a műtétet követő 3. napon munkába állhat.
forrás: Patika Magazin
